Valószínűleg senkinek sem kell bemutatni Magyarország legnagyobb fesztiváljait, amelyek évről évre egyre nagyobb látogatószámot produkálnak. De honnan ismerjük ezeket a fesztiválokat? Mit tudunk róluk? Kik gondoskodnak arról, hogy a fesztiválozók ne csak fesztiválszezonban, hanem egész évben információkat kapjanak az eseményekről? A szervezés folyamatában milyen szerepe van a marketingnek? Milyen alulról jövő kezdeményezések kapcsolódhatnak ezekhez a rendezvényekhez?
A Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének szakhetén szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői ezeket a kérdéseket. A vendégek olyan szakemberek voltak, akik többek között a Sziget, a VOLT, a Balaton Sound és a Campus Fesztivál megszervezéséért, kommunikációjáért, valamint sajtó- és médiamegjelenéseiért felelnek – az összefoglaló videónkban is őket kérdeztük.
A fesztiválokon való részvétel fontos közösségi élmény, és ezek a személyes tapasztalatok a közösségi médiában is terjedhetnek – nyilatkozta Balogh Balázs, a MEEX alapítója és ügyvezető igazgatója, aki együttműködik a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-vel a Sziget Diákkedvezmény Programban.
Vető Viktória, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. PR- és Sajtóiroda vezetője szerint is fontos, hogy a fesztiválok a szervezésben és a kommunikációban is segíthessék egymást. „Egész évben pörögnek az információk – hiszen a web 2.0 korában folyamatosan készenlétben kell lenni–, és a fesztiválokhoz közeledve ez az állapot egyre intenzívebbé válik” – mondta.
Ezt Miklósvölgyi Péter, a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője is megerősítette, aki minden évben egy kidolgozott kommunikációs stratégiával készül a nyári fesztiválszezonra, mert „a kommunikáció mondja meg, hogy milyen a fesztivál.”
A közmédia átalakulásával számos olyan kulturális, turisztikai, természetvédelmi és agráriummal kapcsolatos magazin szűnt meg, amely rendszeresen foglalkozott a határon túli témákkal. A műsorok készítői is részben Magyarországon kívül élő magyarok, akik nemcsak népszerűségüket köszönhetik a régióknak, de a határon túli nézők is jórészt csak a magyar közmédia révén juthattak hozzá az említett réteg-tartalmakhoz. A március 15-i átalakítások következtében azonban nemcsak teljes műsorok szűntek meg, hanem több operatőr, tudósító, szerkesztő és riporter veszítette el az állását a határon túli munkavállalók közül is.
A klasszikus határon túli magazinok már 2010-ben, az MTVA létrehozásakor megszűntek vagy átkerültek a Duna TV felületére. A 2015-ös szervezeti átalakítások értelmében ugyan az utóbbi csatornát kiáltották ki az összmagyarságnak szóló „nemzeti főadónak”, mégis úgy tűnik, megszűnnek az eddig sugárzott kulturális műsorok is.
Aggódó nézők
“Hol van a Térkép, a Gazdakör?” – szólnak az aggódó nézői SMS-ek a csíkszeredai Hargita Népe megyei lap szerkesztőségében. Felmerül a kérdés, hogy az MTVA műsorstruktúrát érintő döntései milyen üzenetet sugallnak a televíziónézők számára? A köztévé nézettsége korábban is rendkívül alacsony volt, de legalább biztos nézői célközönséget jelentett a határon túli magyarság, akik most hiába keresik az általuk jól ismert, értékes tartalmakat.
“Hová lettek a határon túli műsorok? Hol keressenek a nézők ilyen műsorokat?” – kérdezte Daczó Katalin, a csíkszeredai Hargita Népe újságírója Havasi Jánost, az MTVA határon túli kapcsolatokért felelős különmegbízottját. Havasi válaszából az derül ki hogy az MTVA és a megrendelő részvénytársaságok továbbra is számítanak a külhoni munkatársak munkájára, de utóbbiaknak figyelembe kell venni az időközben bekövetkezett változásokat. “A beszállítandó anyagok súlypontja áttevődött a hírcsatornára, amely – kellő összecsiszolódás után – szinte korlátlan felvevőpiac lesz a rövid, hírműfajba tartozó, s a helyi jelentőségen túlmutató produktumok számára. De az egyenletes színvonal biztosítása érdekében az MTVA – esetleg külső források igénybe vételével – fontolgatja, hogy közreműködik majd a határon túli tudósítói hálózat műszaki fejlesztésében is…” – mondta az MTVA munkatársa.
