A natív hirdetés most az egyik legdivatosabb kifejezésnek számít a marketingben, így az idei Media Hungaryn sem lehetett kikerülni a témát. Már a legnagyobb hazai szerkesztőségekben is felütötte a fejét ez a hirdetési forma, de mitől lesz jó egy natív hirdetés, és kinek a feladata megírni? Több beszélgetést és előadást meghallgattunk a szerkesztőségi és a kereskedelmi tartalom összehangolásának dilemmáiról, lássuk a legfontosabb tanulságokat!
Nagy bejelentések, egy kis szócsata a TV2 és az RTL Klub között, emészthetetlen mennyiségű programcunami néhány izgalmas és még több felejthető szakmai előadással – ez volt nagyon röviden az idei Media Hungary. Bár főleg a kapcsolatépítési lehetőség miatt volt érdemes egy helyen lenni másik kétezer média- és marketingszakemberrel, a két nap alatt az is kiderült, hogy milyen lenne a Facebook, ha kihalnának a híroldalak, és változott-e a kommentek száma azóta, hogy a 444.hu moderálja a trollokat.
A szabad vasárnapokra 2014 decembere óta készült az ország. Tavaly márciusban meg is jött a keresztény értékek, a család és a magyar gazdaság védelmére hivatott boltzár, hogy aztán idén áprilisban már be is dőljön. Így áldozták fel a politika oltárán a legrövidebb életű, de annál nagyobb port kavart törvényünket.
Feltűnt már, hogy az összes kibeszélő show-ban a párocskák egy XY városban lévő szórakozóhelyen ismerkedtek meg? Ez azért van, mert a médiaszolgáltatásokban tilos terméket vagy szolgáltatást ellenérték nélkül megjeleníteni. A kérdés, hogy vajon olyan szolgáltatások nevét, mint a Facebook vagy a Twitter, ki lehet-e mondani a tévében, vagy maradni kell a „népszerű közösségi oldal” megnevezésnél?
A magyar médiában évtizedek óta jelen vannak a közpénzek (és itt most nem a bárhol elkölthető állami hirdetésekre gondolunk), a befolyásolás most már annyira nyíltan működik, hogy az újságírók szinte sehová sem mehetnek jó szívvel dolgozni. A Lapcom vezérigazgatója szerint az Origo piaci alapon messze nem ért 4,2 milliárd forintot (ennyiért vette meg a Vs.hu kiadója), legfeljebb politikai szempontok alapján: valós ára maximum 900 millió. A 24.hu után a 444.hu is csatlakozhat a Facebook Instant Articles rendszeréhez, és hamarosan online változata is lesz a magyar Forbesnak. Ez mind az áprilisi Cultivón hangzott el, ahol Uj Péter, a 444.hu alapítója, Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője és Pallagi Ferenc, a Bors főszerkesztője és a Lapcom Zrt. vezérigazgatója beszélgetett.
Kemény kérdéseket kapott a leginkább újságírókból álló közönségtől György Bence, az Origo főszerkesztője, aki egyben a Matolcsy-féle alapítványoktól rengeteg pénzt kapó és emiatt a napokban botrányba keveredő New Wave Media tartalomért felelős igazgatója is. Szerinte hazudik az a hírigazgató, aki azt mondja, nincs rajta politikai nyomás. Arról is beszélt, hogy milyen tervei és elvárásai vannak az Origo jövőjével kapcsolatban.