by arki.noemi | 2014. Mar. 3. | facebook, közösségi, média, Média 2.0 blog, neknominate, raknominate
Jajj, ne már! Még ő is rakott ki ilyen hülye videót? El sem tudom képzelni, ahogy lehúz egy korsó sört… Ja, várjunk csak… hogy ez nem is az? Jótett egy idegennel? Na, ezt még meg is nézem!
Az utóbbi hetekben ellepték a Facebookot a NekNominate név alatt futó közösségi médiás játék videói. Mindenki sört ivott húzóra. Aztán valakinek támadt egy jobb ötlete: ha már egyszer ekkora ereje van egy facebookon terjedő játéknak, mi lenne, ha valami hasznosat is kihoznánk belőle? Így aztán a NekNominate helyett terjedni kezdett a RAKNominate. A RAKNominate a Random Acts of Kindness rövidítése, hiszen a játék bár ugyanazon az elven működik, mint elődje, de ezesetben nem sört húzóra a feladat, hanem hogy valami kedveset tegyél egy idegen emberrel. Máris jobban hangzik…
Miért tudott terjedni az eredeti?
A NekNominate kihívás lényege, hogy húzóra kell meginni egy korsó sört, az erről készült videót megosztani Facebookon, majd megjelölni benne három kedves ismerőst, akiknek 24 órájuk van teljesíteni ugyanezt a feladatot. Ha pedig valakinek nincs kedve beállni a sorba, jön a bünti: ezesetben ugyanis a magyar szabályok szerint az illető egy tálca sörrel lóg a kihívónak. Legalábbis kis hazánkban még ezzel is cifrázták a játékot.
Először is, nyilvánvalóan egyszerűbb és költséghatékonyabb legurítani azt a sört, mint aztán beszolgáltatni a büntit, de nem ez a népszerűség oka. A legtöbben azért csinálták meg, mert meg szerették volna csinálni.
Miért is? Csoportnyomás. Vagyis amikor azt látjuk, hogy körülöttünk mindenki a legújabb őrületnek hódol, hat ránk az a csoport, amihez tartozunk, ezért komform módon viselkedünk: mi is azt tesszük, amit a többség tesz. Mert nem akarunk kilógni, mert szeretjük érezni, hogy tartozunk valahová és csoportunkhoz hűen viselkedni. Solomon Asch híres kísérletei bizonyítják a legjobban, hogy még vonalak hosszúságát is elkezdjük másként – hibásan – megítélni, ha azt a csoporttagok többsége is hibásan állapítja meg.
Ráadásul már az sem újdonság, hogy ismerőseink jó részével a közösségi oldalakon keresztül tartjuk a kapcsolatot, és nem feltétlenül chatelés útján. Egyre több emberben az internetes tevékenységeken keresztül formálunk benyomást magunkról. Mindenkinek vannak olyan ismerősei Facebookon, akikkel talán soha életében nem beszélt se személyesen, se chaten, mégis egészen konkrét elképzelése van az illető személyiségéről és élete alakulásáról. Minden egyes poszttal, megosztással, lájkkal igyekszünk valamilyen képet kialakítani arról, hogy milyenek is vagyunk mi. Sokak fejében pedig az él, hogy sörivással azt üzenem másoknak: „vagány vagyok”.
De mi ezzel a baj?
Az csak a (kisebb) része a dolognak, hogy ez a játék értelmetlen, egyeseket idegesít, és ahelyett, hogy azt üzzenéd „vagány vagyok”, sokkal inkább azt üzened, hogy beálltál a sorba. Ezzel még nem ártasz igazán senkinek. Magadnak sem. Sokkal nagyobb baj az, hogy ezidáig öt halálos áldozata volt világszerte a NekNominate-nek. Akadtak olyanok, akik megpróbálták egymást túllicitálni egyre nagyobb mennyiségű és egyre erősebb alkoholfajtákkal, aminek sajnos meg is lett az eredménye.
Aztán jött a megváltás: tégy jót egy idegennel!
Sörivás helyett nagylelkű kihívás. A cél tehát, hogy névtelenül tégy jót egy idegennel, vedd videóra, oszdd meg, majd jelölj meg ismerősöket, akiknek szintén teljesíteniük kell egy jótettet. Volt, aki hajléktalannak ajándékozott meleg ruhát, más pedig virágcsokorral ajándékozott meg egy ismeretlen nénit. Ugyanaz az elv, mégis egészen más végeredmény.
Az ötlet Észak-Afrikából indult, ahol egy Brent Lindeque nevű férfi felismerve a közösségi média erejét, valami jóra szerette volna használni azt. Ételt és italt vett egy hajléktalannak, majd az erről készült felvétellel útjára indította a RAKNominate-t. Az új őrület hihetetlen sebességgel terjedt, először Kanadában, majd a világ más tájain is. Ennek is megvan a pszichológiája. A csoportnyomás szerepe persze ezesetben is szerepet játszott, de az altruista tetteknek más ösztönző hatásai is vannak. Pszichológiai kísérletekkel bizonyították, hogy a másokon való segítés természetes eufória érzést vált ki, növeli az öröm és az értékesség érzését, sőt, még az optimizmust is.
