Sütőtök ízesítésű termékekre több mint 300 millió dollárt költöttek 2013-ban az amerikaiak. Hogy mik ezek? Többek között sütőtök ízű sörök, ciderek, jégkrémek, joghurtok, chipsek, krémsajtok. A Twitteren két év alatt 29 ezer bejegyzést tettek közzé #pumpkinspice hashtaggel, az őrület koronáján pedig a Starbucks erősen túlértékelt Pumpkin Spice Lattéja lett a díszkő. Még az sem baj, hogy nem is tökből készül.
„Karácsonyig bárkinek, aki kéri, örömmel aláírom neten keresztül a Máglya vagy A fehér király e-book változatát, sőt akár az igazit is.” – írta a honlapján Dragomán György néhány héttel ezelőtt. Az itthon szokatlan ötlet első ránézésre épp a dedikáció lényegét veszi el, de a helyzet persze nem ilyen egyszerű, külföldön pedig már régebb óta kísérleteznek vele.
Dragomán karácsonyi e-dedikálása nagyon egyszerűen működött: az olvasó írt neki egy emailt azzal, hogy kinek szóljon a szöveg, az író pedig digitális tollal, a tablete képernyőjén megírta a könyv első lapjára az ajánlást, és visszaküldte emailben.
Az eredmény egy e-könyvbe illeszthető, vagy kinyomtatva hagyományos könyvbe ragasztható, személyre szóló dedikáció. Felmerülhet persze a kérdés, hogy ez ebben a formában mégis mennyire személyes vagy autentikus.
A nyomtatott könyvek világában az eladások száma volt az egyetlen mutató, amivel mérni lehetett egy könyv népszerűségét. Az e-könyv viszont megmondja, melyik az a könyv, amin végigrágtuk magunkat, és melyiket tettük le a huszadik oldal után. Innentől jogosan merül fel a kérdés, hogy mit jelent a bestseller fogalma. Elképzelhető, hogy a könyvesboltokban hamarosan nem az eladások számát fogják reklámként használni, hanem azt, hogy az olvasók hány százaléka olvasta végig a könyvet?
Új állomásához érkezett az állati kommunikáció egyik legfejlettebb szintjét képviselő Campbell-cerkófmajmok tanulmányozása. Az már évekkel ezelőtti kutatások alapján világossá vált, hogy a cerkófok kész mondatokban kommunikálnak, de most úgy tűnik, az emberekéhez hasonlóan kifinomult nyelvjárásaik is vannak. Ennek megállapításához nem kellett mást tenni, mint az eddigiektől eltérő helyen és egy kicsit kreatívabban tanulmányozni a makogásukat.
A phys.org-on megjelent cikk hivatkozik a Pew Research Center tanulmányára, mely szerint az amerikaiak legalább harminc százalékának a Facebook jelenti a hírforrást. Ha Mark Zuckerbergen múlik, ez a szám hamarosan sokkal nagyobb lesz. A gyengélkedő hagyományos média képviselőinek azonban nem csak a bevételeik további csökkenésétől kell tartaniuk. Aggodalomra ad okot az is, hogy így sérülhet a szabad sajtó egyik funkciója: a közhatalmat gyakorlók ellenőrzése.
Előző írásunkban az év legnagyobb politikai kommunikációs ballépéseit mutattuk be. Ehhez többek között az önkormányzati választások kampányvideóiból, Orbán-csemeték eseteiből és L. Simon László aranyköpéseiből szemezgettünk. A folytatást az ihlette, hogy 2014-ben többször bebizonyosodott: nem kell politikusnak lenni ahhoz, hogy valaki rosszul kommunikáljon bizonyos helyzetekben. Gondoljunk csak az öngyilkos aktivistán poénkodó Népszavára, a félresikerült rendőrségi oktatóvideókra és a nemi erőszakon heherésző Sebestyén Balázsra! Az összegyűjtött esetek közül nem egynél a nemi erőszak kérdése áll a középpontban, ami rámutat arra, hogy társadalmi szinten bőven van mit tanulni erről.