by hahner.petra | 2013. Dec. 11. | cenzúra, D._Tóth_Kriszta, DTK_Show, Fábry_Sándor, KommON, közszolgálati_tévé, Kulka_János, Majka, média, Média 2.0 blog, politika
D. Tóth Kriszta tegnap a BME KommON Kommunikációs Szakkollégium szervezésében tartott előadást a BME-n. Lassan már egy éve, hogy felmondott az MTVA-nál, és bár boldogan idézte fel a DTK Show néhány pillanatát, nem vágyik vissza a képernyőre. Sok volt a cenzúra a köztévénél: Kulka Jánost például nem hívhatta meg műsorába. A műsorvezető egy betiltott videót is levetített, amiből kiderült, hogy a humor és az önirónia tiltólistán szerepel az MTVA-nál. Rossz tapasztalatai és a Vundersőn és Zuperszexi ellenére is úgy gondolja, hogy menthető a magyar média. A médiaszakos egyetemistákat arra biztatta, mindig vállalják fel a véleményüket, és keressék a lehetőségeket, mert soha sem tudhatják, mikor derül ki, hogy épp jókor vannak jó helyen.
Fábrynak lehetett
Lassan már egy év telt el azóta, hogy D. Tóth Kriszta január 4-én felmondott az MTVA-nál. Azóta is remekül megvan a tévézés nélkül: UNICEF-es gyermekjogi munkája mellett, cikkeket ír és interjúkat készít különböző lapoknak. A mai napig nagy hírfogyasztó, de ha visszatérne a képernyőre, csakis beszélgetős műsort vezetne. Annak ellenére, hogy a mai magyar médiában csak ellenpéldákat lát, hiszi, hogy lehet egyszerre minőségi és szórakoztató műsort csinálni. Sebestyén Balázsék bukott show-járól, a Vundersön és Szuperszexiről elmondta, hogy maga is minősíthetetlennek tartja.
D. Tóth Krisztának nemcsak azért lett elege egy évvel ezelőtt, mert kirúgták stábja nagy részét. Azt is megelégelte, hogy előre el kellett küldenie a javasolt vendégek listáját a csatorna vezetőségének, és csak azokat hívhatta meg a DTK Showba, akikre rábólintottak: Kulka János szereplését például többször megvétózták. Eközben Fábry Sándor szabadon dönthetett arról, hogy kiket hív meg külső gyártású műsorába. Ezek után érthető, hogy a műsorvezetőnő nem értékelte, hogy röviddel távozását követően, Kulka volt a Fábry Show egyik vendége.
Majka száma miatt tiltották be a stáb legviccesebb videóját
A show történetének talán legviccesebb pillanatait egy betiltott videó örökíti meg: a stáb tagjai a stúdióban eljátszották, hogy Majka Belehalok című számát adják elő. Egyesek komoly arccal, átéléssel, mások nevetve, viccelődve tátognak és mozognak a zenére. A közszolgálati tévézés és a rap műfaj összeházasítása különös iróniát teremt. Az MTVA vezetői azonban nem értékelték ezt a fajta humort: a csatorna nem adta le a videót, sőt, még a Youtube-ról is töröltették.
A műsorvezető most lejátszotta a betiltott klipet a jelenlévőknek, akik remekül szórakoztak rajta: mindenki szakadt a röhögéstől. Szerinte is nagy kár, hogy a felvétel nem juthatott el a szélesebb közönséghez, mert amellett, hogy borítékolható a siker, a csatorna imázsának is jót tett volna.
Majka egyébként vendég volt a show egyik adásában, de szereplése előtt el akarták küldeni, mert utólag vették észre, hogy fent van a jóváhagyott vendégek listáján. D. Tóth Kriszta hallani sem akart arról, hogy elküldjék a már a sminkben ülő Majkát, és felvették a beszélgetést. Kiírták DVD-re az anyagot, és megmutatták a vezetőségnek, akik végül úgy döntöttek, hogy nem alkalmaznak nyílt cenzúrát, és engedélyezték a leadását.
