A technológiákba és saját nagyságukba szerelmes kreatívok valójában értéktelen kommunikációs alkotásokat díjaznak a világ legnagyobb reklámos eseményén Cannes-ban, az igazán jó megoldások viszont esélytelenek, hogy díjat nyerjenek. Ezt állítja Tom Goodwin, a Havas Media stratégiai és innovációs alelnöke.
Nyilván nem véletlen, hogy éppen most, az idei Cannes Lions kreatív fesztivál előtt publikálta Tom Goodwin, a versenyen díjazott reklámokkal kapcsolatos fenntartásairól szóló cikkét a Guardian. Korábban mi is foglalkoztunk már ezzel a kérdéssel az egri Médiapiac konferencia egyik szekciója kapcsán, de más tekintélyes magyar szerzőknek is vannak gondjaik a különböző reklámversenyek, köztük a cannes-i megítélésével. (Lásd Kaszás György, A kis adrenalinjáték című könyvét.) A cikk szerzőjének számos állítása vitatható, ugyanakkor több olyan szempontot felvet, amit a reklámszakembereknek érdemes lenne megszívlelni.
Valószínűleg senkinek sem kell bemutatni Magyarország legnagyobb fesztiváljait, amelyek évről évre egyre nagyobb látogatószámot produkálnak. De honnan ismerjük ezeket a fesztiválokat? Mit tudunk róluk? Kik gondoskodnak arról, hogy a fesztiválozók ne csak fesztiválszezonban, hanem egész évben információkat kapjanak az eseményekről? A szervezés folyamatában milyen szerepe van a marketingnek? Milyen alulról jövő kezdeményezések kapcsolódhatnak ezekhez a rendezvényekhez?
A Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének szakhetén szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői ezeket a kérdéseket. A vendégek olyan szakemberek voltak, akik többek között a Sziget, a VOLT, a Balaton Sound és a Campus Fesztivál megszervezéséért, kommunikációjáért, valamint sajtó- és médiamegjelenéseiért felelnek – az összefoglaló videónkban is őket kérdeztük.
A fesztiválokon való részvétel fontos közösségi élmény, és ezek a személyes tapasztalatok a közösségi médiában is terjedhetnek – nyilatkozta Balogh Balázs, a MEEX alapítója és ügyvezető igazgatója, aki együttműködik a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-vel a Sziget Diákkedvezmény Programban.
Vető Viktória, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. PR- és Sajtóiroda vezetője szerint is fontos, hogy a fesztiválok a szervezésben és a kommunikációban is segíthessék egymást. „Egész évben pörögnek az információk – hiszen a web 2.0 korában folyamatosan készenlétben kell lenni–, és a fesztiválokhoz közeledve ez az állapot egyre intenzívebbé válik” – mondta.
Ezt Miklósvölgyi Péter, a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője is megerősítette, aki minden évben egy kidolgozott kommunikációs stratégiával készül a nyári fesztiválszezonra, mert „a kommunikáció mondja meg, hogy milyen a fesztivál.”
Robotok a felhőben, rossz kezekben lévő technológiák, tervezett kreativitás. 20 ország, 81 előadója osztotta meg tudását a Brain Bar Budapest 3000 részt vevőjével, amit június 4-től 6-ig rendezett meg Budapesten a Design Terminal, a We Love Budapest, az Akvárium Klub és a HG Media.
Bajban lettem volna, ha nekem kellett volna megfogalmazni, hogy tulajdonképpen mi is a múlt héten megrendezésre került Brain Bar Budapest elnevezésű rendezvény. Szerencsére a szervezők megtették ezt helyettem, amikor Inspirációs fesztiválként hivatkoztak a budapesti Akvárium nevű rendezvényközpontban megrendezett eseményre. Találó elnevezésnek tűnik, mert a levegő szinte vibrált a sok felszabadult kreatív energiától, akinek itt nem lett kedve azonnal csinálni egy startupot, az valójában egy zombi, akire nem hatnak a spirituális energiák. Valószínűleg ennyi progresszív ember egyszerre egy helyen még nem volt Magyarországon, ami alatt nem csak az előadókat, de a nézősereget is értem.
Minden szakmai szempont, közösségi tiltakozás és nyilvánvaló társadalmi igény ellenére a kormány végül biztosan megszünteti a tudománykommunikáció mesterszakot – derült ki a Magyar Közlönylegújabb számából. Újabb szomorú és amatőr döntés született, mely egy éppen csak megindult fontos folyamatot akaszt meg, ami nemcsak a hazai műszaki-tudományos kultúrának okoz jelentős kárt, de az egész ország hosszú távú gazdasági fejlődésének is.