A kihívásba azóta nemcsak hírességek szálltak be, ezzel példát mutatva, hanem még vállalatok is felkarolták a kezdeményezést. A Two Little Fleas nevű online bingo oldal létrehozta a Kindness Generatort. Elég egy klikk, és máris inspirációt kapsz ahhoz, hogy hogyan csalj mosolyt mások arcára.
Magától is menni fog?
A RAKNominate ereje nem is abban rejlik, hogy a kihívás miatt most rengetegen hajtanak végre egy jótettet, hanem abban, hogy közülük jónéhány miután megtapasztalja, hogy milyen érzés örömet szerezni egy idegen embernek, a későbbiekben már jelölés nélkül is folytatni fogja ezt a tevékenységet. A kezdeményezésnek már saját Facebook oldala is van, közel 25 ezer kedvelővel, ahova a követők folyamatosan posztolják videóikat jótetteikről. A RAKFoundation nevű szervezet – mely eszközöket, forrásokat biztosít mindazok számára, akik jótékonysági tevékenységet szeretnének végezni – is ezt reméli a jövőre nézve. Úgy gondolják, hogy aki egyszer kipróbálja, annál élete végéig tartó szokássá válhat.
Elképzelhető, hogy az elidegenedett városi ember még a végén Facebookon tanulja meg újra, hogy legyen hasznos tagja a társadalomnak?
Fotó 1 2
by arki.noemi | 2014. Feb. 23. | facebook, hazugságvizsgáló, közösségi, média, Média 2.0 blog, pletyka
Profilkép nélküli rejtélyes idegenek jelölnek ismerősnek? Folyamatosan a legújabb csoda-diétát akarják rád sózni az üzenőfaladon? Na, ennek most vége! Az angliai Sheffield Egyetem hazugságvizsgálót fejleszt a közösségi oldalakra, hogy véget vessen a megbízhatatlan tartalmak terjedésének. Nem ütközöl többet abba, hogy visszaállítják a sorkatonaságot és hogy fizetős lesz a Facebook – el tudod hinni?
A Sheffield Egyetem kutatói projektet indítottak, melynek célja egy olyan hazugságvizsgáló létrehozása, mely a közösségi oldalakon szűri a tartalmakat. A program Pheme, a hírnév görög istennőjéről kapja a nevét, akinek fő ismertetője a pletykák terjesztése volt. Az ötletet a 2011-es londoni lázadások adták, amikor a közösségi média leállításának tervével akarták megakadályozni a tüntetők szerveződését.
Hazugságvizsgáló az online állításokra
A rendszer működésének lényege, hogy egyrészt az információ forrását vizsgálja, így korábbi bejegyzések analizálásával rögtön kiszűri a kizárólag hamis hírek terjesztésére létrehozott profilokat. Emellett a program a közösségi oldalakon kibontakozó párbeszédeket is elemzi, és ez alapján kiszűri a további téves híreszteléseket. A Facebook és a hozzá hasonló oldalak dinamikus működésűek, és bár valós tartalmakat is szolgáltatnak, a nagy mennyiségű információból nehéz kiválogatni a hiteles darabokat, még nehezebb kiiktatni a hamis és káros pletykákat. Ezért kezdett el a brit egyetem csapata dolgozni a megoldáson. A projekt egyike azon kezdeményezéseknek, amelyek igyekeznek a közösségi médiát társadalmi célok érdekében is felhasználható térré alakítani.
Mindenki jól jár
A projekt célja elsősorban hivatalos szervezetek, például a sürgősségi szolgálatok segítése, hogy minél hatékonyabban tudjanak reagálni az eseményekre. Egy korábbi cikkünkben már szó volt arról, hogy a közösségi médiának fontos szerepe lehet a vészhelyzetek kezelésében, ennek a megvalósulását pedig nagyban segítené az, ha az illetékeseknek nem kellene alaptalan rémhírekkel is foglalkoznia. Mindezen túl viszont a Facebook közössége is hálás lenne, ha megszabadítanák a kéretlen pletykaáradattól. Éppen ezért az elcsípett álhírek mintegy dicsőségfalként – vagy talán egyszerűen a felhasználók figyelmeztetéseként – meg is lesznek jelenítve a különböző oldalakon.
Emberre nem működik, bejegyzésre igen?
Jelenleg a poligráf a legismertebb és leginkább széles körben használt hazugságvizsgáló. Használata során kérdéseket tesznek fel az alanynak, a műszer pedig különböző élettani jellemzők mérésével állapítja meg, hogy a válasz igaz-e vagy sem. Az eszköz azonban közel sem megbízható, hatékonyságáról viták folynak; egyes kutatók 90 százalékra, mások csupán 60 százalékra becsülik hitelességét.
