Puzsér Róbert Média: a népek ópiuma címmel tartott stand-up estet csütörtökön a Bazaar Klubban. Terítékre került Hajdú Péter, Friderikusz, Tvrtko és Horváth Ádám, a Szomszédok rendezője is. Kérdés, hogy mennyivel különb náluk a magyar média fenegyerekének kikiáltott kritikus, aki maga is a kereskedelmi médiának köszönhetően vált celebbé. A 90 perces előadás a tökéletes bizonyíték arra, hogy aggasztó a magyar média helyzete: ahol már a médiakritika is tömény fikázás és káromkodás, ott valami nem stimmel.
Puzsér Róbert a Csillag Születik című tehetségkutató zsűritagjaként bukkant fel a semmiből néhány évvel ezelőtt, és szúrós megjegyzéseivel pillanatok alatt a figyelem középpontjába került. A műsor befejezése után a versenyzők helyett kénytelen volt a celebeket célba venni. Azóta Kiszel Tünde, Havas Henrik, Vágó István és Gáspár Győző is rendszeresen megkapják a magukét.
Celebvilág lakói
Az este egy hosszúra sikerült Hajdú Péter-gyalázással kezdődött. Miután Puzsér egy Facebook-bejegyzésben kritizálta azt, ahogy Hajdúék a gyermekeiket nevelik, a Frizbi műsorvezetője felhívta őt, és fizikai aggresszióval fenyegetőzve felszólította, hogy szálljon le a családjáról. Valószínűleg ez a telefonbeszélgetés vágta ki Puzsérnál a biztosítékot, és vitte rá arra, hogy az előadás felét Hajdú Péter ócsárolásának szentelje. Én nem érzek olyan heves ellenszenvet iránta, de mindentől független úgy gondolom, hogy 45 percet nem érdemel meg a kellemes tavaszi estémből.
A következő felvonásban Friderikusznak jutott a főszerep, de ismét előkerült Hajdú Péter neve is. Tvrtko sem maradhatott ki a sorból, akit a Bándy Kata-gyilkossággal kapcsolatos posztjai miatt kritizált. Az ügy stand-up elemként való emlegetése miatt a közönségből többen is elhagyták a termet. Ezután Horváth Ádámnak, a Szomszédok elismert, több szakmai díjjal jutalmazott rendezőjének a szapulása következett. Puzsér a 90-es évek népszerű sorozatát röhejnek, az idén 83 éves rendezőt pedig az ország szégyenének nevezte. Szerinte ő „egy szaros senki”, akit az egész ország gyűlöl. Nos, nagyon kíváncsi vagyok, hogy hány ember él az országban, aki a gyűlöli Horváth Ádámot. Biztosra veszem, hogy nem túl sok ilyet találnánk.
Elismerem, hogy azért intelligens meglátások is becsúszotak. Ilyen volt például az az észrevétel, hogy a bulvár média előszeretettel csámcsog BB Évi romokban heverő életén, de ilyenkor azt is reklámozza, hogy tönkretett egy hús-vér embert. Az utolsó húsz percben a bulvárról, az eldobható celebek kitermeléséről és a reality műfajról volt szó. Az előzőek után ez felüdülés volt, még akkor is, ha olyan dolgok hangzottak el, amikkel a legtöbb gondolkodó ember tisztában van.
„Milyen kurva jól megmondta!”
Amit Puzsér művel az nem kritika, hanem szimpla fikázás. Tény, hogy nehéz fogyasztható kritikát megfogalmazni úgy, hogy az ne legyen okoskodó, sznob vagy unalmas. A kritika elmozdítása a szórakoztatás irányába jó ötlet, de lehetett volna színvonalasan is csinálni.
