by kiraly.david | 2015. Sep. 10. | Média 2.0 blog
Heves és elszomorító reakciókat váltott ki a kommentelő trollokból a Telekom bejelentése, miszerint ingyenes wifihálózatot építenek ki a menekültek befogadására kialakított tranzitzónák körül. A jelenlegi beteges közhangulatban egy bátor és emberséges lépés ez egy multitól, de affelől azért ne legyenek kétségeink, hogy hosszas viták és számolgatások előzték meg a lépést. Rajtuk kívül több vállalat is igyekezett a maga módján segíteni és a CSR vonalát erősíteni – és ezúttal végre nem egy mondvacsinált, hanem valós problémára reagálva.
(more…)
by kiraly.david | 2015. Sep. 1. | Budapest, Calais, crowfunding, Média 2.0 blog, menekült
Két sikeres crowdfunding (tömegek által finanszírozott) projektre bukkantam a minap. Az első egy a calas-i menekültek segítségére önerőből létrehozott kampány, amelyen keresztül befolyó összegből az itt – az úgynevezett dzsungelben – összezsúfolódott több ezer embernek visznek ételt, takarót és bármit amire szükségük van. A második projektben a lelkes gyűjtők egy 15 különböző funkcióval bíró különleges kabátot álmodtak meg, amelyben külön helye van az iPodnak és a mobil mobiltöltőnek és egyéb hasznos kiegészítőnek, a hacuka végfelhasználói ára pedig nagyjából 200 dollár lesz. Előbbi projektre eddig majdnem 30 millió, utóbbira pedig kicsit több, mint 2 milliárd forint gyűlt eddig össze.
(more…)
by kiraly.david | 2015. Aug. 31. | Média 2.0 blog, újságírás, washington_post
A Washington Post online kiadása a bevezeti a knowledge map névre keresztelt újítást, mellyel a reményeik szerint az olvasóknak egyszerűbbé válik a velősebb anyagok feldolgozása és megértése, az újságíróknak pedig idővel egyre kevesebb munkába kerül a kontextus felépítése. Washingtonban úgy látszik másképpen reagálnak a megváltozó médiafogyasztási szokásokra, sőt a ambiciózus terveik szerint ők maguk is igyekeznek változtatni, formálni azokat. És azért próbálnak a hirdetők kedvében is járni az új rendszerrel.
(more…)
by kiraly.david | 2015. May. 28. | Láng_Benedek, Média 2.0 blog, meetup, Stöckert_Gábor, tudomány, tudománykommunikáció
A tudománykommunikáció volt a témája a hétfői Media 2.0 Meetupnak, Dr. Láng Benedek megismertette a közönséget a publikus tudományfelfogás modelljeivel, Stöckert Gábor az Index rovatvezetője pedig bemutatta egy piacvezető portál tudományos rovatának működési elveit.
Ismét megtelt a Design Terminál konferenciaterme a Media 2.0 blog Meetupján, ahová nemcsak az előadások érdekessége miatt érkeztek az érdeklődő szakemberek, de új munkakapcsolatok kialakulásának is remekül megágyazott a kötetlen hangulat.
Tudománykommunikáció minek van?
Ahogyan azt a beharangozó posztunkban is említettük, a mostani találkozó témája az ELTE egyik képzésének megszüntetésével szomorú aktualitást kapott, pedig a tudománykommunikáció, illetve az ezzel foglalkozó szakemberek szerepe a nagyközönség és a tudományos kutatások, illetve áltudományos hírek kapcsolatában kiemelten fontos. Dr. Láng Benedek előadásában rámutatott, hogy az általános benyomás az, hogy a tudomány nem megfelelően jelenik meg a médiában.
