Állást találni nem könnyű feladat. Sok próbálkozás és türelem árán azonban az elhelyezkedés a legtöbb esetben sikerrel jár. Vannak azonban olyan emberek, akik próbálkozhatnak, válaszra sem méltatják őket önhibájukon kívül. Ilyen Jose Zamora esete is.
Az ELTE pár héttel az előző után újabb nemi erőszakkal kapcsolatos botrányba keveredett, a cikket valószínűleg senkinek nem kell bemutatni: egy lány bátran vállalta, hogy mi történt vele a tavalyi ETLTE-s, jogi karos gólyatáborban. Újra megnéztük az egyetem kommunikációját.
Kommunikációs szempontból az esetben az a legmegdöbbentőbb, hogy az ELTE nem először kerül válsághelyzetbe (a legutóbbi eset kommunikációs vonatkozásait itt olvashatja), ráadásul rövid időn belül, mégis majdnem kilenc óra telik el a reputációs veszteséget kiváltó cikk megjelenése és az azonnali vizsgálatot bejelentő MTI-s sajtóközlemény között. Kilenc óra sok mindenre elég: a negatív hír terjedési mechanizmusait ismerve akár több tízezer emberhez is eljuthat a jogászlány vallomása. Ennyi idő alatt a hallgatásba burkolózó egyetem ellenlábasai könnyedén le tudják szedni a keresztvizet a vezetőségről, de lehetőséget teremt a blogoszférának, hogy a most napvilágot látott, 2013-as eset eltussolóit névvel és arccal is a nyilvánosság elé dobja.
Tegnap este lezajlott a Media 2.0 blog első kommunikációs meetupja az Ankertben. Bár a blogunk első ilyen volumenű saját szervezésű rendezvénye volt, a nagy érdeklődés és a sok pozitív visszajelzés megerősített bennünket abban, hogy van igény egy ilyen jellegű eseménysorozatra, így természetesen már zajlanak az előkészületek az októberi meetupra is.
Nagyjából 200-220 ember gyűlt össze az Ankert különtermében az első kommunikációs meetupra, amelyet Pintér Dániel Gergő, blogunk szerzője, tudománykommunikációs szakember nyitott meg. Az érdeklődők között nagyjából egyenlő arányban képviseltették magukat a különböző felsőoktatási intézmények diákjai, illetve a kommunikációs és marketingszakma képviselői. Az előzetes regisztrációk alapján is erre számítottunk, de mégis jó érzés volt látni, hogy valóban ilyen sokan el is jöttek.
Az első előadást Tanács János, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktatója tartotta, aki az 1986-os a Challenger-katasztrófa konfliktuskezelési tanulságairól tartott érdekes előadást. A BME-s körökben TJ-ként emlegetett Tanács nemcsak a kommunikációs aspektusát emelte ki a katasztrófának, de műszaki ismereteinek köszönhetően közérthetően el tudta magyarázni az esemény kiváltó okainak fontosabb technikai részleteit is.
A második elődást az index rutinos munkatársa, Varga “sixx” Attila tartotta, akinél nem sok embernek van ma Magyarországon több személyes tapasztalata a blogolásról és a kommentelőkről, valamint kettejük viszonyáról, így volt miről sztoriznia. Szabad szájú, szórakoztató előadásában adott némi betekintést a legismertebb indexes blogok történetébe, illetve bemutatta a tartalmi és formai különbségeket a magán az indexen és a különböző blogjain megjelenő írások között. Slusszpoénként pedig felolvasott néhány troll kommentet, amelyeket az utóbbi időben kapott bejegyzései alatt.
Minden pozitív visszajelzést és negatív kritikát várunk akár kommentben, akár emailben (meetup@media20.hu), hiszen szeretnénk még jobbá, még hasznosabbá tenni a következő meetupokat. Mi azon leszünk, hogy az előadások valóban hasznos tudást nyújtsanak, és hogy olyan közönséget szervezzünk az eseményeinkre, ahol egymással megismerkedve gyümölcsöző kapcsolatok, új kreatív ötletek, hosszú távú együttműködések születnek. A későbbiekben készülünk más formátumú eseményekkel is, amelyek méginkább az interaktivitásra és a megszerezhető praktikus tudásra koncentrálnak majd.
Mindenkinek köszönjük, hogy eljött, találkozunk október 14-én. További képeket az eseményről a Tumblr oldalunkon találhattok.
