by hahner.petra | 2015. Mar. 24. | Bereczki_Zoltán, Ferenczi_Orsolya, imec-interjú, kommunikáció, Média 2.0 blog, sztármenedzsment
A hírességek sikereiért sokan dolgoznak a háttérben: amit a közönség lát,az még az egyszemélyes produkciónál is több ember munkája. Bereczki Zoltán sosem akart főzős tévéműsorban szerepelni, mégis vállalt már ilyen munkát. Szinetár Dórával ők voltak az első magyar sztárpár, akik sajtóközleményben jelentették be a válásukat, ezt komoly felkészülés előzte meg. A művész most imidzsváltást tervez, aminek egyik lépéseként új színházi szereppel szeretné levetkőzni magáról a duettes hősszerelmes képet. Ezekben mind fontos szerepe volt menedzserének, Ferenczi Orsolyának, akivel több mint tíz éve dolgoznak együtt. Az interjúra is együtt érkeztek, ahol arról beszélgettünk, hogy hogyan kell egy sztár márkáját építeni, és milyen szerepe van ebben a bulvárnak és a kereskedelmi médiának. Nemrég közös előadást is tartottak a témáról a „PR-kommunikáció a gyakorlatban” című képzésen.
(more…)
by bodor.andras | 2015. Mar. 20. | Cannes_Lions, kommunikáció, konferencia, maksz, Média 2.0 blog, médiapia, mrsz, pénz
Profi szervezés, zavaros előadásszerkezet és egy masszív Cannes Lions propagandakampány. Ezt tapasztaltuk a Médiapiac konferencia első napján Egerben. Furán kapcsolódó előadások után ügynökségi reklámüzenetek jöttek. Azért maradjanak velünk, a termékeny konferenciát több részben mutatjuk be. Az elsőben arra is keressük a választ, mitől lehet boldog a pénz.
Március 18-19-én a marketing-, a kommunikációs és a médiaszakma képviselőinek részvételével Egerben rendezték meg a Médiapiac konferenciát. A szervezés profi volt, minden az elvárásoknak megfelelően ment; az esemény mottója „A pénz nem boldog itt!” volt, de szerencsére ez a banális mottó a köszöntő és a legelső előadás után soha többet nem került elő.
(more…)
by szabo.agnes | 2015. Mar. 9. | kommunikáció, liftbeszéd, Média 2.0 blog
Sokan azt hiszik, hogy az elevator speech technikája csak a saleseseknek hasznos, pedig brillírozhatunk vele egy szóbeli feleletnél, egy céges meetingen, vagy csak egy véletlen reptéri találkozáskor. De mi az az elevator speech? A hétvégén megrendezett I. Élettudományi Liftbeszéd Fesztivál versenyzőinek két percük volt bebizonyítani, hogy kutatási területük befektetésre érdemes. Kiderült, hogy a Föld legmagasabban fekvő vulkánjának baktériumközösségét is szerethetővé lehet tenni pár másodperc alatt. Drónok, dunavirágzás, rizs transzformáció, metagenomika úgy, hogy a szomszéd néni is értse. A szervezők sokkal rosszabbra számítottak.
(more…)
by szabo.agnes | 2015. Jan. 20. | kommunikáció, Média 2.0 blog, párkapcsolat, tinder
Egyes kutatások szerint a Tinder társkereső alkalmazás egyszerű kezelhetőségének köszönheti népszerűségét, mert nem tudjuk, hogyan kell udvarolni egy ismeretlennek. Egy érintés a telefon kijelzőjén még nem nagy erőfeszítés, de ha nem lényegre törő az üzenetváltást már tehernek vesszük. Míg Casanova utazni szeretett, mi már csak megérkezni akarunk. De vajon az udvarláshoz, vagy annak felismeréséhez nem értünk?
Eddig a legtöbb társkereső A Nagy Ő megtalálásához akart segítséget nyújtani, a Tinder ehhez képest csak nagy betűs Párról, – sőt többes számban – Párokról beszél. Egész gyűjteményünk lehet arról, ha valaki viszontkedvel, még azt sem bánjuk, ha az illető a Facebookról automatikusan szinkronizált profilfotóját sem volt képes lecserélni olyanra, amin nem aktuális párjával, hanem egyedül van. Elhisszük, hogy ismerkedni akar, hiszen érdeklődését egyértelműen tudtunkra adta egyetlen gombnyomással. A való életben viszont nem mindig vesszük észre, ha valaki – szerinte – félreérthetetlen utalásokkal fejezi ki közeledési szándékát.
Bebizonyították, hogy nem vesszük a lapot
A Kansasi Egyetem kísérletében a kutatók ötvenkét ismeretlen férfi és nő közeledését tanulmányozták tíz percig egy teremben. A résztvevők az esetek 80 százalékában meg tudták mondani, ha valaki nem tanúsított romantikus érdeklődést irányukban, de a flörtölést a férfiaknak csak 36, a nőknek mindössze 18 százaléka volt képes felismerni.
(more…)
by arki.noemi | 2015. Jan. 19. | kommunikáció, Média 2.0 blog
Mindenki kapta már magát hadonászáson miközben a telefonba beszélt, de ha hadonászáson nem is, mosolygáson vagy fejrázáson biztosan. Senki nem lát minket, mégis automatikusan bekapcsol minden beszédet kísérő mozzanatunk. A kulcs a prozódia.
Verselő kezek
Az olasz SISSA kutatóközpont dolgozói, Marina Nespor és Alan Langus választ talált arra az érdekes kérdésre, hogy vajon miért nem tudunk szabadulni gesztusainktól azokban a helyzetekben sem, amikor kizárólag hangunkra hagyatkozhat a beszélgetőpartner. Szerintük a telefonálás közbeni vállvonás, fejrázás vagy szemléltető kézmozdulatok berögzült szokások, melyeknek azonban van alapja.
