Halálos fegyver és öngyilkosság is lehet a humor a politikai kommunikációban

Halálos fegyver és öngyilkosság is lehet a humor a politikai kommunikációban

Nem egy, nem kettő közszereplő vállalt szerepet a választásra való buzdításban. Ki gondolta volna, hogy ezen a téren Tibi atya nekimegy a Comedy Centralnak? Van egyáltalán létjogosultsága a viccnek a politikai palettán? A blogunknak nyilatkozó szakértő szerint mindenképpen, ám nagyon óvatosnak kell lenni, mert könnyen előfordulhat, hogy óriási koppanás lesz a vége.

A kampányfinisben a hazai humorszakma két nagyágyúja egymásnak esett, amikor a Comedy Central (CC) szavazásra buzdító reklámjait követően Tibi atya keményen betalálta a csatornát. A fiktív pap azt kifogásolta, hogy szerinte a csatorna a megidézett, valóban szélsőségesen buta karakterekre próbálja kenni, hogy az ország ott tart a rendszerváltás óta, ahol. Illetve ezzel a reklámmal újabb ellenségképet kreáltak, a bemutatott, „alsóbbrendű embereket”, akiknél te, az átlagszavazó bizony jobb vagy, de legalábbis jobbnak kell lenned.

Saját követői estek neki

A blogposztra a CC és a reklámokban szereplő humoristák, Bödőcs Tibor és Kovács András Péter nem reagált, sőt az atya Facebook-oldalán olyannyira megindult a kommentáradat, hogy a fiktív papnak kellett egy posztban megmagyaráznia korábbi gondolatait.

hqdefault.jpgTibi atya kezdetben pedofil is volt – ezt a tulajdonságát el kellett távolítani a brandből /Forrás: Youtube/

A kommentelők többsége, még a legnagyobb fanok is a CC mellé álltak, mondván a reklámjai humorosak, a benne szereplő figurák pedig egy sajátos értelmezés szerint a lenyomatai a mai magyar társadalomnak. Az egyik hozzászóló az eredeti posztra reagálva azt írta, „vagy akár úgy is lehetne érteni, hogyha nem mész el szavazni, akkor a Te véleményed nem lesz képviselve. A két szereplő szélsőségesen kifacsart személyisége meg klasszikus humorforrás.” Más úgy fogalmazott, „a felhívás teljesen nyilvánvaló, a tartalma pedig pontosan annak van szánva, ami a csatorna nevéből eredeztethető, azaz poénnak.” A véleményüket megosztók közül többen is arról lamentáltak, hogy Tibi atya is a sztereotípiákra, főleg az alkoholistákra építette a brandjét.

A másik oldalon az atya mellett igen kevesen álltak ki, csak elvétve találunk olyan gondolatokat, amelyek inkább a reklámokat pécézték ki – akkor is inkább csak azt emelték ki, hogy a CC humorát nem biztos, hogy az átlagember (értsd: átlagszavazó) megérti. Egyikük szerint „nem csak a CC követi el azt a hibát, hogy azt hiszi, az emberek többsége érti ezt a fajta humort. Amikor kimész tüntetni nyakadban az “én is Soros bérenc vagyok” táblával, az neked hiába irónia/ szatíra/ vicc , sokan nem értik és komolyan veszik.”

6zreno2dib1uukbys.jpegNem biztos, hogy mindenki érti a politikai iróniát /Forrás: 444.hu/

Ezt egy másik hozzászóló is megerősíti, pontosítja: „sajnos a humor minél intellektuálisabb, annál kevesebb ember képes felfogni. Megvallom, engem nagyon gyakran zavar, hogy képtelen vagyok emberekkel vitázni, akár egyáltalán beszélni, mert nem ért. Nem beszélünk közös nyelvet.”

Pedig a Comedy Central filmjei annyira elérték a köztudatot, hogy még egy lelkész is, enyhén kormánykritikus prédikációjában is felidézte a két főszereplőt. A politikai kommunikáció igen rázós terep, minden üzenetnek, minden mondatnak nagyon komoly hatása van/lehet a választópolgárokra, humort vegyíteni a szeriőz témákkal különös kockázatot rejthet az azzal operálók számára. Korábban az ál-Magyar Hírlap miatt mi is írtunk a humor megengedhetőségéről, de ott csak polgári jogi felelősségről volt szó, a választási kampány kockázatosabb terep.

