by bodor.andras | 2015. May. 18. | Alexander_Brody, CSR, imec-interjú, isobar, Jedlicska_Márton, kreatív, maksz, Média 2.0 blog, MOME, Portfolio_night, reklám, storytelling, U30
A hagyományos reklámnak vége, még ha ezt sokan nem is vették észre. A hatásosabb kommunikációs aktivitások használatának viszont sokszor gátja a cégek jelenlegi szervezeti felépítése, döntési mechanizmusa. A márkáknak meg kell fogalmazniuk, hogy miért vannak egyáltalán a világon, és ezt a társadalmi hasznosságot kell megmutatniuk. Az ügynökségek pedig úgy tudnak sikeresek lenni, ha hosszú távú bizalmi viszonyt alakítanak ki az ügyfelükkel, és olyan kommunikációs javaslatokat visznek a megbízóiknak, amelyek először a célcsoport érzelmeire akarnak hatni és csak aztán a pénztárcájukra. A kreatívszakember-képzés sajnos egyáltalán nem gyakorlatorientált, amiben azért a hallgatók is ludasak. Jedlicska Mártonnal, az Isobar Budapest kreatív igazgatójával beszélgettünk.
(more…)
by bodor.andras | 2015. May. 14. | konferencia, Média 2.0 blog, Media_Hungary, neuromarketing
Elképesztő számú előadás, felfoghatatlan mennyiségű információ, minden, aminek bármi köze is van a médiához, kommunikációhoz, a kommunikációs szakma színe-java. Ez volt a Media Hungary 2015 konferencia, amit május 12-13-án már huszadik alkalommal rendeztek meg Siófokon. 5 teremben zajlottak az előadások egy időben, de az információ- és tudásmegosztás mellett, a szakmai kapcsolatok építésének is remek terepe volt a konferencia, így az eseménynek helyet adó Hotel Azúr közösségi terei is folyamatosan tele voltak beszélgető emberekkel.
Schiller almái
A címben szereplő mondattal indította előadását Mérő László a konferencia Neuromarketing szekciójában, amit én rögtön kis is neveztem a nap mottójának. Ebben a lila színkóddal jelzett „D” teremben egész nap arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a racionális okokon kívül milyen szempontok játszanak közre vásárlási döntéseinknél, agyunkban hol zajlanak ezek a folyamatok, milyen eszközökkel lehet erre a területre hatni.
(more…)
by bodor.andras | 2015. May. 7. | kommunikáció, konferencia, marketing, Média 2.0 blog, sas_istván, youth_marketing, Z-generáció
A marketing és a kommunikációs szakemberek mindig bajban vannak, amikor a fiatalokhoz akarnak szólni. Bár sokan tesznek úgy, mintha ők soha nem lettek volna fiatalok, a többség még emlékszik arra, hogy neki milyen vágyai, érzései, gondolatai voltak fiatalon. Ezzel a tudással azonban semmire sem mennek, hiszen mire felnőnek, az akkori fiataloknak már teljesen más dolgok lesznek fontosak. Persze legjobb lenne ilyenkor közvetlenül a fiatalokkal beszélgetni, de ha erre nincs lehetőség, akkor érdemes olyanokat hallgatni, akik a saját kárukon már szert tettek tapasztalatokra. Jó lehetőség volt erre a Youth Marketing konferencia, amit május 5-ére szervezett meg az Extreme Net Kommunikációs Ügynökség a MOM Kulturális Központban. Miért nevezhetjük a Z-generációt nárcisztikusnak? Hány alcsoportra lehet felosztani őket? Miért nem koncentrálnak semmire?
5 perces gyerekek
Az egész napos konferencia logikus felépítése szépen körbejárta az úgynevezett Z-generációt, ahogy a szakma az 5-21 éves fiatalokat nevezi. Az első részben arról hallhattunk, hogy mik a jellemzői ennek a korosztálynak. Először Dr. Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus beszélt az általa először bedrótozott generációnak, majd később net-, illetve multitasking-generációnak nevezett korcsoportról, akikre a kutatások és a tapasztalatok alapján a praktikum igénye jellemző és az, hogy mindig szeretnék tudni a miérteket. Nehéz az érzelmeikre hatni, nem lehet őket elkábítani valamivel, ami jól néz ki, ha az egyébként nem praktikus és logikus. Az 5 perces gyerekeken, akiket azért neveznek így, mert szüleiknek átlagosan napi 5 percük van, hogy beszélgessenek a gyerekükkel, a nevelői hatás kevéssé érvényesül, nem tanulnak meg kommunikálni, a kapcsolataik a nyilvánosság mellett rendeződnek.
