Általánosságban az utca embere, ha a fenntarthatóságról kérdezzük, mindig csak a környezetvédelemre gondol. A fenntarthatóság ezzel szemben egy három pillérre épülő egész, amelynek a környezeti vonatkozások mellett fontos eleme a gazdaság és a társadalom. Erre a három pillérre épülve került megrendezésre a hetedik Fenntarthatósági Nap a Millenárison szeptember 27-én. A program központi kérdésköre a függés volt, a szekcióbeszélgetések a gazdasági, környezeti és társadalmi függőségi viszonyokat járták körül. Mivel az FN egy fesztiválkonferencia, így a szakma mellett a tudatformálás és a szórakozás is előtérbe kerül, ezt a megjelent 50 kiállító által szervezett programok, bemutatók, valamint az eseményt záró afterparty biztosította.
Mindent el lehet adni gyerekkel, kis kutyával, szexi nőkkel vagy csúcs autókkal. Nyilván erre gondolt az a bravúros csapat is, aki megalkotta a Kormányváltás legújabb plakátsorozatát. A képek magukért beszélnek, nem kell túl sok kommentárt hozzáfűzni ahhoz a politikai csődtömeghez, amit sikerült megalkotniuk. A célokat keresve egyetlen értelmes magyarázat fogadható el, hogy mémek százait akarták generálni ezekkel a képekkel. Ez talán sikerül is, de ki gondolja azt, hogy mémekből végül szavazat lesz?
Blogunk nem politizál, de a kommunikációs, kampánytechnikai hibák mellett nem mehetünk el szó nélkül, hiszen ez már szakmai kérdés. Szavazni meg mindenki arra szavaz, akire akar.
A pályakezdők élete nem csak játék és mese. Főleg, ha nehezítik a jelentkezést tévhitek és rosszul értelmezett információk. Na de mit mondanak a szakértők? Milyen a jó CV? Tényleg öltönyben kell menni interjúra? A KommON Karrier Estjén sok kérdésre választ kaptunk.
A KommON BME Kommunikációs Szakkollégium szervezésében a tanév első Szakmai Estjén Hermann Veronika Divatelmélet: kritika gyakorlata címmel tartott előadást. Hermann előadásából több divattal kapcsolatos érdekességet megtudhattunk, így például a rózsaszín szín, a hátrafordított baseballsapka, a bőrdzseki vagy épp a Martens bakancs történetét.
A Hermann Veronika szerint a rózsaszín színt napjainkban a kimondottan nőies színek közé sorolunk. Pedig a világháborúk előtt rózsaszínbe a kisfiúkat öltöztették, hiszen a ez a piros és a fehér szín keveréke, előbbi az erőt, utóbbi az ártatlanságot szimbolizálja. A világháborúk alatt ezt a rózsaszín színt a homoszexualitáshoz kapcsolták, így a használata is megváltozott.
A hátrafordított baseballsapka régen a redneckek viselete volt, de a 70-es évek végétől egy bronxi baseballcsapat is így kezdte el hordani, ezt a gyerekek átvették, és rövid idő alatt elterjedt. A bőrdzseki egykor a lázadás szimbóluma volt, mára mindenkinek van a szekrényében, és akár csak a dokkmunkások ruhatárába tartozó Martens bakancs, stílusjeggyé fejlődött. A fenti példák bizonyítják, hogy az, amit természetesnek gondolunk, technológia-, kontextus-, kultúra- és időszakfüggő.
A divatelmélet körülbelül negyven évvel ezelőtt azért jött létre, mert a divat beépült a mindennapjainkba. Divatról beszélni mindig kicsit furcsa, hiszen a divat kicsit profán – „értelmiségi” ember nem foglalkozik vele. De mégis kell, hiszen tele van ellentmondásokkal. A divat egyszerre szól személyes identitásról: hogyan találom meg magam a tárgyi kultúrában; másrészt áru, a piac része, tömegtermeléshez kötődik. Egyszerre magas művészeti és gazdasági érdekek által vezérelt iparág.
Divat lehet bármi, ami körülvesz bennünket, és az is nagyon fontos, hogy aki kívül akar maradni a divat világából, az nagyrészt kívül is tud maradni. A divat egy rendszer, egy olyan tudomány (fashion studies) melynek fontos eleme az elméleti keret: strukturalizmus, poszt-strukturalizmus, dekonstrukció; a divattörténet, a testelmélet, a divatszociológia, a jelelmélet, a kommunikációelmélet és a kulturális antropológia. A divatot definiálhatjuk úgy is, mint az identitás vizuális metaforája. A divat jelentését társadalmilag határozhatjuk meg, ahogy a látást is. A divat benyomások összessége; minden, amit látunk, észlelünk, majd értelmezünk!
A második világháború után bekövetkezett társadalmi átformálódás sokkal hatékonyabb volt, hiszen a média eljuttatta az újításokat mindenhová. Emellett felgyorsult tömegtermelés, társadalmi és polgárjogi mozgalmak által új identitás struktúrák jelentek meg, ami magával hozta azt a változást, hogy a márkák nem árucikket, hanem identitást árulnak, a divattervezők pedig nem szakemberek, hanem művészek és celebek egyszerre. Ebben az időben fogalmazódott meg e változás lényege, miszerint az identitás ma már nem sors, hanem választások eredménye.
Tillát faggathatták az egyetemisták tegnap sikerről, karrierről, műsorvezetésről. Persze ennyi év tévézés és szereplés után ki tudná jobban kerülgetni a kérdéseket, mint a jó öreg Tilla. Másfél órás előadást tartott a Forum Corvinum Light programsorozat keretében az ELTE-n megismerhettük a ballépéseit, és hogy hogyan került ő a festővászontól a tévéképernyőre. Hosszú volt az út, ami a 14 éves festőnek készülő Till Attilától a Big Brother valóság showt vezető Tilláig vezetett.
