by media20 | 2014. Sep. 23. | marketing, Média 2.0 blog, technológia
A digitális média ma már átalakította, hogyan hallgatunk zenét, nézünk videót, vagy éppen hogy tartjuk a kapcsolatot a barátainkkal és a családunkkal. Mostanra pedig abba is beleszól, hogyan tudatjuk a világgal gyászunkat, hogyan emlékezünk szeretteinkre.
Ma a technológia már lehetővé teszi, hogy nem élő emberekre is emlékezzünk egy-egy elkapott kép vagy hangfelvétel segítségével, sőt megoszthatjuk bánatunkat akár az egész világgal is a közösségi oldalaknak köszönhetően.
Mindez azonban pár kérdést is felvet:
- Digitális lábnyomunk hogyan határoz majd meg minket a halálban? Mi lesz az elhunytak Facebook-profiljaival?
Sőt: rossz dolog temetésen szelfizni? Twittelni?
- Rosszabb ember, aki online néz meg egy temetést, mint aki ott van a helyszínen?
- Hogyan beszéljünk a közösségi oldalakon a veszteségről, és egyáltalán szabad ott?
(more…)
by Pintér Dániel Gergő | 2014. Jul. 30. | film, GrandBudapestHotel, marketing, Média 2.0 blog, TripAdvisor, turizmus
Ahhoz képest, hogy nem létezik, kitűnő értékeléseket kapott TripAdvisoron a Wes Anderson filmjének otthont adó szálloda, a Grand Budapest Hotel. Ügyes marketingfogás vagy rajongók leleményes közösségi játéka? Miből inspirálódott a látványtervező és mi köze van mindennek a magyarországi turizmushoz?
„Egy szempillantás alatt kiderült, hogy ez egy rendkívüli intézmény. Minden tökéletesen működött. A kiszolgálás személyreszabott és figyelmes volt: a lobbyboy jóval azelőtt tudta, hogy mire van szükségem, mielőtt én magam rájöttem volna. Mindazonáltal a 80-as éveikben járó idősebb, szőke hölgyek mintha egy még jobb szolgáltatást kaptak volna. Szinte azon kaptam magam, hogy kívánom: bárcsak én is ilyen lehetnék. – olvasható chris2K kommentje az oldalon, mely csak egy a 112 felhasználói értékelésből. Hogy mi nem stimmel? Az, hogy a titokzatos Zubrowkai Köztársaságban működő hotelt hiába dicsérik ennyien, sajnos felkeresni mégsem lehet, hiszen egy teljesen fiktív helyszín.
Wes Anderson kitalált világa
A bizonyítékot a tavasszal megjelent, hasonló címet viselő amerikai vígjátékban kell keresni, mely egy elegáns, a két világháború között működő hotel életét mutatja be bogaras arisztokrata lakói és különc alkalmazottai szemüvegén át. A műkincsrablás köré szövődő cselekmény a szállodaigazgató Gustave H és inasa, Zero Moustafa barátságáról szól egy kitalált történelmi korban. A két főszereplő, Ralph Fiennes és Tony Revolori színészi játéka a jelek szerint annyira erős volt, hogy néhány felhasználó valóban ismerni véli őket a valóságban is.

Az egyik kommentelő, Eleanor G például csodálatos időt töltött a hotelben, s Zubrowkát az egyik kedvenc országaként tartja számon. Mint írja, “alig várja, hogy újra kikapcsolódhasson Zeróval és felidézhesse a régi szép napokat Gustave-val.” Bár legutoljára az ő ékszerei közül is ellopott párat, a TripAdvisor felhasználója szerint nincs miért aggódni,”hisz mit számít néhány gyémánt barátok között?” Egy másik ezt írja: „a feleségemmel egy rövid időt töltöttünk a Grand Budapest Hotelben, hogy kiszálljunk a mindennapi mókuskerékből. Csodálatos volt. Olyan szép környezetben volt, mintha csak egy filmből vették volna, a személyzet szokatlan és csalafinta karakterekből állt, az épületnek pedig minden részletét alaposan átgondolták.” Természetesen azért néhány panasz is érkezett: volt, aki azt sérelmezte, hogy nem tudtak neki töltőt találni az iPhone-jához és internet csatlakozás sem volt. „Az egyetlen problémám csupán az, hogy a személyzet mintha egy másik században élt volna.” – írta TheSamSolomon.

