A natív hirdetés most az egyik legdivatosabb kifejezésnek számít a marketingben, így az idei Media Hungaryn sem lehetett kikerülni a témát. Már a legnagyobb hazai szerkesztőségekben is felütötte a fejét ez a hirdetési forma, de mitől lesz jó egy natív hirdetés, és kinek a feladata megírni? Több beszélgetést és előadást meghallgattunk a szerkesztőségi és a kereskedelmi tartalom összehangolásának dilemmáiról, lássuk a legfontosabb tanulságokat!
Nagy bejelentések, egy kis szócsata a TV2 és az RTL Klub között, emészthetetlen mennyiségű programcunami néhány izgalmas és még több felejthető szakmai előadással – ez volt nagyon röviden az idei Media Hungary. Bár főleg a kapcsolatépítési lehetőség miatt volt érdemes egy helyen lenni másik kétezer média- és marketingszakemberrel, a két nap alatt az is kiderült, hogy milyen lenne a Facebook, ha kihalnának a híroldalak, és változott-e a kommentek száma azóta, hogy a 444.hu moderálja a trollokat.
Elképesztő számú előadás, felfoghatatlan mennyiségű információ, minden, aminek bármi köze is van a médiához, kommunikációhoz, a kommunikációs szakma színe-java. Ez volt a Media Hungary 2015 konferencia, amit május 12-13-án már huszadik alkalommal rendeztek meg Siófokon. 5 teremben zajlottak az előadások egy időben, de az információ- és tudásmegosztás mellett, a szakmai kapcsolatok építésének is remek terepe volt a konferencia, így az eseménynek helyet adó Hotel Azúr közösségi terei is folyamatosan tele voltak beszélgető emberekkel.
A címben szereplő mondattal indította előadását Mérő László a konferencia Neuromarketing szekciójában, amit én rögtön kis is neveztem a nap mottójának. Ebben a lila színkóddal jelzett „D” teremben egész nap arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a racionális okokon kívül milyen szempontok játszanak közre vásárlási döntéseinknél, agyunkban hol zajlanak ezek a folyamatok, milyen eszközökkel lehet erre a területre hatni.