Azt vallja, hogy szándékosan vetette bele magát a celebek világába, hogy belülről kezdhesse kiirtani a tömegmédia gyomorforgató hülyítéseit, miközben gyakran úgy tűnik, valójában semmivel sem különb azoknál, akiknek beszólogat. Pár napja a magyar stand-upot is jól leszólta. Szerinte a hazai stand-up színvonalának süllyedése Kiss Ádám nagypofájúságának, alpári poénjainak és átlátszó kitalációinak köszönhető. Puzsér szerint a magyar médiában rajta kívül mindenki kretén. Valaki azért mert hiteltelen, valaki azért mert arcoskodó, valaki pedig azért, mert alpári. Joker-kérdés: a fentiek közül melyik nem jellemző Puzsérra?
Ha erről van szó, akkor miért rajonganak érte olyan sokan? Mi emberek szeretjük azt, ha valaki megmondja a tutit, csüngünk a szavain, lájkoljuk és megosztjuk. A megmondóembereknek többnyire elfogult véleményük van, ami hatalmas egóval és hatásvadászattal párosul. A jól megmondásnak általában a töménytelen mennyiségű káromkodás és a semmit sem jelentő, ám hangzatos szavak – mint például média-antikrisztus vagy médiafogyatékos – is nélkülözhetetlen elemei. Nem feltétlenül a mondanivaló tartalma a lényeg, hanem az, hogy utána levonhatjuk a következtetést: „Milyen kurva jól megmondta!”.
Origo, Index, Hír24, Facebook, Twitter, Google News, Digg, Reddit és még sorolhatnánk. Az internet világában egyszerű dolga van annak, aki tájékozódni szeretne, ráadásul egyre kifinomultabb eszközök segítik a hatalmas hírözön szűrését. Mégsem mondhatjuk, hogy könnyű minőségi tartalmakba és értelmes párbeszédekbe botlani. A Newsana nevű új felület viszont trollkodóktól mentes hírfogyasztást ígér, egyelőre még beta.
Az interneten fellelhető, folyamatosan frissülő és bővülő hírfolyam egyre emészthetetlenebbé válik, segítség nélkül rengeteg keresgélést és időt igényel az érdekes tartalmak kiszűrése. Ezért vált az emberek hírfogyasztásában központi szereplővé az email, a Facebook, a Twitter, a közösségi hírmegosztó oldalak és a webes hírolvasó szolgáltatások. Úgy tűnik azonban, hogy még ezeknél is többre, vagy jobbra lenne szükség.
A közösségbe vetett hit
Néhány napja elindult egy új közösségi alapú hírmegosztó felület: a Newsana nevű portál – a „news” és a „nirvana” szavak összetételéből − a szakmai közösségi hálózatot kombinálja a hírmegosztással. Az alapítók a különféle algoritmusok és a legtöbb klikket összegyűjtő oldalakra lecsapó robotok helyett a tagok közreműködésében, kollektív tudásában,értékítéletében bíznak.
Jelenleg a két legismertebb közösségi hírmegosztó portál az aranykort rég elhagyó Digg, és a felfelé ívelő Reddit. Mindegyiken vannak kategóriák, de egyik sem specializálódik igazán. Még egy szereplőt érdemes megemlíteni: a Quibb kizárólag az üzleti világ eseményeivel foglalkozik. Itt komoly szűrők határozzák meg, hogy ki válhat a hangsúlyozottan szakmai online közösség tagjává.
Még mindig az email a csúcstartó
Sokan a Facebook megjelenésétől számítják a közösségi hírmegosztás kezdetét, megfeledkezve az emailben és egyéb üzenetküldő rendszerekben terjedő hírekről és linkekről. Ezeknek a mai napig fontosabb szerepük van, mint gondolnánk – írta néhány hónapja az Atlantic.
A hírportálok statisztikái mutatják, hogy egy látogató melyik linken, illetve melyik oldalról érkezett a felületre. Az adatok szerint az esetek 69 százalékában nincs előzmény. Ez arra utal, hogy az olvasó egy üzenetben kapott linkre kattintva jutott az oldalra. Úgy tűnik, hogy az emberek jelentős része még mindig köremailekből és továbbított üzenetekből értesül a világ eseményeiről. Mivel a Facebookon és a Twitteren könnyű információkat elszalasztani, a fontos dolgokat az emberek inkább elküldik egymásnak. Speciális eszközök ide vagy oda, még mindig az a legbiztosabb, ha egy minket jól ismerő rokon vagy barát továbbítja nekünk a híreket.