Nem azért, mert rossz dolog történt. Az sajnos megtörténhet. Hanem azért, ahogy utána viselkedett az ELTE. Aki még nem tudná: egy visszaeső bűnöző, K. Sándor Szilárd az ELTE tanítóképző gólyatáborának fotósaként (azaz szervezőként) megerőszakolta az egyik gólyát.
A kommunikáció elég sok mindent elmond egy intézményről. Nézzük, mit csinált Magyarország legkeresettebb egyeteme.
Egy gólyatábor egyébként egészen addig tart, amíg nincs vége. Nincs olyan, hogy „a nem szervezett program alatt”.
Az ELTE felelőssége még ezeken kívül óriási: lassan mindenhova erkölcsi bizonyítványt kérnek, pont 18 éves lányok fotózásához nem?
A konkrét szervezőké szintén: az ELTE BTK gólyatáborába nem mehetett, mert tudtak a múltjáról. Ez már nem jutott el a TÓK gólyatáborának szervezőiig? Hogyan lehetséges ez?
Végül egy fotó K. Sándor Szilárd Facebookjáról.
Update: fegyelmi eljárást indít az ELTE több ember ellen. Ettől még előre is kellett volna gondolkodni.
Update2: öt évet ült már erőszakért
Kampányfilmmel igyekszik elérni a Greenpeace, hogy a világ kedvenc játékgyártó cége, a Lego kilépjen a Shellel kötött üzletből. Szívhez szóló videót készítettek, amelyben gyerekkorunk kedvenc Lego-emberkéit és állatkáit szép lassan fekete olajréteg borítja be. Jegesmacik, huskyk és eszkimók fulladnak bele az olajba, ami alatt gyermekdalhoz hasonló Lego kaland című film zenéje szól. A Greenpeace elfogadhatatlannak tartja, hogy a Shell kedves játékfigurákat használ, hogy környezetromboló tevékenységét jobb színben tüntesse fel. A Lego ügyvezetője szerint tarthatatlan, hogy a vitába őket is bevonják: szerinte ezt a Greenpeace-nek közvetlenül a Shellel kéne lemeccseznie, hiszen őket okolják az Északi-sark környezetének pusztításáért.
A Lego az 1960-as évektől az 1990-es évekig árult olyan játékfigurákat, amelyeken a Shell-logo megjelent. 2012-ben aláírtak egy kétéves szerződést, amelynek keretében 26 országban Shell-kútjain már Lego-játékokat is árusítanak. A Greenpeace úgy gondolja, hogy a Shell olajfúrásához és környezetkárosító tevékenységéhez nem méltó szponzor a Lego, hiszen a boldogan játszó gyerekek képe és a környezet puszítása nem fér meg egymás mellett. Ráadásul a Greenpeace azért is tartja alattomosnak a Shell és Lego között kötött üzletet, mert így próbálják kiépíteni a hosszútávú hűséget a fiatal generációkban: már a páréves gyerekek is úton-útfélen a Shell-emblémás bábukkal találkoznak.
Problémája van a csajozással? Van megoldás, percek alatt! Úgy hangzik, mint egy férfiakat célzó teleshop, ami a nőket húspiacnak tekinti? Az is: az interneten különböző, állítólag kommunikációs technikák tárházát találjuk, pillanatok alatt PUA-k lehetünk, tapadni fognak ránk a nők. Mit kell tenni, ha a nő nem akarja a szexet? Erőltetni. Ehhez hasonló velős tanácsok várják a félénkebbeket, ráadásul mindez csak pár százezer forint. Ne dőljenek be, a pszichológus szerint az így próbálkozók önbizalma csak díszlet.
Kommunikációs tréning fedőnév alatt szinte bármit el lehet adni: pénztárcagyilkos agymosástól a szektákra jellemző házaláson át az érdektelen vállalati okoskodásig. A lehetőséget néhány dörzsölt vállalkozó rendesen ki is használja: piramisrendszerben épülő, komolytalan szolgáltatásokat kínál a saját ballépéseikből okulni vágyóknak. Mi a sikertelen, önbizalom-hiányos hímek megmentőjét és a férfikommunikáció oravecznóráját vesszük górcső alá: néhány marketingvideó, egy gyorsan összedobott honlap és némi self-branding százezreket képes kihúzni az óvatlan kuncsaftból.