Marketing és TripAdvisor
Napjainkban a Grand Budapest Hotel a Zubrowkai Köztársaság első számú vendéglátóipari egysége: csaknem 85 kiváló minősítést kapott a világ legnagyobb utazási portálján. Míg a cinikusok szerint a jelenség mögött elsősorban nem a rajongók szeretete, hanem egy ügyes marketingfogás áll, mégsem ez az első alkalom, hogy humoros kamu-tartalom jelent meg az oldalon. Tavaly karácsony előtt például a betlehemi fogadó kapott öt csillagos értékelést.

Mivel az oldal harminc országból is elérhető, ráadásul havonta több mint 50 millióan látogatják, a Trip Advisor számára elengedhetetlen a hitelesség. Bár az üzemeltetők célja, hogy hatékony és naprakész segítséget nyújtó felületet biztosítsanak azáltal, hogy az utazók lehetőséget kapnak megosztani véleményüket az általuk meglátogatott helyszínekről, a Grand Budapest Hotellel kapcsolatban mégis meglepően engedékenyek voltak. A portál ugyanis további kommentelésre buzdította felhasználóit, de a filmet nem látók kedvéért azért hozzátette, hogy foglalással ne próbálkozzanak, hiszen a hely fiktív, a valóságban nem létezik.
Mi köze mindennek a magyar turizmushoz?
Wes Anderson sikere hazánknak is jól jött a Velvet márciusi interjúja szerint. Akkor a Grand Hotel Budapest marketingese ezt nyilatkozta: „Nem titok, a filmbéli szálloda neve felkeltette a külföldiek érdeklődését, sokan keresnek minket telefonon és interneten is, akik nálunk akarnak megszállni. Az újságírók a névazonosság miatt keresnek minket, kíváncsiak arra, hogy mennyire hasonlít a filmben szereplő szálloda a valóságoshoz” – mondta Udvaros Anikó.
A címszereplő szálloda enteriőr dizájnját egyébként a Gorlitzer Warenhaustól, egy csődbe ment szecessziós kelet-német áruháztól kölcsönözte Adam Stockhausen látványtervező. Az oszlopok, a lépcsőház, az ablakok és a hatalmas csillár már a forgatás előtt ott volt, de minden mást a stáb épített. A berendezéseket a rendező Prágaban, Csehországban, Bécsben valamint Budapesten tett látogatásai ihlették. A film meghatározó hangulatát és Zubrowka világát Karlovy Vary adja, a címszereplő szálloda külsejét pedig a Grandhotel Moskva-Pupp és a Hotel Bristol inspirálta.
Média 2.0 Meetup
A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.
Meghívott előadók:
Varga Attila (Sixx), az Index újságírója, blogger
Hogyan zabolázzuk meg Közbiztonság Szilárdot, avagy a trollnyelv rejtélyei
Tanács János, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktatója
A Challenger-katasztrófa konfliktuskezelési tanulságai
Időpont: 2014. szeptember 16. 18:30
A helyszín: Ötkert, 1051 Budapest, Zrínyi u. 4,
Lájkold a Facebookon, hogy ne maradj le!
Itt vagyunk a Meetup.com-on.
/Forrás: Telegraph, Swide/
by szabo.agnes | 2014. Jul. 24. | marketing, Média 2.0 blog, pr
Évente több mint háromszázmillió tonna zöldséget-gyümölcsöt dobunk szemétbe. Az esetek több mint felében csak azért, mert a termék szépséghibás. Az Európai Unió a 2014-et az élelmiszer-pazarlás elleni harc évének kiáltotta ki, Franciaország harmadik legnagyobb áruházlánca, az Intermarché, pedig kampányt indított a küllemhibás termések elfogadásáért.
A szupermarket elkezdte eladni azokat a gyümölcsöket, zöldségeket is, amelyek korábban (legalábbis náluk) a kukában végezték volna. Arra bátorították vásárlóikat, hogy nyugodtan tegyék kosarukba a kissé groteszk almát, a göcsörtös burgonyát, vagy éppen a torz padlizsánt. Ezek ugyanis semmivel sem rosszabbak, mint tökéletes formájú társaik.