Az online tér ezzel szemben megnehezíti a hazugságokat. Épp amennyire elrejtheti az embert, pont annyira buktathatja le. A közösségi oldalakon rengeteg információt teszünk közzé magunkról – akár tudtunkon és akartunkon kívül – ezért a chatszobák „30 évesnek állította magát, de valójában csak 18 volt” korszaka már eltűnőben van. Bár a program nem egyénileg az emberek, hanem az oldalak által terjesztett hazugságokat igyekszik lebuktatni, azokat végső soron emberek hozzák létre. Előreláthatólag pedig úgy tűnik, hogy ezeket képes lesz felismerni a rendszer.
Hogy lehet ez? Az interneten rendelkezésre álló információrengeteg már eleve objektív támpontokat biztosít, amikre alapozva meg lehet kezdeni a „nyomozást”. Ráadásul az „ami egyszer az internetre felkerült, onnan soha többet nem tűnik el” elv alapján az egyes felhasználók és oldalak minden korábbi tevékenysége visszakereshető, hiába is akarnák azt letagadni.
A kamu-mentes Facebook egyelőre csak álom, a legkorábbi eredmények másfél év múlva várhatóak, addig meg még kerülgethetjük a szembejövő pletykákat.
Fotók 1 2
by arki.noemi | 2014. Feb. 14. | hangulatjel, kommunikáció, Média 2.0 blog
Az egy dolog, hogy te küldözgeted, formálod, kreatívan használod őket, de tudtad, hogy eközben ők is változtattak rajtad? Az ausztrál Flinders University kutatói arra a rájöttek, hogy az emberi agy már ugyanúgy reagál a hangulatjelekre, mintha azok valódi arcok lennének. Egy élettelen kreálmány, amihez biológiailag igazodunk anélkül, hogy észrevennénk, mi lesz a következő?
Az online világ sok szempontból változtatott az életünkön, de úgy tűnik, hogy nemcsak a kapcsolatrendszerünket és ügyintézésünket helyezte új térbe. A Flinders University kutatója, Owen Churches szerint idegrendszerünk működését is átalakította az új közeg. Különböző agyletapogató eszközök segítségével végzett kísérleteinek eredménye alapján az agy már pontosan ugyanazzal a reakcióval válaszol smiley, illetve az emberi arc láttán. Különös viszont, hogy ez kizárólag a hagyományos formában, balról jobbra írt hangulatjelekre igaz. A megfordított verzióra már nem képes arcként válaszolni az agy, ami azt bizonyítja, hogy ez a fejlődés tanult.
(more…)
by arki.noemi | 2014. Feb. 5. | facebook, kommunikáció, közösségi_oldalak, Média 2.0 blog
Általában csak a rosszat halljuk a közösségi médiáról és káros hatásairól. Tessék, most itt van, hogy miért jó. Az alaszkai Juneauban a FEMA (Federal Emergency Management Agency) nevű katasztrófahelyzetek kezelésére szakosodott ügynökség értekezletet tartott arról, hogy miként lehetne a közösségi médiát hatékonyan bevonni a kríziselhárításba. A FEMA másik oldalról közelített a közösségi oldalakhoz: nem chatelni és ismerősöket keresni akarnak, hanem vészhelyzeteket megoldani. A tervet a juneaui konferencián terjesztették elő, amelyen a rendőrség, a tűzoltóság és számos más ügynökség is részt vett.
Információdömping
Mindenki tapasztalja, hogy az olyan oldalakon, mint a Facebook, hatalmas mennyiségű információ fordul meg és hihetetlen sebességgel terjed: elég csak arra gondolni, hogy a közösségi oldalon a Superbowlnak csaknem élő közvetítését látjuk, a pontszerzés után néhány másodperccel már biztosan megjelenik a hírfolyamban is különböző minősítésekkel. A Facebookon bárki lehet sportriporter, de ugyanígy bárki lehet az életbe vágó információ közvetítője is. Ezt a rugalmasságot és a közösségi oldalakon való hírterjedés sajátosságait próbálja most kiaknázni a FEMA: kurzusukon a résztvevőket arra tanították, hogyan használható a közösségi média kríziskommunikációs eszközként.
(more…)
by arki.noemi | 2014. Jan. 27. | Média 2.0 blog
Online bántalmazás, szextingbotrányok és az internetes adatvédelem buktatói: ezek az aktuális problémák ösztönözték az amerikai McAuley High School vezetőit, hogy oktatóprogramot indítsanak a közösségi média használatáról. A cél, hogy felelősségteljes internethasználatra neveljék diákjaikat. Elrettentés helyett oktatás – hatásosabb lesz?
Az amerikai McAuley High School felismerte, hogy a diákjaik veszélynek vannak kitéve a közösségi oldalakon, ezért elhatározták, hogy beemelik a megfelelő internetes viselkedés oktatását is a tananyagba. A program a Cincinnati Bell Technology Solutions és Hamilton megye ügyészi irodájának közreműködésével valósult meg.
(more…)