Bár állandóan online vannak, rendkívül magányosak, érzelmi reakcióik visszafogottak, türelmetlenek, rendkívül rossz a konfliktuskezelési képességük, a pályaválasztásuk pedig nagyon racionális, azaz nem olyan pályát választanak, amit szívesen csinálnak, hanem amiről úgy gondolják, meg tudnak belőle élni. Hogy ne csak rosszakat mondjunk róluk, a szakpszichológus azt is elmondta, hogy ugyanakkor sokkal otthonosabban is érzik magukat a globalizált trendekben, képesek alkalmazkodni a gyors ritmusú élethez, készek a változásra.
Showman a színpadon
Nick Sohnemann, Futurecandy (fotó: Extreme Net)
A következő előadó, Nick Sohnemann elsőre egy show-mannek tűnt, már bemutatni sem hagyta magát a moderátor által, hogy ő adhassa elő saját hatásos belépőjét. Kíváncsian vártam, hogy lesz tartalma is a mondandójának. Futurecandy alapítója és ügyvezetője arról beszélt, hogy a Z-generáció figyelmét innovatív tartalmakkal lehet folyamatosan a márkán tartani, éppen ezért különböző technológiai újdonságokat, illetve azok marketingben, kommunikációban történő alkalmazását mutatta be látványos módon.
Székely Levente szociológus arról beszélt, hogy a pénzügyi helyzettől eltekintve a hazai és a nyugati Z-generációsok tulajdonképpen nem különböznek egymástól, majd beavatta a hallgatóságot, hogy szociológiai szempontból milyen jellemzőkkel illethető ez a korcsoport.
A TNS Hoffman média szektorvezetője, Perjés Tamás a generációt három csoportra (Mainstream, Trendy és Belongers), azokon belül pedig tíz alcsoportra (Outsiders, Material Girls, Home Girls, Hopsters, Supergeek, Clubbers, Populars, Smart urbans, Next elite, Preppies) osztotta, hogy ezzel a további szegmentációval könnyítse meg ennek a célcsoportnak a megértését, átlátását.
Kézikönyv a Z(űrös)-generációhoz
Ezután a konferencia igazi szórakoztató tartalma következett, hiszen Sas István tartott egy előadást arról, hogy hogyan lehet akkor mégis megszólítani ezt a korcsoportot, akiket sokan Nárcisztikus-, Selfie-, sőt Balfasz-generációnak neveznek. Sas ugyanakkor megértést kért ennek a generációnak, mert szerinte olyan tehertételnek vannak kitéve, mint előtte egyik generáció sem: magányosság, irdatlan mennyiségű információ feldolgozásának kényszere, szeretethiány, mindezeknek is köze van ahhoz, hogy náluk nem az vagy, amit teszel, hanem amit felteszel. Az empátiát az előadó annyira komolyan vette, hogy a prezentáció végére még egy “Je suis Balfasz” jelvény is felkerült. A kérdésre, hogy hogyan lehet velük kommunikálni, a rövid válasz Sas Istvántól az, hogy sehogy, a hosszú válasz pedig egy ABC(D) volt: A, mint adni élményt, szórakozást, tartalmat. B, mint bevonás. C, mint célozni és D, mint dicsérni.
Sas István (fotó: Extreme Net)
A nap hátralévő részében esettanulmányokat láthattunk, amik nagyjából egyébként a Sas István által felvázolt ABC-t követték, talán ennek volt köszönhető a sikerességük. A Nívea, a Starbucks, a Ford, az OTP és több nemzetközi példán keresztül láthattuk, hogy van azért remény, szót lehet érteni ezzel a generációval, még ha sokak attitűdjére nagyon is jellemző példa az, hogy a „F..szom, inkább visszafekszem aludni” facebook oldalnak több, mint 300.000 rajongója van.
by bodor.andras | 2015. Mar. 25. | ClipDis, F8, facebook, Média 2.0 blog, Messenger
Itthoni idő szerint 18.30-kor kezdődött Mark Zuckerberg előadása a San Franciscó-i F8 Facebook fejlesztői konferencián, amelynek egyik meglepetése, hogy a megújult Messengerbe egy magyar fejlesztőcsapat által létrehozott app, az érdekes rövid klipeket gyártó ClipDis is bekerült.
