Beperelték a Facebookot Németországban, mert a portál nem távolítja el gyorsan és hatékonyan a gyűlöletkeltő tartalmakat. A németek egyelőre vizsgálják, ítélkezhetnek-e az ügyben. Lehet kötelezni a közösségi oldalt, hogy lépjen? Ha a szerverek Amerikában vannak, mit tehet a német hatóság? Ha beidézik Mark Zuckerberget vádlottként, el kell mennie a tárgyalásra? Megpróbáltunk válaszokat találni ezekre a kérdésekre.
Az HBO bő egy hónapja eltávolíttatta a YouTube-ról a Trónok Harca még le nem adott részeinek spoilereit. Megtehetik? A szabad felhasználás joga erősebb a szerzői jognál? Ha a Coca Cola titokban tarthatja a receptjét, az HBO nem tarthatja titokban a saját forgatókönyvét? Ha sikerül valamit ellopni, azt egyből felrakhatjuk a netre?
Feltűnt már, hogy az összes kibeszélő show-ban a párocskák egy XY városban lévő szórakozóhelyen ismerkedtek meg? Ez azért van, mert a médiaszolgáltatásokban tilos terméket vagy szolgáltatást ellenérték nélkül megjeleníteni. A kérdés, hogy vajon olyan szolgáltatások nevét, mint a Facebook vagy a Twitter, ki lehet-e mondani a tévében, vagy maradni kell a „népszerű közösségi oldal” megnevezésnél?
A magyar közéletben folyamatosan vita, hogy ki számít közszereplőnek. A heréje vasalását egyszerűségével ötvöző celebritás követeli magának a közszereplői minőséget, míg a sajtóérdeklődés középpontjában lévő miniszterelnöki tanácsadó tagadja azt. Pedig a helyzet az, hogy az ország legkisebb falujának kamera elé sosem kerülő polgármestere pontosan ugyanannyira közszereplő, mint a valóságshow-ban a fenekét mosó szőkeség.
Az iPhone 2007-es piacra dobása óta az okostelefonok száma rohamosan növekszik: 2016-ban világszerte több mint kétmilliárd ember használ ilyen eszközt. Döntő többségük átlagosan kezeli a telefonját: használja, leteszi, majd megint használja és megint leteszi. Akadnak azonban szélsőséges esetek: van olyan fiatal, akit elvonóra kell küldeni a telefonja miatt, és van olyan befolyásos cégvezető is, aki nem hajlandó mobilt használni. Jöjjenek a függők és az absztinensek.