(more…)
by palotas.petra | 2015. Jan. 16. | kommunikáció, Média 2.0 blog
A kutatások szerint a szerényebb körülmények között nevelt gyermekek hároméves korukig akár 30 millióval kevesebb szót hallanak tehetősebb társaiknál, ami jelentős negatív hatással bír az iskolai teljesítményükre. A szakértők szerint a szókincs iránti éhségre ugyanolyan elszántan kell keresni a megoldást, mint a gyermekéhezésre.
Még az 1990-es években végeztek egy kísérletet Amerikában, melynek során heti rendszerességgel egyórás hangfelvételeket rögzítettek negyven családban. A három évig tartó kutatásban olyan tehetős, középosztálybeli, illetve szegény családokat vizsgáltak, akiknél akkor született kisgyermek. Az eredmény igen meglepő tényre világított rá: a kevésbé tehetős családok gyermekei három éves korukig 30 millióval kevesebb szót hallottak szerencsésebb társaiknál. A jelenség a „szószakadék” elnevezést kapta.
Anne Fernald, a Stanford Egyetem pszichológusa két éve megismételte a kutatást, amely alapján kimutatta, hogy a különböző családi háttérből adódó nyelvi szakadék már a gyermek 18 hónapos korában észlelhető. A tehetősebb családok gyermekei ebben a korban ugyanis sokkal gyorsabban felismerték olyan egyszerű fogalmak képeit, mint a kutya vagy a labda. A kutatásból az is kiderült, hogy ugyanezek a gyermekek két éves korukra már 30 százalékkal több szót tanultak meg.
Egy további kísérletében Fernald azt vizsgálta, hogy alacsony jövedelmű latin családok 19 hónapos gyermekei hány nekik célzott szót hallanak tíz óra alatt. Az eredmények igen széles skálán mozogtak: míg egyik gyermekhez 12 ezer szót intéztek, volt, akihez mindössze 670-et. Ez óránként 67 szó, azaz kevesebb, mint amennyit egy félperces reklámban hall az ember. A tanulmány társszerzője szerint ezekből a nagy eltérésekből is látszik, hogy a szerényebb háttér természetesen nem feltétlen jelent kevesebb figyelmet és elköteleződést.
Az új eredmények – bár szintén kis mintán készültek – csak megerősítették a korábbi kutatást, ezáltal pedig az iskola előtti felkészítő programokba való nagyobb befektetések szükségességét is, amelyek kulcsszerepet játszanak a kisgyermekkori nevelésben. Amerikában ezt pre-kindergartennek hívják, ami a kindergartent, vagyis óvodát megelőző, tantermi keretek között zajló program hat év alatti gyermekek részére. Általában magánszervezetek működtetik, viszont 1965 óta a Head Start Program keretében léteznek államilag finanszírozott formái is, amik jellemzően inkább a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felkészítését végzik.
Nem tehetnek róla, tehetünk ellene
Mivel a beszélt nyelv és a szókincs a szövegértés meghatározói, ezeknek a gyerekeknek sokkal nehezebb a későbbiekben elsajátítani az írást és az olvasást. Szakértők szerint épp ezért a problémára mind szülői, mind pedagógusi oldalról kiemelt figyelmet kell fordítani. A szószakadék áthidalására ezért az Államokban több program és alapítvány is létrejött az elmúlt években. Az első városi szinten megvalósuló lépést a Rhode Island-i Providence tette meg 2013-ban. Angel Taveras akkori polgármester szerint az óvodások kétharmadán már az első nap észrevehető az elmaradás, amin a Providence Talks nevű programmal próbáltak segíteni. Ennek során több gyermek szószámláló készüléket kapott, így figyelemmel kísérhették a velük folytatott kommunikációt, az összegyűjtött adatok alapján pedig a szülőket személyre szabott tanácsokkal is ellátták.
A chicagói 30 Million Words hasonló módszerekkel ösztönözte a szülőket értékes interakcióra a gyermekükkel. A programban legjobban teljesítő édesanya elmondása szerint a 30 Million Words tanította meg őt új oldalról megközelíteni a szülő-gyerek kommunikációt. Soha nem gondolta volna például, hogy fürdetés alatt mennyi mindent taníthat a kislányának. Persze a program kezdeményezője, Dana Suskind professzor azt is hozzátette, 30 milliószor elismételni, hogy „Hagyd abba!”, nem megfelelő módja a probléma kezelésének.
Minden hónap számít
A szószakadék jelensége természetesen nem csak Amerikában van jelen – Magyarországon sem véletlenül indult el például az értékesen együtt töltött időt hangsúlyozó Mesélj Minden Nap kezdeményezés. Az iskolát közvetlenül megelőző időszak azonban későnek bizonyulhat a hiányosságok pótlására. A csecsemő már születése előtt, a huszonnegyedik héttől hall, a születés és az első életév között pedig már három területen jelentős a nyelvi fejlődése: a hangadásban, a beszédészlelésben, és az interakcióban. A nyelvi nevelést tehát nem lehet elég korán elkezdeni.
Kép 1 2 3
Jön a februári Média 2.0 Meetup!
A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.
Meghívott előadó:
Gundel Takács Gábor, újságíró, műsorvezető, sportriporter, aki
– kereskedelmi és közszolgálati média közötti különbségekről,
– az új média tévézésbeli szerepéről,
– és az interaktív televíziózásról is beszél majd.
Időpont: 2015. február 24., 18:30
A helyszín: hamarosan!
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, itt kell regisztrálni.
Itt vagyunk a Meetup.com-on.