(more…)
by media20 | 2014. Jul. 23. | employer_branding, hr, marketing, Média 2.0 blog
Az interneten cikkek százait találjuk arról, hogy jelentkezőként hogyan keltsünk jó benyomást egy állásinterjún. Arról viszont kevés szó esik, hogy hogyan viselkedjen az, aki az asztal másik oldalán ül. Pedig néha olyan történetek hallani a hr-esek vagy munkáltatók viselkedéséről, hogy el sem hisszük. Ironikus, hogy a kommunikációs szakmából is jó pár rémisztő példát tudtunk összeszedni csupán két ember megkérdezésével. Pedig a kommunikációs és médiaügynökségek tudhatnák a legjobban, hogy ma már könnyen nyilvánosságra kerülnek ezek a sztorik, ami jelentősen rombolhatja egy cég hírnevét. Lássuk, hogy mi az az employer brand (munkáltatói imidzs), és mit kell tudni róla!
A jól kommunikáló cégek sikeresebbek
Egy 2013-as amerikai tanulmány szerint az állásjelentkezők 75 százalékát nem értesítik arról, hogy lezárult a kiválasztási folyamat, és nem kapta meg az állást, pedig szinte minden interjún elhangzik az ígéret. Ezzel gyakran megnehezítik az olyan jelentkezők dolgát, akik épp két lehetőség között vacillálnak, ráadásul elfogadhatatlan ez a fajta viselkedés, hiszen csak az alapvető illedelmességi normák betartásáról van szó. Épp ezért még egy 30 embernek kiküldött automatikus email is jobb megoldás a semminél.
(more…)
by arki.noemi | 2014. Jul. 16. | marketing, Média 2.0 blog
Egy vérbeli marketinges legyen nagy dumás, szórakoztató, legyen a társaság középpontja, adja el magát. Eddig legalábbis ez a kép élt bennünk. A piac változásával azonban úgy tűnik, ez is változik: mostantól olyan marketingesekre is szükség van, akik egyáltalán nem illenek ebbe a képbe. Sőt.
Ki az introvertált?
A pszichológusok (viszonylag elavult felosztás szerint) két személyiségtípust különböztetnek meg: introvertáltat és extravertáltat. Sok a tévhit ezekkel kapcsolatban, ezért nem árt tisztázni néhány dolgot. Először is, az introvertáltság nem azonos sem a szégyenlősséggel, sem az emberundorral. A különbség sokkal inkább abban van, hogy míg az extravertált ember a közösségből és más emberekből merít energiát, egyedül pedig unatkozik, addig az introvertált szeret egyedül maradni gondolataival, mert ez tölti fel energiával. Az introvertált sosem a társaság középpontja: kevesebbet beszél, viszont nagyon jól hallgat. Ez közel sem jelenti azt, hogy az introvertált személy nem szereti az emberek társaságát, vagy nincsenek kapcsolatai. És ezt sem jelenti:

Az introvertált-extravertált megkülönböztetés tehát sok esetben okot adhat a megbélyegzésre. Az üzleti szféra mindig is a nagy dumásokra vadászott, pedig lehet, hogy valójában nem is rájuk van szükségük.
(more…)
by bakos.zsofi | 2014. Jun. 11. | illatmarketing, marketing, Média 2.0 blog
A látványelemek és a zene mellett egyre több üzlet, kávézó és étterem próbálja minél hatékonyabban csábítani a vásárlókat illatok segítségével. Amerikában például a fogyasztók már egyenesen illatkavalkádban találják magukat, ha egy bevásárlóközpontban válogatnak, míg nálunk még nem terjedt el ennyire ez a marketingfogás. Lassan azért mi is beállunk a sorba: az illatmarketing az érzékszervi marketing egyre felkapottabb területévé válik. A cél, hogy a fogyasztó a tervezettnél több időt töltsön az üzletben, kellemesen érezze magát, minél mélyebbre nyúljon a zsebében, majd akarva-akaratlanul összekösse a fejében az illatot a céggel.
(more…)