Míg a kutatók a különböző intézetekben,laborokban a külvilágtól szinte elzárva dolgoznak, addig sok, tudományos alapokat és módszertant nélkülöző, de tudományosnak tűnő hír jelenik meg a médiában. Ennek nincs más oka, minthogy a koncentrált lappiacon és az olvasókért folytatott versenyben előnyt élveznek a szenzációhajhász megfogalmazások, kattintásbarát címek, vitatható kutatási eredmények. Mivel ez a média egészére igaz, ezt számon kérni vagy szidalmazni nem célravezető.
Tény, hogy a hatásvadászat miatt sok áltudományos hír és téma is felületet kap, de ez ellen leginkább a média ismeretében, és nem ellenében tud hatni a tudományos közösség. A média torzító, szelektáló mechanizmusait érdemes tehát adottságnak tekinteni, annak fényében pedig főleg, hogy a legfrissebb médiaelemzések szerint még mindig elsődleges forrásnak számít az újság és a televízió a tudomány híreit illetően.
Megtölteni, vagy kontextusba helyezni?
Az előadás kulcsfontosságú része a public undestanding of science (PUS) két modelljének ismertetése volt. A PUS röviden az a felület, amelyen keresztül a laikus kapcsolatba kerül a tudománnyal. Hogy ez hogyan működhet hatékonyan, milyen módszerekkel lehet a legtöbb hasznos tudást átadni, erről szól a PUS két modellje. A deficitmodell abból indul ki, hogy az emberek feje alapvetően üres, meg kell tömni tudományos ismerettel, és akkor majd nem fognak bedőlni a különböző babonáknak, áltudományos ismereteknek. Ezzel a legfőbb probléma, hogy irreális elképzelés, hogy az emberek minden területen képesek legyenek megtanulni, befogadni minden információt egy olyan alaptudás eléréséhez, amely képessé teszi őket arra, hogy valamiről meg tudják állapítani, hogy tudományos vagy csupán szenzációhajhászásról van szó. Másrészt e modell úgy tesz, mintha a tudományok egyfajta jól körülhatárólható, kerek egész ismeretek lennének, és nem egy folyamatosan változó, formálódó tudásanyag.
A kontextusmodell ezzel szemben arra alapoz, hogy az embereknek megvannak a különböző ismeretszerzési stratégiáik, és ezek folyamatos fejlesztésével el lehet érni azt, hogy az adott területen szerzett jelentős szakértelem nélkül is el tudják dönteni, mennyire tudományos az adott tartalom. Ez egyfajta metaszakértelemnek is tekinthető, amikor azt az általánosabb szabályrendszert sajátítjuk el, amelyek alapján nagy bizonyossággal és általánosságban megítélhető, hogy mikor kinek, illetve milyen információknak szabad hinni. Összességében elmondható tehát, hogy a deficitmodell alapvetően a tudományos műveltséget helyezi előtérbe, míg a kontextusmodell szociális műveltség kérdése leginkább.
Az este második előadója, Stöckert Gábor az online tudományos média működési elveit taglalva, több megdöbbentő saját példával Indexes tapasztalataiból. A történeti áttekintés során elmondta, hogy az Index elődje, az Internettó még erős tech/tudományos gyökerekkel indult szerkesztői összetételéből adódóan, ám ez később eltűnni látszott ahogyan szép lassan az egyik legnagyobb magyar hírportállá nőtte ki magát. Sajnos a tudomány rovat sem tud kivétel lenni az alól, hogy az online médiumok – néhány kivétellel – a kattintásokból élnek, így kénytelenek a tudományos bulvár, illetve az úgynevezett népszerű tudomány felé nyitni cikkeikkel.
