Mindig öröm a rengeteg béna, igénytelen vagy egyszerűen csak szürke álláshirdetés között egy-egy rendhagyó, ötletes darabot is találni. Ilyen volt például a közelmúltban az az interaktív hirdetés, amelyben (sztereo)tipikus asszisztensi feladatokat – ceruzasorbarakást, üzenetrögzítést – elvégezve lehetett gazdag ember szegény titkárjának jelentkezni. Szintén kreatív ötlet volt egy tetoválószalon hirdetése, amelyben a jelentkezőnek megfelelő pontossággal kellett kiszíneznie a QR-kódot, amely a további információt tartalmazta az állásról (ez ám az első körös szűrés!).
Ötletes hirdetések, túlfeszített trend
Itthon pedig egy hónapja futott be villámkarriert egy álláskereső portál Berki Krisztiánnal forgatott promóvideója. Hogy ez nagyon vicces vagy kínosan béna lett-e, az ízlés dolga, mindenesetre a „hopp, még egy millió” elég szállóigegyanús mondat volt, vagyis a videó valószínűleg elérte a célját:
Nem túl jó ötlet drogra utaló reklámszöveget alkalmazni, főleg, ha te vagy az USA egyik legnagyobb piaci szereplője, és a terméked ráadásul valaha tényleg tartalmazott kokaint. Vagy mégis? A Coca-Cola mindenesetre, ha nem is szándékosan, de kipróbálta.
A világ harmadik legértékesebb márkájának számító Coca-Cola (csöppet sem magyarosan mondva) diétás verziójának egyik friss amerikai kampánya a „You’re on” („Te jössz”) szlogent kapta. A kampányhoz tartozó reklámfilmben egy-egy nagy kihívás előtt álló embert mutatnak, akik természetesen egy Coca-Cola társaságában készülnek nagy pillanataikra.
Ez még így rendben is van, átjön a Coca-Colától megszokott pozitív életérzés, viszont a nyomtatott hirdetések egy fokkal neccesebbek: a szlogent a márkanévtől vagy semmi, vagy egy sortörés választja el, és már meg is születik a „You’re on coke”, amiről nem nehéz illegális szerek fogyasztására asszociálni, hiszen magyarul nagyjából annyit jelent, hogy kokainozol.
Nemcsak az Európai Unióban, de Amerikában is vészesen nyílik a szociális olló: tömegek kényszerülnek az utcára, miközben a jóléti társadalom egyre érzéketlenebb a létminimum alatt élők problémáit illetően. Hogy pontosan mennyire válnak láthatatlanná a hajléktalanok, azt a New York City Rescue Mission legújabbkísérlete illusztrálja: a járókelők akár saját rokonaik mellett is szó nélkül elmennek.
A „Make them visible” („Tegyük őket láthatóvá!”) nevet viselő kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi kirekesztettség kérdésére, és mindenki számára átélhetővé tegye: az utcán ülő ember éppen olyan, mint bármelyikünk.
Cuki pandák, pózoló tigrisek, párás tekintetű gorillák. Hogy mi bennük a közös? Mindannyian egy cselekvésösztönző kampány reklámarcai, akik mellesleg a túlélésért küzdenek. A dán WWF ezúttal sem bízta a véletlenre sikerét: a Snapchat segítségével hívja fel a fiatalok figyelmét a veszélyeztetett fajok helyzetére.
A nemzetközi természetvédő szervezetnek soha nem kellett a szomszédba menni, ha kreativitásról vagy társadalmi felelősségvállalásról van szó, de mobilplatform és kommunikációs üzenet ilyen mértékű összehangolásával viszonylag ritkán találkozunk. A kaliforniai egyetemisták által fejlesztett Snapchat alkalmazás lényege ugyanis, hogy az átküldött fénykép mindössze tíz másodpercig látható, utána automatikusan megsemmisíti önmagát.
A WWF a dánUNCLEGERY és a török 41? 29! ügynökség közreműködésével e végtelenül egyszerű, de hatásos párhuzamot használja ki #Last Selfie elnevezésű kampányában, mely azon túl, hogy a saját nyelvükön szólítja meg a tinédzsereket, nagyon ügyesen érzékelteti, hogy mennyire kevés időnk van megmenteni a kihalás szélére sodródott fajokat.
Bár a Snapchat 2012 óta az egyik legnépszerűbb okostelefonra tölthető program, mégis folyamatos botrány és szülői felháborodás övezi a sextinget (erotikus témájú üzenetküldést) támogató funkciói miatt. A Word Wildlife Fund eszközválasztása tehát elsőre akár szokatlan is lehetne, de mivel a képmegosztó alkalmazás harmincöt milliós felhasználói körében felülreprezentált a 15-22 év közötti korosztály, ez a merész ötlet végül tömegekhez juttatta el a szolgáltatáson átfutó egyedi szlogeneket.
Érdekes kísérlettel tartott görbe tükröt egy jótékonysági szervezet London járókelői elé: a Pilion Trust munkatársa „Fuck the poor“- feliratú táblában tüntetett – ezúttal a rászorulók ellen. A videóból kiderül, hogyan reagált az utca embere, de vajon miért vagyunk fogékonyabbak a negatív tartalomra?
A Publicis reklámügynökség által kieszelt akció nemcsak annak ékes bizonyítéka, hogy még nem halt ki teljesen az együttérzés belőlünk, de jól megmutatja, hogy egy provokatív üzenet mennyivel hatásosabb lehet egy hagyományos cselekvésösztönző kampánynál.
Már sok év eltelt a legutolsó dohányreklámok óta, Amerikában és Angliában viszont újra adásba kerül a cigaretta, csak kicsit máshogy: megérkeztek az első elektronikus cigarettát hirdető szpotok. Ezek a reklámok nem leszokást segítő eszközként mutatják be az e-cigiket: az üzenet az, hogy aki ezt az újfajta cigarettát választja boldogabb, jobb társasági életet él, környezettudatos, emellett pedig dohányos. A nagy dohányvállalatok célja egy olyan termék megalkotása, ami a teljes élvezetet nyújtja, ám olcsóbb, és kevésbé kártékony. Így tesznek eleget a társadalmi és az egyéni elvárásoknak is. Az első ilyet be is tiltották.
A fenti reklámszpotot még a SuperBowl alatt mutatták be. Mivel az amerikaifoci-döntő az egyik legnézettebb sportesemény a világon, csupán fél percnyi reklámidőnek is igencsak borsos ára van. Azok a termékek, amik itt megjelennek, a piac az igazi szupersztárjainak számítanak.
