Dickens és Krúdy sorozatait nem szeretnék a mai tévénézők, a tévés antihősök viszont az irodalomba is visszaszivárogtak – hétfőn a Mathias Corvinus Collegium kerekasztal-beszélgetésén jártunk, ahol az irodalom és a tévésorozatok közötti kapcsot kereste Kolozsi László kritikus, Krusovszky Dénes József Attila-díjas költő és Tasnádi István, a Terápia és az Aranyélet forgatókönyvírója és Sepsi László, a Prizma szerkesztője.
Április 26-án a szellemi tulajdon világnapját ünnepeljük 2001 óta: ez a nap jó alkalom arra, hogy tisztázzuk a szabadalmi joggal kapcsolatos kérdéseket. Ilyen például, hogy hogy kell Magyarországon levédetni egy szabadalmat, megkönnyíti-e az internet és a globalizáció ezt a folyamatot, és mit tehetünk, ha egy másik cég ellopja a logónkat. Hétfőn Szabadalmi jog, szabadalmak kommunikációja címmel rendezte meg a Kríziskommunikáció meetup 15. találkozóját, ahol Erkel András, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) volt munkatársa, valamint Ungár Soma, a Gauswheel feltalálója tartottak előadást a témáról.
Az atomenergia kérdése annyira megosztó, hogy még a környezetvédőket is megosztja, de mit is gondolunk róla pontosan? Ragaszkodunk hozzá, miközben érdeklődünk az alternatív energiaforrások iránt: szüksége van a világnak atomenergiára? A média hangos a propagandától és a kampányoktól mindkét oldalon, de mégis mi az igazság?
A pontosan 30 éve történt csernobili atomkatasztrófával kapcsolatos szovjet tájékoztatáspolitika sokak szerint szög volt a Szovjetunió koporsójában. A szovjet vezetés napokig titkolta a történteket, és később is folyamatosan kisebbíteni próbálta a következmények súlyosságát – ahogy Magyarország is. A címlapokat a május elsejei készülődés uralta, a lakosság megnyugtatására mérőműszereket és fehér köpenyeseket mutogattak a tévében, míg a halottak ezreiről tudósító nyugati médiát szovjetellenes propaganda terjesztésével vádolták. A Szovjetunió válságkommunikációs szempontból hibát hibára halmozott, a legnagyobb vétség azonban az volt, hogy saját tekintélyét és ideológiáját helyezte előtérbe az állampolgárok biztonságával és tájékoztatásával szemben.
Hatalmas újságíró-exodust indított el, hogy kiderült: a Száraz István által vezetett Vs.hu rengeteg állami pénzt kapott az átláthatatlanul működő MNB-s alapítványoktól. A lap 600 millió forint közpénzt rakott el mindenféle projektekért. Ezután felmondott rengeteg újságíró, valahol a vége felé pedig a főszerkesztő is. Pedig a tartalom-előállítással foglalkozó munkatársak közül egyedül neki kellett volna felállnia, hiába nyomták Tumblr örök károgói (részben szintén újságírók) már tegnap, hogy miért nem tesz így az egész szerkesztőség.
Hullanak az emberek Andy Vajna tévéjének új hírigazgatója körül, a Tényeknél beütött a kender és a szakma Mariana-árkát ostromolja, Dirk Gerkens pedig látványosan háttérbe szorult. Az Origo új kormányközeli tulajdonosa a kivárás után nekiesik az átalakításnak, de fél szemmel már a Figyelőre figyel. Ezenkívül egy ifjabb Simicska színre lépése és a színész Gesztesi Károly fiával erősítő ATV is szerepel az aktuális médiapiaci összefoglalónkban.