A szakértő szerint a humor kontraproduktív lehet

„A magyar társadalom egész széles rétege érintett a politikai apátiában, sérült a politikusokba vetett bizalmuk, nehéz számukra az elköteleződés vagy egyszerűen csak nem érdekli őket a politika, ez látszik a választási részvételen is” – hangsúlyozta Horváth Zsófia, politikai kommunikációs szaktanácsadó a Média 2.0-nak. Hozzátette, a közügyekkel foglalkozó közszereplőkkel azonban könnyebben megszólítható a kiábrándult réteg, ezért akár hatékony is lehet az ő szereplésük a kampányban, választásra buzdításban. Jó példa erre, hogy az egyik kereskedelmi csatornán, sőt egy sportcsatornán is népszerű közéleti személyiségek, énekesek, színészek, közönségkedvencek szólítanak aktivitásra.

post_164076_20140315121220.pngNacsa Olivér (balra, épp Bajnai Gordonként) például már hitet tett a Fidesz politikája mellett

Közben azért nem árt tudni, hogy ha nem figyelünk oda, bizony a humor egyik pillanatról a másikra válhat kontraproduktívvá, és áteshetünk a ló túloldalára. Ez sérelemként érheti a szavazót, kialakulhat benne a dac, az ellenállás.

„Nem szerencsés egy bizonyos rétegre, annak is végletekig sztereotipizált, kiparodizált szereplőire építeni egy kampányt vagy felhívást. Van helye a humornak a politikai kommunikációban, ha okosan használjuk, hatásos kampányeszköz is lehet. A politika nyelve ugyanis nem mindig tiszta, sokszor dramaturgiákra épül, a humorral viszont közvetlenebbé tehető. A hangsúly azonban az arányokon kell legyen, ez pedig mindenképpen kihívás” – hangúlyozta Horváth. Szerinte felettébb ingoványos a talaj, mert a humor a komolyan vehetőség rovására mehet, amely egy poltikus, vagy egy politikai alakulat végét jelentheti.

Van, ami nem humoros

Tökéletes példa erre az egyik, az utóbbi napokban éppen a képviselőjelöltségtől visszalépő, ellenzéki politikus magánakciója, amikor gerincdoktorként vagy mosóporeladóként próbálta átadni az aktuális üzeneteit a választóinak, támogatóinak, szimpatizánsainak. Ezek azok a videók, amelyeknek nem sikerült megugrani a lécet; nem humorosak, nem kreatívak, talán kicsit még alpáriak is – nem is lettek különösen nézettek, a kommentekben komoly vitát szültek.

hofi_geza_fortepan_56175.jpgHofi Géza politikai humorát megtűrte a szocialista rendszer /Forrás: Wikipédia/

Vagy ott van Magyarország első és egyetlen viccpártja, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, amely szépen-lassan népszerű szereplőjévé vált a sokszereplős politikai palettán. Hosszú évekig küzdöttek és matricáztak azért, hogy végre elindulhassanak a választásokon; ergo hosszú évekig küzdöttek azért, hogy komolyan vegyék őket.

Nem lehet elvitatni a Kutyapárttól, hogy humorosak, kreatívnak igen kreatívak, a 2016-os kvótanépszavazásnál pedig még egy nagyon határozott véleményt is érvényesíteni tudtak, ám a kérdés most már az, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor vérre menő küzdelmet folytatnak egyes szerveződések, biztosan van helye a komolytalanságukra büszke, a komolytalanságukkal kampányoló tömörüléseknek? Kérdés, mennyire sikeres és mennyire káros, hogy a választáson csirkejelmezes embert indítanak egy választókerületben, vagy éppen ezt a csirkejelmezest küldik a köztévébe öt percig kotkodácsolni. 

Tibi atya szerint a cigányozás görbe tükör a társadalomnak

Humbákfalva részeges papja, a fröccs védőszentje, Tibi atya tegnap a BME kampuszra látogatott. Vagy legalábbis a Humbák Művek marketingese, Tóth Bence, aki a BME KommON Kommunikációs Szakkollégium által szervezett I. Karrier Estnek volt a vendége. Hogyan lesz egy fiktív karakterből egy közel 650 ezres lájkot begyűjtő Facebook-oldal? Hogy lehet  egy alkoholista pap a társadalom görbe tükre? Lehet cigányozásra, nők tárgyiasítására márkát építeni? Az biztos, hogy marketingből lenne még mit tanulniuk. Például felesleges próbálkozás volt minket cenzúrázni.

A műanyagflakonos bor lehet minőségi?

Nem voltam még teltházas előadáson, ezért csináltam egyet.” Szóval valahogy így indult. Csak úgy maguknak, poénból. Céljuk még nem nagyon volt vele és ebbe belefértek az erőteljesen előítéletekre építő és sértő viccek is. Aztán Tibi atya tágította hívei körét, és egészen más fordulatot vett a történet.

10494852_421830104623956_650981637257159404_n.jpg

(more…)