A cél a márkánk megerősítése

A cél a márkánk megerősítése

A stratégiai célunk a márkánk megerősítése – mondta a Média 2.0-nak Szigeti Péter. A 24.hu főszerkesztője szerint a portál erősíteni fog a mozgóképek terén, egyre tudatosabban igyekszik kihasználni a Google- és a Youtube-adta lehetőségeket. A Facebookot remek forgalomterelőnek tartja, de szerinte nem lehet rajta márkát építeni. Szigeti elmondta: nem nőtt a kormánykritikus sajtótermékek egymás iránti szolidaritása az elmúlt években, a bezárt Magyar Nemzettől ugyan érkezett újságíró, de nem vettek át csomagban kollégákat. 

Első főszerkesztői cikkében úgy fogalmazott: a hazai médiapiac finoman szólva sem egészséges. Változott azóta valami?

Egészségesebb biztos nem lett, kormányzati szándék sincs afelé, hogy egészségesebb legyen. Mi igyekszünk továbbra is középen állni és próbálni végezni a munkánk.

Érezni a politikai nyomást a mindennapi munka során?

Egyáltalán nem, nem telefonálgatnak, meg se próbálják nyomás alá helyezni a kiadót vagy a szerkesztőséget. Viszont nem tudjuk úgy végezni a dolgunkat, ahogy kellene, mert nincs hozzáférésünk sok információhoz, politikushoz. Ez egy más típusú nyomás. A legfontosabb versenytársunkkal, az Indexszel való politikai bánásmód jól mutatja a kormányzati hozzáállást a kritikus hangokkal szemben. Szerintem nem mondhatja azt a kormányfő, hogy nem nyilatkozik az ország vezető portáljának.

443932.jpgSzigeti Péter /Forrás: Bielik István, 24.hu/

Szikszai Péter nemrég a Magyar Időkben azt írta: hüppög ugyan az ellenzéki sajtó a „magyar demokrácia lassú pusztulása” miatt, ugyanakkor ő még sosem dolgozott olyan jobboldali sajtterméknél, amit ne diszkrimináltak volna a baloldali kormányok.

Nekem az is fáj amikor jobboldalinak mondott újságírókat nem engednek be egy rendezvényre. A sajtó azért van, hogy ellenőrizze a hatalmat, a politikusoknak vállalniuk kell azt a kellemetlenséget, hogy válaszoljanak a kérdésre akkor is, ha nem tetszik. Rajtunk keresztül az állampolgárok egy részét zárják ki az információáramlásból.

Szoktak egyeztetni erről a kelet-közép-európai kollégákkal? A beszámolókból azt hallani: nem magyar sajátosság a sajtó egy részének diszkriminálása, inkább régiós jelenség.

Valóban, nemcsak nálunk működik ez így, de ettől nem leszek boldogabb.

Az eddigi kormánykommunikációból úgy látszik, hogy elsődlegesen nem a 24.hu szúrja a kabinet szemét. Miért lehet ez?

A mi újsáíróink is kaptak bírságot, amikor mondjuk a diáktüntetésekről tudósítottunk. Ez persze pitiánernek tűnik, de jól mutatja a hatalom hozzáállását. Nem tartunk ott, hogy félni kelljen az újságíróknak, de apró dolgokkal bosszantanak és hátráltatnak minket. Ugyanakkor mi is azt látjuk, hogy nem vagyunk előtérben, ezt a munkamódszereinknek tulajdonítjuk: mi tényleg betartjuk a szabályokat. Nem célunk, hogy provokáljunk, mondjuk a Parlamentben is csak ott forgatunk, ahol lehet.

kr_20180223_0486-e1522175325857-1024x578.jpgIgazoltatás a diáktüntetésen /Forrás: 24.hu/

Mit hozhat a sajtópiacon a következő négy év?

Azt, hogy végveszélyben van-e a szabad sajtó, nem tudom, de az biztos, hogy nem lesz könnyebb független sajtóterméket működtetni, mint ma. A kormányzati szándék nem az, hogy könnyen végezhessük a munkánk. Hogy ehhez milyen eszközöket használnak majd, nem tudom, de tippeket sem akarok adni.