Trollok harca
Ben Peterson és Jonathan Wong korábban az Újságírók az Emberi Jogokért (Journalists for Human Rights – JHR) nevű szervezetnél dolgoztak. Miután munkájuk során szembesültek azzal, hogy mekkora kihívás az egy adott témára vonatkozó legfontosabb híreket és gondolatokat összegyűjteni, nekiláttak a Newsana megtervezésének.
Peterson kritizálja a Redditet, mert alacsony színvonalúnak és gyakran sértőnek találja az oldal tartalmait. Csalódottan tapasztalta, hogy a hírportálok többségén még a legintelligensebb gondolatokhoz fűzött kommentek is hemzsegnek a felesleges sértegetésektől, így szükségesnek érzi egy trollmentes környezet létrehozását.
Peterson szerint a Newsana esetében is a színvonal megtartása lesz a legnagyobb kihívás, bár pont ezt a célt szolgálja a meghívós rendszer. Akik valamilyen területen otthonosan mozognak, jelentkezhetnek tagnak, az elfogadott tagok pedig hetente tíz főt hívhatnak meg. A tervek szerint így fog bővülni a közösség. A tagokat rangsorolni is fogják építő jellegű hozzájárulásuk alapján. A rangsorban elöl állók tevékenysége nagyobb hangsúlyt fog kapni az oldalon. Az alapítók azt remélik, hogy ez a játékmechanizmus (gamification) motiválóan hat majd a közösség tagjaira.
A Newsana mint történelmi kalauz
A Newsana-tagok megoszthatnak híreket, hozzászólhatnak egymás posztjaihoz, és szavazhatnak a nap hírére. A szavazatok alapján minden nap kiderül, hogy az egyes kategóriákon belül melyik volt az öt legjelentősebb poszt. A felületet bárki olvashatja, de szavazni, posztolni és hozzászólni csak a bejelentkezett tagok tudnak.
Egyelőre az elsődleges cél a közösség méretének növelése. Peterson és Wong még nem tudják meghatározni, hogy mi lenne az ideális létszám. Végső céljuk, hogy szakértők milliói vegyenek részt több ezer téma megvitatásában, és az oldal idővel egy történelmi kalauzzá váljon, amin az elmúlt két hónap vagy akár az elmúlt ötven év legfontosabb gondolatai és történései mind megtalálhatók – írta a Newsana jövőbeli terveiről a Toronto Star.
A szolgáltatás egyelőre beta, csak meghívás után érhető el. A tervekhez illeszkedve már a meghívóigénylésnél nagyon sok adatot kell megadnunk magunkról, a rendszer Twitter-, Facebook és Linkedin-fiókot kér, valamint egy rövid bemutatkozást is, amiben meg kell jelölnünk a minket legjobban érdeklő témát. Ez tényleg jó lehet a felhasználók szűrésére, de azt sem érdemes elfelejteni, hogy így nagyon értékes adatbázishoz jutnak a Newsana kitalálói.
Nyolcezer szerencsés kiválasztott kezdhette meg néhány napja a Google új fejlesztésének tesztelését. A Glass Explorer-projekt célja a felhasználók bevonása az új technológia jövőjének a formálásába. Bár még nem tudni, hogy számíthatunk-e az eszköz széleskörű elterjedésére, hatásairól egyre több vita folyik. De mit várhat a kommunkációs szakma a Google Glasstól? Csak a lesifotósok profitálnak belőle, vagy az egész szakmát forradalmasíthatja?