Tökös emberek kellenek a magyar médiába
A műsorvezető nyíltan beszélt a politika és a média összefonódásáról: már a beszélgetés elején eloszlatta az olyan tévhiteket, hogy létezhet pártatlan médium. Bár a mindenkori ellenzék a szabad sajtó mellett kampányol, hatalomra kerülésekor már neki is az az érdeke, hogy a média az ő ideológiáját közvetítse. Arra biztatta a jövendőbeli médiamunkásokat, hogy legyenek bátrak, és tartsanak ki az elveik mellett, mert a saját generációjából már kiszívták a bátorságot. Úgy gondolja, hogy az olyan „tökös” riporterekre kell példaképként tekinteni, mint Krizsó Szilvia, Mészáros Antónia és Kálmán Olga.
A jelenlévőket főleg az érdekelte, mit tehetnek azért, hogy el tudjanak helyezkedni a szakmában. D. Tóth Krisztának nagy szerencséje volt, mert médiaszakos egyetemi hallgatóként egy oktatója hívta el tévézni. Ekkoriban indultak az első kereskedelmi csatornák, ahová sok fiatalt kerestek, friss elméket, amelyek még formálhatók. Ezzel azért is volt szerencséje, mert bátortalan egyetemista volt, és biztos benne, hogy magától egy tévécsatorna ajtaján sem mert volna kopogtatni. A mai pályakezdőknek viszont muszáj döngetni a kapukat, nem engedhetik meg maguknak, hogy várjanak a nagy lehetőségre. A mostani körülmények között azért is keményen meg kell dolgozni, hogy az ember jó időben legyen jó helyen. Érdemes minden szakmai előadásra és rendezvényre elmenni, mert soha sem lehet tudni, hogy melyik találkozás lesz az első lépés a siker felé vezető úton.
A bejegyzést 2013.12.12-én szerkesztettük, mivel pontatlanul írtuk le a Majka szereplésével kapcsolatos információkat.
Fotók
1, 2: Horváth Tímea, KommON
by Pintér Dániel Gergő | 2013. Oct. 13. | bérblogger, cenzúra, demokrácia, komment, Lázár_János, Média 2.0 blog, médiajog, Papcsák_Ferenc, szólásszabadság
A strasbourgi emberi jogi bíróság legújabb ítélete szerint egy hírportál felelős a honlapján elhelyezett kommentekért. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a bérblogger-jelenség napjainkban egyre kézzelfoghatóbb szakmaként jelenik meg a közösségi médiában, máris az internetes hadviselés szép új világa körvonalazódik szemünk előtt: narancs színű és vörös avatarok 5 kiló krumpliért cserébe sorban húzzák egymás fejére az online lapok rozsdás rolóit.
A Delfi nevű nagy észt hírportálon számoltak be róla, hogy egy komp tönkretett egy jégre épült utat, ezért azt csak később lehet megnyitni az autók előtt. Az olvasók erre felháborodtak, mert a jégutakon sokkal gyorsabban lehet eljutni a part menti szigetekre, és hozzászólásokban szidták a cég egyik vezetőjét, aki egyben a legnagyobb részvényes is volt. Vjatšeslav Leedo a fenyegető, szitkozódó hangnemű bejegyzések miatt beperelte a honlapot, mire az észt bíróság 95 ezer forintnyi kártérítést ítélt meg neki. Az ügy kiemelt érdekessége, hogy Leedo nem számít közszereplőnek.
A félmilliós magyar komment
Az eset nyilván sokaknak ismerős: Magyarországon először Papcsák Ferenc zuglói polgármester jelentette fel a Népszava kommentelőit, majd Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár egyezett meg peren kívül a Délmagyar.hu-val. A tavaly ősszel az M5-ös autópályán történt baleset kapcsán az újság egyik kommentelője azt kívánta Lázár Jánosnak, hogy „bárcsak ő maradt volna ott a 36 éves nő halálát okozó ütközésben”. Ekkor a politikus büntető feljelentést tett a Szegedi Nyomozó Ügyészségen. A polgári peres eljárás során hét gyanúsítottat is kihallgattak; köztük egy csongrádi férfit is, aki nem ismerte el, hogy ő írta a kérdéses bejegyzést, de még vallomást sem tett. Végül a delmagyar.hu sajtóközleményben “sajnálkozását fejezte ki, amiért e személyiségi jogot sértő kommentek megjelenhettek oldalain” és megígérte, hogy „a rendelkezésükre álló eszközökkel mindent megtesznek annak érdekében, hogy hasonló hozzászólások a jövőben ne jelenhessenek meg“!