Kiadó működése piaci alapon biztosított?

Teljesen. Alig van állami vagy államhoz köthető cégektől származó hirdetésünk. Ez egyrészt jó, mert kétség sem férhet a függetlenségünkhöz, másrészt viszont nem, mert egy rém torz hirdetési piacon vagyunk rossz helyen. Mivel az állam a legnagyobb hazai hirdető, mi nem részesülünk a hirdetési piac költéseinek legnagyobb részéből.

Az elmúlt három év elég zivataros volt a hazai médiában, de nem látszott jele, hogy a kormánykritikus sajtó összezárna. Eljöhet ennek az ideje?

Vannak olyan médiatermékek, amelyekkel vannak közös céljaink, tehát értékközösséget vállalunk más médiumokkal. Ugyanakkor, mivel a kritikus sajtó ki van zárva az állami hirdetésekből, kisebb reklámcsomagért versenyzünk a piacon. A kollegiális szolidaritásban nincs változás, nem is nőtt, nem is csökkent. Szakmaként gondolok a sajtóra. Nem hiszem, hogy mondjuk a Magyar Időknél ne ülnének olyan emberek, akik szakmai munkát végeznek, függetlenül attól, hogy az értékrendjükkel vagy a hatalomhoz való hozzáállásukkal messzemenően nem értek egyet. Sőt, több esetben közösséget kell vállalnunk a tisztességes munkát végző sajtómunkásokkal, hogy a megélhetésük miatt ilyen munkát kell végezniük. Nem szeretem az olyan általánosító kijelentéseket, hogy a „propagandagép nem média.” A kormánymédia maga is média, formailag annak tűnik, az olvasók is annak tekintik.

A bezárt Magyar Nemzet volt kollégái keresték a portált állásért?

Van kolléga, aki onnét érkezett. Nagyon nem szeretném, hogy cinikusan hangozzon, de a Simicska-médiabirodalom termékeinek leépítése nyilván egy piaci lehetőség is a konkurenseknek: munkaerő szabadul fel, lehet embereket igazolni. Mi egy piaci alapon működő lap vagyunk, mindig odafigyelünk arra, hogy kik az elérhető újságírók, szerkesztők. Amikor a Népszabadság bezárt, a kiadó csomagban vett át újságírókat, de a mögött volt egy sajátos üzleti döntés: más típusú médiumot akart csinálni a tulajdonos, amihez több ember kellett. A lapunk akkoriban egy híraggregátorból vált széles spektrumú hírportállá. Most nincs tervben ilyen jelentős váltás.

magyarnemzet-utolso-cimlap2-1280x640.jpg/Forrás: szabadmagyarszo.com/

Akkor a következő 4 évre készen van már a terv?

Hírportált szeretnénk továbbra is. Jelentős közéleti fókuszunk van, minőségi bulvárrovatunk, erős a sport, a tech-tudomány vonal is. Amiben lesz némi váltás: még a korábbinál is több videós tartalmat szeretnénk, illetve tovább fejlesztenénk még a könnyed tartalmakat is. Ez a biztos irány.

Tartalomszolgáltatás terén lesz valami technikai újdonság? Olyanra gondolok, mint az Instant Article elsőként való alkalmazása.

Az Instant Article pont nem jött be annyira, nem váltotta meg a világot. Óvatosak vagyunk ebben, keressük a helyünket, meg azokat a technikai újításokat, amelyek rendelkezésünkre állnak. Nem elsősorban a technikai fejlődésünkön van most a hangsúly: a stratégiai célunk a márkánk megerősítése. Azt hisszük, ezt egyelőre klasszikus tartalmakkal, mozgóképpel lehet megtenni.

A Facebook-botrányt érzik? A Similarweb szerint igen nagy a 24.hu Facebook-kitettsége.