Címadás és hírverseny
Stöckert néhány meglepő példát hozott címadási tapasztalataiból is, melyből kiderült, hogy például a “sejtés” szó címbe illesztése után nyugodtan mindenki elmehet hosszú hétvégére, úgyis annyi kattintást fog hozni, mint sok másik cikk összesen. A tudományos hírek, illetve az újságírói munka minőségére szintén nincs jó hatással a portálok közötti hírverseny sem: néhány perces előny is sok kattintást hozhat, javítani pedig ugye utólag is lehet. Ez utóbbi miatt van az is, hogy szaklektorhoz leginkább csak a nagyobb anyagok kerülnek a napi hírek idő és erőforrás hiányában nem. Persze mindezektől függetlenül nem riták a terjedelmes, valóban tudományog igényű írások sem, de ahhoz, hogy fedezni tudják az ehhez szükséges anyagi és emberi erőforrásokat, szükség van arra, hogy a kattintások számát maximalizálják.
Az eseményről készült videó hamarosan elérhető lesz Youtube csatornánkon, további képeinket pedig megnézhetitek Facebook oldalunkon, amit érdemes követni, hogy elsőként értesüljetek következő eseményeinkről. Előadóinknak és hallgatóinknak ezúttal is köszönjük a részvételt, hamarosan találkozunk!
Fotók: Deák Vera
by kiraly.david | 2015. May. 8. | Média 2.0 blog, meetup
Május 26-án a tudománykommunikáció lesz a Média 2.0 blog meetupjának témája: Stöckert Gábor az Index tudományrovatának vezetője és Dr. Láng Benedek a BME tankszékvezetője előadását lehet majd meghallgatni. Többek között a tudományos hírekről, áltudományokról és az újságírók és tudósok kapcsolatáról lesz szó.
A laboratóriumokban, kutatóintézetekben dolgozó szakemberek véleménye, az itt folyó tevékenység és az elért eredmények az átlagemberhez ma már szinte kizárólag a médián keresztül jutnak el – ha egyáltalán. Az egyre bonyolultabb kutatások, specializáltabb szakterületek megértése komoly erőfeszítést igényel az olvasótól, így mind nagyobb a szerepe és felelőssége azoknak a médiamunkásoknak, akik e területtel foglalkoznak írásaikban. Két szempontból is nagyon fontos ez a kérdés: egyrészt az állampolgároknak joguk van tudni, hogy az állami fenntartású egyetemek és kutatóintézetek mire használják fel a közpénzeket, ez miért jó, milyen lehetséges hatásai vannak az ő életére, másrészt pedig a nem megfelelő tájékoztatás, az áltudományos hírek elterjedése akár közvetlen veszélyforrás is lehet az emberek életére. Ehhez kapcsolódóan korábban írtunk már az újságírás, a tudomány, és a PR kapcsolódiási pontjairól, érdemes ezzel kezdeni a meetupra való felékszülést.
A korábban Minőségi Újságírásért-díjat nyert Stöckert Gábor, az Index tudományrovatának vezetője arról fog beszélni, hogy miért speciális egy médiumon belül a tudományrovat, milyen problémákkal szembesülhetnek az újságírók, illetve, hogy milyen a tudósokkal, kutatókkal a kapcsolat, kommunikáció.
Dr. Láng Benedek végzettségét tekintve történész, és középkorász, jelenleg pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktat humán és társadalomtudományi tárgyakat, valamint ő írja a rejtjelekkel, kódokkal, titkosírásokkal foglalkozó Kripto blogot. Előadásában ő bővebben fog foglalkozni az áltudományokkal, illetve annak definiálásával, a média az újságírók és a tudósok felelősségével valamin a PUS (Public Understanding of Science) működési modelljeivel.
Helyszín a Design Terminál
A Meetup helyszíne ezúttal az Erzsébet téren található Design Terminál lesz, május 26-án 19:30-kor várunk mindenkit, aki regisztrál. Az előző eseményeink tapasztalatai alapján érdemes időben érkezni a biztos helyfoglalás érdekében. A korábbi Meetupokon, az előadásokról készült felvételeket Youtube csatornánkon találjátok, a Facebook oldalunkon pedig az aktuális információk mellett a korábbi események képgalériát is böngészhetitek. Találkozunk 26-án!