Precedens
A most Strasbourgban lezárt észt ügy a magyar gyakorlat szempontjából is precedens értékű lehet, hiszen egyértelmű határokat húz egy honlap felelősségi körét, és büntethetőségét illetően. A bíróság ilyen esetekben két alapvető jog között kénytelen dönteni: az adott médium felhasználóinak szólásszabadsághoz való joga vagy a felperes jó hírnévhez és magánélethez való joga fontosabb-e.
A döntés során olyan szempontok is fontosak lehetnek, mint a kommentelés módja, a hírportál szűrőmechanizmusai, belső cenzúrája, szerkesztőségi alapvelvei, a sértő tartalmak mértéke vagy az, hogy a sértett mennyiben tekinthető közszereplőnek. A bíróság megjegyezte, hogy utóbbiaknak szélesebb körű kritikát kell eltűrniük, mint egy átlagos polgárnak, hiszen vállalják a nyilvános szereplésekkel járó kockázatot. Ez az egyetlen igazi különbség Papcsák Ferenc vagy Lázár János ügye és a Delfi esete között, ez azonban nem változtat Strasbourg egyértelmű üzenetén: egy kommentért bizony felelős az a honlap, ahol megjelent.
…és a bérkommentelőkkel mi van?
A bíróságok láthatóan félreértik az internet működését, szabályozási hiányosságaik azonban nem az egyetlen probléma, amivel az online újságírás kénytelen szembenézni az átalakuló piacon. Az elmúlt két évben ellepték az Internetet a bérkommentelők, akik az online eszmecserébe való mesterséges beavatkozással megzavarhatnak egy termékről vagy politikai pártról szóló diskurzust, de akár változtathatnak annak megítélésén is. A BBC brit közszolgálati médiumnak nyilatkozó szakértők szerint egyes vállalatok megbízásából már több tízezer olyan hamis regisztráció készült, amelyeket bértollnokok használnak megbízóik számára kedvező hozzászólások publikálásához.
Nemrég helyi újságírók egy olyan cégre bukkantak Szentpéterváron, amely fiataloknak fizetett azért, hogy az orosz kormányt dicsérő, illetve az ellenzéki jelölteket és az amerikai politikát és kultúrát becsmérlő kommenteket posztoljanak az interneten. A Facebookon is egyre több a kereskedelmi céllal létrejött, hamis profil: a Septic Media és az E.Bola Media Kft. mellett több vírusmarketing-kampányt bonyolító cég is foglalkozik Magyarországon bérkommentelők munkájának szinkronizálásával. Még azt is tudjuk mennyit keresnek: 700-1200 dollár között mozog egy átlagos bérblogger havidíja, de őket is felváltják hamarosan a még olcsóbb botok.
Már csak idő kérdése, hogy valaki észrevegye a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletében rejlő lehetőségeket, s kommentelők segítségével elkezdje kiiktatni az ellenérdekelt politikai párt bástyáinak számító szócsöveket. Olcsó és hatásos eszköze lehet ez a cenzúrának, hisz a folyamatos létbizonytalansággal küzdő online lapok könnyen a csőd szélére taszíthatók azzal, ha az éppen aktuális hatalomnak nem tetsző kommentek jelennek meg a felületén. A technológiai és disztribúciós kihívásokkal amúgy is küzdő, koncentrált lappiac legtöbb képviselője nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy olvasói miatt veszélyeztesse fennállását. A főszerkesztők a redőnylehúzástól félve egyre többen választják majd a demokratikus vita lehetőségének beszüntetését, mely nyilvánvalóan a hatalomgyakorló politikai elit malmára hajtja a vizet Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a bérkommentelőknek hamarosan egész orgánumok eltemetésében vagy felvirágoztatásában lesznek érdekeltek, miközben társadalmi, politikai vagy gazdasági vitákat döntenek el. A kérdés most már nem csak az, hogyan szabályozzuk a véleménynyilvánítást, hanem az is, hogyan kontrolláljuk a fizetett álvéleményeket úgy, hogy a demokrácia alapelvei sem sérülnek, a hírportálok sem válnak szervilissé, és a közéleti személyiségek sem kapnak nemtelen némítóeszközöket a kezükbe.