A felhasználók oldaláról nem érezzük a botrányt, nem lett kevesebb elérésünk. Valóban nagy a kitettségünk, de ezt úgy is lehet nézni, hogy sok munkával figyelemre méltó Facebook-közösséget építettünk fel. Tudatos építkezés eredménye volt, igyekszünk nem csak a cikkoldalunkra, de a főoldalunkra is terelni a fogyasztót. Ugyanakkor a jövőben biztosan csökkenni fog a Facebook szerepe. Remek forgalomterelő, de nem lehet olyan jól márkát építeni rajta. A Google-ben viszont bőven van növekedési lehetőség keresőmotor-optimalizálásban (SEO) tudunk még fejlődni.

Miért a Google a favorit?

A Google elkezdett úgy közelíteni a nyilvánossághoz és a sajtóhoz, hogy elhiszem, hogy az fontos nekik. A Google News Initiative-on keresztül például pénzt és pályázati lehetőségeket kínálnak. Ami még a márkaépítésre ideális, az a YouTube. Nemcsak a 24.hu márkáját, hanem az egyes újságíróinkat is fel tudjuk rajta keresztül építeni. Az influencerek és youtuberek világába nem szeretnénk belépni, de így is komoly lehetőségek vannak a felületben. Nem gondolom, hogy a videó átvenné a szöveg szerepét, folyamatosan nő a jelentősége, de a napi hírágyártást nem fogja, nem is tudja lecserélni.

1_nyo6nuwhwejujfk7ytvr7g.jpeg

A többi közösségi felület?

Az Instagram felé nyitottunk, ráncba szedtük a csatornánk, töltögetjük fel sztorikat és képeket is. A Twitter megmaradt hírforrásként, itthon nem népszerű. Van házon belül is egy forgalomterelő eszközünk, a Startlap, amit szintén tudatosan használunk. A cél, hogy legyen hetente legalább egy olyan sztori, ami tőlünk indul útjára. A ránk való hivatkozások száma meredeken emelkedett az elmúlt egy évben, fontos mutató ez abban, hogy mennyire határozzuk meg a közbeszédet.

Melyik anyagra a legbüszkébb az elmúlt háromnegyed évből?

Nehéz nem az Elios-ügyet mondani, az annyira összehangolt, nehéz munka volt. Mi szereztük meg az OLAF-jelentést, majd a sztori tőlünk indulva végigment a teljes hazai sajtón. A legfrissebb büszkeség talán, hogy nemrég Minőségi Újságírásért Díjat kapott két kollégánk azért, mert elvonatoztak Debrecenből Mátészalkára. A klasszikus riport eszközeivel nyertek, jól sikerült anyag lett és örülök, hogy egy ilyen mikrotörténettel lehetett díjat nyerni.

Kinevezésekor azt is mondta: normális újságot szeretne. Megvalósult?

A normális alatt belső konfliktusoktól mentes, kifelé pedig a szükséges konfliktusokat felvállaló, mértékadó és értéket teremtő újságot értek és igen, szerintem ez megvalósult.

debrecen-mateszalka-fmd-26.jpgRészlet a díjnyertes riportból /Forrás: Fülöp Dániel Mátyás, 24.hu/

Akkor Őn előtt voltak konfliktusok?

Nem hiszem, hogy nekem azzal kéne foglalkoznom, hogy mi volt előttem. Az biztos, hogy egy nagyon jó szervezetet vettem át tavaly ősszel.

Látja már a 24.hut piacvezető oldalként?

A reális cél, hogy harcban legyünk érte, mindenféleképpen ott leszünk az első két hely valamelyikén. Sok múlik nyilván azon is, mi történik rajtunk kívül a piacon, mi lesz a kormányzati szándék, mi lesz az Index és az Origo sorsa. Egyelőre a saját lendületünket látom, ez foglalkoztat a legjobban.