Székely Kapu, Gazdakör és Talpalatnyi Zöld nélkül
A székelyföldi magazinműsorok gyártását előbb csak szüneteltették a téli hónapokra, de március 15-ét követően teljesen megszüntették őket. Ezek a változások nem csak az előállító, székelyudvarhelyi stúdiót – amely összefogta a térség magyar tudósítóit– és annak munkatársait érintették, hanem más, bedolgozó tudósítókat is. Ezekkel a műsorokkal rendkívül fontos integrációs feladatokat láttak el a készítők, fontos nézői igényeket kielégítve.
Nemrégiben Öt kontinens címmel indult egy műsor, amely kéthetente jelentkezik a Duna World-ön, vasárnap 18:00 órától huszonöt percben. A műsor a közvetlen kapocs szerepét kívánja betölteni Magyarország és a világ különböző részein élő magyarság között. Arra keres választ, miként lehet távoli országokban megőrizni a magyar identitást, és hogyan lehet népszerűsíteni a magyar kultúrát. A Duna TV-vel ellentétben a Duna World-öt azonban nem minden háztartásban lehet fogni Székelyföldön. Ugyan a műsor érdekes színt hozhat televíziózásban, de nem helyettesítheti a korábban megszüntetett műsorokat.
Mit szól ehhez az MTVA sajtóosztálya?
Megkérdeztük az MTVA sajtóosztályát, mit gondolnak arról, hogy a közmédia átalakulásával a határon túli műsorstruktúra is átszerveződött, s a korábban látható műsorok eltűntek a kínálatból. A következő választ kaptuk:
Az M1 napi aktuális csatorna hírműsoraiban kiemelt figyelmet szentelünk a határon túli magyarságot érintő híreknek. Amennyiben figyelemmel követi a napi aktuális csatornát, láthatja, hogy naponta élő bejelentkezésekkel, stúdióbeszélgetésekkel, valamint forgatott anyagokkal jelentkezünk a határon túlról.
Ahogy korábban is írtuk, a közmédia új napi aktuális csatornája valamennyi magyart szeretné elérni: az M1 tudósítói az egész Kárpát-medencében jelen vannak, így a határon túl élők életével kapcsolatos friss információk is azonnal elhangoznak. Ezt erősíti, hogy nem csak a magyarlakta részeken dolgoznak a munkatársak, hanem például Bukarestben is, ahol számtalan, a magyarokat érintő döntés születik.
A NMHH Médiatanácsának Médiatudományi Intézete ezzel párhuzamosan kutatást indított a határon túli magyarság médiafogyasztásáról. A kutatás középpontjában a közmédia és az identitás kapcsolata áll majd. “Egyedül a közszolgálati televíziók és rádiók műsorpolitikájának megújítása lehet alkalmas arra, hogy a jelenleg erőteljesen fokozódó értékerózió és identitásroncsolódás szempontjából „korrekciókat” hajtson végre mind a magyarországi, mind a határon túli magyarság tömegkommunikáció által meghatározott információs terében” – olvasható a kutatás tervéről szóló beszámolóban. Reméljük, hogy a kutatás információi lehetőséget adnak a műsorstruktúra újbóli átgondolására, és továbbfejlesztésére.
A fogyasztók manapság nemcsak szeretik, el is várják a cégektől, hogy küldetésük részévé tegyenek különböző CSR (Corporate social responsibility) tevékenységeket, és aktívan részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban – írja a Mashable.
Mi a CSR?
A CSR divatos jelenség lett az üzleti és a nonprofit szférában egyaránt: szinte minden nagyobb vállalat beépít egyfajta értékvállaló szerepet is az arculatába. A különböző CSR-tevékenységek önkéntesen jönnek létre, tehát a vállalatokat senki sem kötelezi erre, és mindig hitelesen kell illeszkedniük a cég arculatába. Ha ez a kompromisszum létre tud jönni a vállalt szerep és a cég között, akkor profittá lehet konvertálni. A CSRsziget.hu szerint ezeknek a tevékenységeknek „a környezeti, gazdasági, valamint társadalmi fenntarthatóság biztosításában” van fontos szerepük, és irányulhatnak a munkavállalók, vagy a cég külső környezete felé. A CSR esetében nem egy kommunikációs eszközről van szó, hanem egy sokrétű kommunikációs stratégiáról. Az érték alapú vállalkozások a XXI. században nélkülözhetetlenek, vissza kell adni valamit a társadalomnak, az államtól át kell vállalni feladatokat, alternatív választ kell adni egy adott társadalmi problémára.
A Debreceni Egyetem Kommunikáció– és médiatudományi szakának vendége volt egykori hallgatója, Horváth Ambrus, aki jelenleg a Cluso reklámügynökség szövegírója. Előadásában bemutatta a reklámügynökség működését és feladatait, majd arról mesélt, hogy milyen érdekes párhuzamok lelhetők fel a klasszikus történetmesélés és a reklámok storytelling (ugyanez, szakszóval) eszközei között.