A Google Glass fejlesztői és támogatói szerint a jelenleg használt eszközeink hatalmas hátránya, hogy mindig elő kell őket venni, feléjük kell fordulni, teljesen kizárva a külvilágot. Mi lenne alkalmasabb a probléma megoldására, mint egy szemüvegbe épített kijelzővel ellátott készülék, ami bír az androidos telefon minden képességével? A speciális szemüveg viselésével kamerázhatunk akár ejtőernyőzés közben, hullámvasúton vagy saját táncelőadásunk alatt is – derül ki a hivatalos promóvideóból. A kommunikációs szakemberek természetesen máshogy is kihasználhatják a Glasst.
Az elmúlt évek technológiai forradalma az újságírásra is hatással volt: megváltoztatta az újságírók adatgyűjtési lehetőségeit, a létrehozott tartalmakat, és a sajtóipari szereplők közti viszonyokat. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásról még kizárólag a hivatalos médiumok tudósítottak, mivel az egész világ érdeklődésére számot tartó eseményről volt szó, hatalmas teher hárult rájuk. Ekkor még kevés amatőr felvétel készült, ezek közül pedig csak néhány került fel az internetre, azok is jóval a történtek után.
Majdnem nyolc évvel később, az Ausztráliában pusztító bozóttűz idején már egészen más volt a helyzet. A bozóttűz híre több médiumon keresztül terjedt: a közösségi oldalakon a tűz kiütése után néhány perccel megjelentek az erről szóló bejegyzések, így a nyomtatott médiumok munkáját is több információforrás segítette – írta az Australian néhány évvel ezelőtt. A civil újságírás a közhiedelemmel ellentétben nem esküdt ellensége a hivatásos újságírásnak, hanem kiegészítő szerepet tölt be mellette.
A jegyzetfüzet már a múlté
A tollal, jegyzetfüzettel és diktafonnal mászkáló újságíró már a múlté. Olyannyira, hogy többek szerint manapság az okostelefon az újságírók legfontosabb eszköze: amellett, hogy egyszerre tölti be a fényképezőgép, a kamera, a mikrofon, az írógép funkcióját, dokumentumok létrehozása mellett ezek rendszerezésére, szerkesztésére és közzétételére is alkalmas. Ennél többre valóban nincs szüksége egy újságírónak. Hozhat-e ehhez képest bármi újat a Google Glass?
A Glasst eddig a személyiségi jogok veszélyeztetése miatt érte a legtöbb kritika. A tény, hogy a szemüveget viselve bárkiről észrevétlenül rögzíthetünk adatokat ez esetben kifejezetten előnyös. A paparazzi fotók készítése például könnyebb lesz, mint eddig bármikor. A diszkrét kamerázás lehetősége pedig az oknyomozó újságírók számára jelent majd előnyt. A hangvezérelt szemüveggel olyan szituációkban is lehet adatokat rögzíteni, amikor ez kézi vezérléssel nem lenne lehetséges. A Google Glass használatával a videós újságírás elterjedtebbé válna és tovább fokozódna a civil újságírás térnyerése.
Reklámok, szem előtt
A marketingszakértők is nagy reményeket fűznek a Google Glasshoz, bár a cég többször is kijelentette, hogy nem lesznek reklámok a szemüvegen. Pedig a kiterjesztett hirdetőtáblákkal (augmented billboards) egészen elképesztő hirdetésekkel találkozhatnánk a Google Glasson keresztül. Képzeljük csak el, hogy az utcán sétálgatva a hirdetésmegjelenítési mód bekapcsolása után beúsznak a szemünk elé az éttermek napi ajánlatai vagy az üzletek akciós termékei. Ráadásul a szemüvegben tárolt adatok – például a böngészésről és egyéb tevékenységekről – célzott marketinget is lehetővé tennének.
A Google Glass előreláthatóan az okostelefonok által megindított tendenciákat erősíti, ezenfelül a videóbejegyzésekben és a kiterjesztett valóságban rejlő lehetőségek alaposabb kiaknázása várható. Persze ehhez a Glassnak meg kell birkóznia a személyiségi jogokat, valamint a szemre és az agyra gyakorolt káros hatásokat érintő kritikákkal is.
