A Föld lakossága összesen több mint 1 milliárd órát tölt naponta Youtube videók nézésével. A Cisco becslése szerint pedig 2020-ra a teljes internetforgalom 80%-a videó lesz, és ebből az egyre népszerűbb élő videók is jelentősen kiveszik majd a részüket. Miért ennyivel népszerűbbek a vizuális tartalmak? Hogyan lehet lépést tartani a fejlődésükkel?
2016 februárjában elárasztotta a Youtubeot és a tömegmédiát a Fine Brothers Entertainment körül kirobbant botrány. A testvérpár több mint 10 éve gyümölcsöző csatornájának elérését próbálta tovább kiterjeszteni, de csak globális méretű felháborodást sikerült kiváltani. Bár az addigi követőik több tucatjával távoztak a bejelentés után, mostanra már az egész világ hallott a Fine Brothers körüli vitáról. Ha érdekli, hogyan váltható publicitásra a jó hírnév, olvasson tovább.
Az ugye megvan, hogy álló helyzetben tartott telefonnal csak a barbárok fényképeznek, annál meg már tényleg nincs nagyobb amatőr, aki még videót is így készít? Ez a közhely egyre kevésbé állja meg a helyét, a mobilkor természetes velejárója a vertikális kép kitörése a karanténból. Az egyre többet mobilozó felhasználók imádják, a média pedig szép lassan kezd beletörődni és alkalmazkodni az új helyzethez.
Tudjuk, hogy a legtöbb hirdetőnek az a célja, hogy manipuláljon (ha nem is a legrosszabb értelemben) vagy ámulatba ejtsen. Legtöbbször sikerül is nekik. Olykor fel se tűnik, hogy éppen egy reklámot nézünk, máskor meg azt nem vesszük észre, hogy évek óta átvernek minket. Illetve vannak olyan videók is, amelyeknek abszolút semmi, de semmi értelmük. Ilyenek például a női borotvareklámok. Vajon miért szőrtelenítik a nők a szőrtelen lábukat?
Elindult a szallas.hu legújabb reklámkampánya, amely a korábbi évekhez hasonlóan idén is rendkívül megosztó: a szpot főhőse az átlagos magyar utazó, aki nemcsak ízléstelenül öltözködik, de rántott húsos zsemle nélkül be sem teszi a lábát Londonba, ahol folyton magyarul próbál útbaigazítást kérni és végül ellopja a szappant a szállodai szobából. Bár az alkotók nyilvánvalóan görbe tükröt akartak tartani a nézők elé, az üzenet nem biztos, hogy átjön, ráadásul a célcsoportot sem feltétlenül ésszerű vérig sérteni.
Az Iszlám Állam propagandagépezete magasabb fokozatba kapcsolt: szeptemberben elkészítették legújabb 55 perces filmjüket „Flames of War” címen. A horrorisztikus képsorai mellett több dolog miatt is felhívta magára a figyelmet ez az anyag. Egyrészt ritka, hogy ilyen hosszúságú filmet készítenének radikális szervezetek, másrészt olyan filmes megoldásokat használtak benne, ami már–már hollywoodi stílusú háborús filmmé teszi az amúgy kendőzetlenül ábrázolt szörnyűségeket.