Létezik-e populista retorika? Hol húzódik a határ nacionalista és populista retorika között? A populizmus a szélsőjobboldal sajátja lenne? Magyarázható vele a szélsőséges pártok sikere? Benjamin De Cleen-nel, a populista kommunikáció kutatójával a CEU Center for Media Data and Society készített interjút.
Populista-e Donald Trump, Nigel Farage vagy Marine Le Pen, és egyáltalán: mit takar maga a fogalom, ami az elmúlt években egyre gyakrabban bukkant fel a közbeszédben? A populizmus fogalmával kapcsolatban még sok a kétely és a tévhit, de a közhiedelemmel ellentétben nem csak és kizárólag a szélsőjobboldal sajátja, Dél-Amerikában például kifejezetten a baloldali populizmus a jellemző, de Európában is akad rá példa. Ha viszont nem köthető politikai oldalhoz sem, tulajdonképpen miről is van szó? Elképzelhető, hogy a populizmus nem több, mint a politikai kommunikáció legújabb eszköze? (more…)
A politika mediatizálódásának köszönhetően folyamatosan egyszerűsödnek a közéleti beszédek. Az ok persze nem ilyen egyszerű, de kétségtelen, hogy ez az egyik. Nézzük meg az ókori szónoklatokat vagy akár George Washington 18. századi székfoglaló előadását mellette pedig a mai kampányszövegeket (még akkor is, ha nyilván nem teljesen ugyanaz a céljuk), rögtön feltűnik a különbség: napjaink fogyasztói igénye az összetett helyett az egyszerű, az absztrakt helyett a konkrét üzenetek kommunikálásának kedvez. Régen persze nem feltétlenül a mai értelemben vett tömegekhez kellett szólni, ettől függetlenül érdekes a különbség, amit alátámaszt az amerikai Vocativ portál is, mely csaknem 600 elnöki beszédet vetett alá a híres Flesch-Kincaid olvashatósági tesztnek. Az eredmény: ma már bőven elég egy hatodik osztályos diák szövegbefogadási szintjén állnunk, hogy megértsük politikusaink gondolatait.