Az elmúlt hetekben már jelentek meg cikkek arról, hogy a Facebook megújítja a Messengert, és megjelennek benne harmadik fél által készített alkalmazások. A nemrég a Facebook-app leválasztott szolgáltatás új irányvonaláról rengeteg találgatás kapott lábra, de az egyértelműen látszik, hogy a Facebook arra törekszik, hogy a Messenger ne csak egy egyszerű üzenőszolgáltatás legyen, hanem egy olyan rich media felület is, amely a kapcsolattartás számtalan formáját lehetővé teszi a felhasználók számára. A szöveges üzenetekbe először képeket, majd videókat is lehetett beletenni, de látszott, hogy a Facebooknak ez nem elég, többet akar.
Messenger újra töltve
Mark Zuckerberg által bejelentett újítás most fenekestül felforgatja a Messengert. Ezentúl a felhasználók több, mint 30, a Facebook által kiválasztott programjaiból választhatnak, hogy melyikkel szeretnének a Messengeren belül üzenetet küldeni barátaiknak, ismerőseiknek. Ezek az appok mind valamilyen önkifejezési formák, az üzenetküldés újfajta, kreatív és szórakoztató megvalósítására adnak lehetőséget egy izgalmas, bevonó kommunikációs formában. Nem kell persze azoknak sem izgulni, akik nem szeretik ezeket a hókuszpókuszokat, mert persze megmarad a hagyományos, megszokott üzenetküldési módozat is.
A 32 kiválasztott alkalmazás között a legkülönbözőbb megoldásokat találjuk, soknak valamilyen formája nem ismeretlen a magyar közönség előtt. Látszik, hogy a Facebook igyekezett minden célcsoportra gondolni. Így például bekerült a Talking Tom is kiválasztható üzenetküldési formák közé, de találunk animált gif vagy videófilterezős technikákon alapulókat is. Várható, hogy később további alkalmazások is bekerülhetnek ebbe a mini alkalmazásválasztékba, hiszen a Facebbok ösztönzi és segíti a fejlesztőket, hogy újabb és újabb üzenetküldési módozatokkal álljanak elő.
Szövegből videó
Nagy meglepetés, hogy teljes egészében magyar fejlesztőcsapat által készített appot, a ClipDist is érdemesnek találták arra a Facebook döntéshozói, hogy bekerüljön ebbe az exkluzív klubba, derült ki a csapat Twitter-üzenetéből. Az alkalmazás lényege, hogy a beírt üzenetünk szavait különböző ismert mozifilmekből kivágja, majd egy videóvá illeszti össze, így előfordulhat, hogy a barátnőnknek küldött “I love you” üzenetünkben az egyik szót Leonardo DiCaprio, a másikat Ryan Gosling mondja. Így az üzenetünk egyszerre vicces, szórakoztató és személyes is. A ClipDis alkalmazás tavaly szeptemberben jelent meg az App Storeban, de magyar felhasználók között kevéssé terjedt el. Ez nem is csoda, hiszen a fejlesztők rögtön a nemzetközi piacokat célozták meg, így például eleve csak angol szavak beírásával működik a ma már a Google Playben is megtalálható app.
A Messengerbe történő integrálása minden bizonnyal nagy lökést ad az alkalmazás elterjedésének, amelyben jelenleg 50 ezer szó vagy kifejezés található, de a kiadott sajtóközlemény szerint ezt folyamatosan fejlesztik. Nem csak szavak találhatóak persze az adatbázisban, hanem olyan kifejezések is, mint például a LOL, hahaha, WTF, OMG, OXOX. Ha tippelnünk kellett volna, akkor a „fuck” szót mondtuk volna a legnépszerűbbnek, de ez valójában az előbb már említett „I love you”, az „f” betűs csúnya szó kénytelen beérni a második hellyel.
A bejelentés nyomán sikerült Skype-végre kapnunk a fejlesztőcsapat egyik tagját, Szabó Jánost. A rövid interjúban az éppen San Franciscóban, az F8 konferencián tartózkodó szakember elmondta, hogy számukra is óriási meglepetés és persze öröm volt, amikor az egyik londoni befektetői találkozójuk után közvetlenül a Facebooktól keresték meg őket azzal a lehetőséggel, hogy alkalmazásuk bekerülhet a megújult Messenger szolgáltatásba.