Mészáros előtt sem volt függetlenség a megyei lapoknál

Mészáros előtt sem volt függetlenség a megyei lapoknál

Tavaly december elsejéig a Dunántúli Napló főszerkesztője és a lapot kiadó Mediaworks Hungary Zrt. regionális üzletágának igazgatója volt. Szinte az egész ország tudja róla, hogy ma már kolbászt árul egy pécsi üzletház parkolójában. Korábbi pozíciója megszűnt, és úgy látja, a mostani struktúra valós piaci körülmények között nem állná meg a helyét. A most már részben a Magyar Idők újságírói által írt Dunántúli Napló szerint az utóbbi időben Baranya megyében megszűntek gondok, de már Mészáros Lőrinc előtt is volt egy kényes egyensúly, amire ügyelni kellett a pénzteremtés érdekében. Póré Lászlóval beszélgettünk, aki több mint 20 év után szakított a médiával.

(more…)

Mészáros előtt sem volt függetlenség a megyei lapoknál

Alinda: Tálcán volt kínálva a szakmai elkurvulás

Több mint tíz évvel ezelőtt tűnt fel a köztévén, ahol meghatározó közéleti személyiségekkel készített interjúkat, két éve pedig a Hír TV-n teszi ugyanezt a nevével fémjelzett műsorban. Szerinte, ha valahol nem lehet szabadon dolgozni, akkor fel kell állni, de nem ítélkezik mások felett. Viszont nagyon nem irigyli azokat, akik most jönnek el a köztévétől, mert nekik meg kell magyarázniuk, hogy mit kerestek ott eddig. Meglepődne, ha az Indexnél bármi változna, abba viszont bele sem mer gondolni, hogy hogy nézne ki a magyar médiapiac a tulajdonosváltás után, ha nincs a G-nap. Nagyinterjú Veiszer Alindával, aki nőként épített ismert márkát a hazai médiapiacon, mégis azt tapasztalja, hogy teljesen máshogy kezelik a férfi és a női tévéseket – nemcsak menedzseri, hanem tévénézői oldalon is.

(more…)

Mészáros előtt sem volt függetlenség a megyei lapoknál

Pető Péter: El kell mondanunk azt a valóságot, amit mi ismerünk

Sokak szerint halálos sebet kapott a magyar sajtószabadság, amikor egyik napról a másikra bezárták a Népszabadságot 2016 októberében. Közel fél év telt el, Pető Péter, a lap egykori főszerkesztő-helyettese már a 24.hu felelős szerkesztőjeként állt a Média 2.0 rendelkezésére. Őszintén vallott a hibákról, az ellenzékiségről, feladatokról, beszéltünk az EchoTV-ről és persze a Momentum Mozgalomról is. Interjú.

(more…)

A bulvár többet tesz az egyenjogúságért, mint néhány női lap

Kevés női vezető a médiumok élén, szinte nulla női nyilatkozó a közéleti műsorokban, szexuális erőszakkal viccelődés és áldozathibáztatás – ilyen most a nők helyzete a magyar médiában. Bár a női magazinok főszerkesztői között már majdnem annyi nő van, mint férfi, még a bulvárlapokkal is előrébb vagyunk a nemek egyenlőségéért vívott harcban. Mit tett ehhez hozzá a hatalmas médiavisszhang, amit Ákos és Kövér László női princípiumról tett kijelentései váltottak ki? Mi lenne, ha médiaszabályozással egyszerűen kiiktatnánk a sértő tartalmakat, és van-e létjogosultsága a médiában a kvótakérdésnek? Juhász Borbálával, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) elnökével beszélgettünk.

(more…)

Metha: “olyan közönséget szeretnék építeni, ami igazán értékeli ezt a zenét!”

Metha hazánk egyik legmeghatározóbb alakja az elektronikus zenei szcénában. Dj, producer, 15 éve jelen van az itthoni partiéletben. Vj-ként indult, mára saját kiadót alapított Be Massive néven. Új albumának megjelenése kapcsán találkoztunk az idei év első We need UNDERGROUND bulija előtt, hogy beszéljünk zenéről és kommunikációról. Az interjúban mesélt a közönségépítésről, a szponzorok kezeléséről, az online és offline jelenlétről és a tehetségek segítéséről is.

(more…)