A Föld lakossága összesen több mint 1 milliárd órát tölt naponta Youtube videók nézésével. A Cisco becslése szerint pedig 2020-ra a teljes internetforgalom 80%-a videó lesz, és ebből az egyre népszerűbb élő videók is jelentősen kiveszik majd a részüket. Miért ennyivel népszerűbbek a vizuális tartalmak? Hogyan lehet lépést tartani a fejlődésükkel?
Még 2011-ben egy üstökös makákó nagyon előnyös fotókat készített, méghozzá saját magáról. Az ügyből elég bizarr jogeset lett, ami a napokban, úgy tűnik, végleg lezárult. Ki rendelkezik egy állat által készített műalkotással? Szedhet egy majom jogdíjat? (more…)
A fényképek egyre nagyobb szerepet kapnak történeteink megosztásában, például a Facebookon, ahol saját fotókkal osztjuk meg érzéseinket és élményeinket a nagyvilággal. Könnyen válhat bárkiből tartalomgyártó, anélkül, hogy bármilyen előképzettsége lenne. Íme néhány tanács, hogy büszkék lehessünk az okostelefonnal készített alkotásokra.
A hírességek általában menekülnek előlük, a pletykalapokon csámcsogóknak ők szállítják a napi betevőt. Technikai felszereltségük és lenyűgöző ötletgazdagságuk ellenére azonban elmondható, hogy a lesifotós műfaját általános megvetés övezi. Pedig ha csak napi munkájuk nehézségeit, problémamegoldó készségüket, kapcsolati hálójukat és a munkájukban rejlő bizonytalanságot nézzük, úgy a minőségi paparazzo az egyik legtiszteletreméltóbb figurája lehetne a médiának. Nézzük a bulvársajtós néhány műfogását, és hogy milyen új eszközöket adott kezébe az online média.
Ember legyen a talpán, aki még kiigazodik a fényképezésre vonatkozó magyar törvényeken. 2014. március óta már a kép elkészítése előtti engedélykérésre vannak kényszerítve a sajtófotósok – nem mintha már nem büntettek volna meg médiamunkásokat jóval az új törvény megszületése előtt is azért, mert nem kértek engedélyt a szereplőtől a fénykép elkészítésére. A törvényszövegben szereplő kivételek pedig csak tovább bonyolítják a helyzetet. Rendőrök eddig nem szerepelhettek felismerhetően, most már igen. De akkor ők most közszereplők vagy a kordonon átüvöltve tőlük is engedélyt kellene kérni? Hogy is van ez?
Különleges fotósorozatot készített Rahul Saharan, indiai fényképész: legfrissebb anyagához öt savtámadásnak áldozatul esett lány állt modellt. A „Shoot for Beauty/Rupa Designs” nevű sorozat az egyik fiatal résztvevő, Rupa divattervezői karrierjét támogatja, emellett pedig felhívja a figyelmet India egyik mindennapos, jellemzően nőket érintő bántalmazási módjára.
Rupa, Rita, Sonam, Laxmi és Chancal évekig takargatták sav által okozott sérülésekkel teli arcukat, ám most bátran kamera elé álltak egy divatfotózás keretében. A Saharan Facebook-oldalán is megtekinthető képeken a fiatal modellek a huszonkét éves Rupa által tervezett ruhakollekciót viselik. A fotósorozattal teljesült a lány vágya, amiről borzalmas bántalmazását követően egy jó ideig lemondani kényszerült. „Mindig is divattervező szerettem volna lenni, de a támadás után megállt az életem. A hegek annyira bizonytalanná és feszélyezetté tettek, hogy kendővel kellett eltakarnom az arcom.” Idővel rájött, nem szabad hagynia, hogy az őt ért tragédia eluralkodjon egész életén, és megfossza őt álmai megvalósításától.