Nem szerepel az új felsőoktatási szakjegyzékben az ELTE Természettudományi Karán futó tudománykommunikáció a természettudományban mesterképzés; a megszüntetést a képzésben dolgozók is megerősítették. Bár a szak létezését nemcsak munkaerőpiaci igény, de a felvételiző hallgatók évről évre növekvő száma egyértelműen indokolná, a legfelső vezetés mégis úgy látta, hogy ez a szak is csak egy újabb út a gyorséttermek pultja mögé. Az előkészítési munkákat, hatástanulmányokat és felméréseket látszólag teljesen nélkülöző döntés tévedéseit már mi is megpróbáltuk elmagyarázni a szakpolitikusoknak, de érveink sajnos süket fülekre találtak.
Elindult a szallas.hu legújabb reklámkampánya, amely a korábbi évekhez hasonlóan idén is rendkívül megosztó: a szpot főhőse az átlagos magyar utazó, aki nemcsak ízléstelenül öltözködik, de rántott húsos zsemle nélkül be sem teszi a lábát Londonba, ahol folyton magyarul próbál útbaigazítást kérni és végül ellopja a szappant a szállodai szobából. Bár az alkotók nyilvánvalóan görbe tükröt akartak tartani a nézők elé, az üzenet nem biztos, hogy átjön, ráadásul a célcsoportot sem feltétlenül ésszerű vérig sérteni.
A legfrissebb Supernem-dal érkezését, Szabó Balázs bandájának új felvételét, a Belmondo és az „Én is akarom” első bemutatkozását mind-mind alig várták a Petőfi Rádió hallgatói az elmúlt hetekben. Gyűltek a like-ok a We Are Rockstars, a Bermuda, a Soerii&Poolek dalpremierjének bejelentése alatt a Facebookon és az Instagramon is – mint ahogyan az általában lenni szokott. De KisGrófo feltűnése a közmédiában kivágta a biztosítékot.
Csütörtökön „Hoppácskaa!!! Holnap reggel dalpremier!!” üzenettel jelentette be a Petőfi Rádió, hogy másnap reggel 7 óra után Pixa és KisGrófo közös felvételével indíthatjuk a napot, ha az MR2-re kapcsolunk. Pixa (Tóth Dániel) neve már ismerősen csenghet, a zenei producer nem számít újoncnak a magyar könnyűzenei életben. A Hősökkel és Fluort Tomival is dolgozott együtt, a döbbenetet nem is az ő neve váltotta ki a hallgatókból.
Azt mondják, tényleg szeretik
A mulatós cigányzenével hírnevet szerző KisGrófo már régóta gyűjti magának a rajongókat, akikről nehéz eldönteni, hogy csak viccből kezdenek-e táncba, ha meghallják a hangfalakból, vagy komolyan kedvelik. Mindenesetre Jollyval készített első bombasikere, a „No roxa áj” mára már több mint 16 milliós nézettséget szerzett a YouTube-on, ahol például egy 10 órás verziót is találunk, közel 100 ezres letöltéssel.
A 444. hu csak „a cigány popkultúra Mizujaként” emlegeti a dalt, az Irigy Hónaljmirigy is készített paródiát belőle (még ha nem is könnyű elhinni, hogy ezek még viccesek valakiknek), az pedig csak hab a tortán, hogy a tavaly őszi önkormányzati választások idején a Fidesz újbudai jelöltje is Fásy Ádámmal és Kis Grófoval próbálta elnyerni a szavazók bizalmát egy „szüreti mulatságon”. A Velvet egy év eleji videójában is úgy tűnt, hogy valóban sokan kíváncsiak rá, budapesti koncerthelyszíneken is teltházas lesz a buli, ha aznap KisGrófo szolgáltatja a talp alá valót. Nem azért, mert vicces. Azt mondják, tényleg szeretik.
Rajos sikert arattak
Míg a Petőfi Rádió weboldala történelmi pillanatot és „rajság level 10.000”-t ígér, addig a Facebookot elárasztották az elégedetlenkedő kommentek, amelyekből egyértelműen úgy tűnik, nem kérnek KisGrófoból a hallgatók. A 127 hozzászólás szinte kivétel nélkül nemtetszésről árulkodik.
Aztán pénteken megszólalt a „Bulibáró”, és a szerkesztők azt ígérik ez lesz a nyár slágere. Némileg csökkentek az indulatok, most már egyre többen mondják, hogy mindez annyira rémes, hogy már jó. Mármint rajos.
