by Pintér Dániel Gergő | 2014. Apr. 10. | marketing, Média 2.0 blog, országimázs
Ha azt mondom, hogy egyetlen pakli kártya elég ahhoz, hogy vonzó turisztikai célponttá változtassa hazánkat, úgyse hinnék el. Ha kiegészítem azzal, hogy néhány stockholmi szakember gyakorlatilag költségvetés nélkül elkészítette a legformabontóbb vírusmarketing-videót, amely valaha városról készült, már biztosan kiröhögnek. Pedig a hír igaz: bemutatjuk a tökéletes imázsfilmet!
Nem kell hozzá lefényképezni a leghíresebb látnivalókat, interjút se kell készíteni jól öltözött, mosolygó svédekkel, de még autentikus zene és gőzölgő helyi ételek se szükségesek. Elég egy a Mälaren tavon ringatózó hajó, egy Charlie Caper nevű hivatásos bűvész és néhány érdekes tény, amit a szokásostól eltérően illusztrálunk.
(more…)
by arki.noemi | 2014. Apr. 7. | kommunikáció, közösségi_oldalak, marketing, Média 2.0 blog
Kiküldted a meghívókat, megrendelted a vacsorát, egyeztettél a pappal, megvannak a gyűrűk, felkérted a tanút, kerítettél vőfélyt, és már a ruha is kész. Ha azt hiszed, hogy ezzel mindent kihúztál a teendők listájáról, akkor nagyon tévedsz. Ha igazán modern esküvőt szeretnél, akkor egy közösségimédia-szakemberre is szükséged lesz. Legalábbis a New York-i W Hotels szerint.
A New York-i W Hotels egyedülálló ajánlattal csalogatja vendégeit: közösségi média-szakembert kínál azoknak, akik a hotelláncnál ünneplik nászukat. A szolgáltatás díja pedig: 3000 dollár, ami közel 700 ezer forintnak felel meg.
(more…)
by palotas.petra | 2014. Mar. 24. | érzelem, facebook, marketing, Média 2.0 blog
Nem is gondolnánk, mekkora jelentőséggel bírnak viselkedésünkre a szervezetünkben lejátszódó kémiai folyamatok: ugyanazon információ érzelmi feldolgozása ötször gyorsabban történik az agyban, mint a kognitív, azaz minket érő hatáshoz hamarabb társítunk érzelmet, mint gondolatot. Milyen befolyással vannak érzelmeink az általunk megosztott tartalmakra, és miért érdemes odafigyelnie biológiaórán egy leendő marketingesnek? Hogy lehet Facebookon magától terjedő cikket írni?
Érdekes elgondolkozni azon, hogy egyetlen nap alatt mennyiféle érzelem kerít minket hatalmába, ráadásul mennyire hirtelen. Fel tudnánk mindet idézni? Nem valószínű. Az érzelmek tengere azonban nem is olyan bonyolult, mint azt elsőre feltételeznénk, a hagyományos tudományos ismeretek szerint hat klasszikus érzelem létezik: öröm, meglepődés, félelem, undor, düh és szomorúság.
(more…)
by arki.noemi | 2014. Mar. 17. | James_Vicary, marketing, Média 2.0 blog, rövid_reklámok
Tizenöt másodperc. Ennyi időnk van a reklámokra a Cartoon Network szerint. A Cartoon Network bejelentette egy olyan alkalmazás tervezetét, ami tizenöt másodpercben vágja hozzánk a tartalmat, kifejezetten az okostelefonozókra szabva. A Vine videók hat másodperces szabványa azt mutatja, hogy működik a „röviden, tömören”-elv. Járható ez az út a reklámok esetében is?
A Cartoon Network néhány nappal hozta nyilvánosságra, hogy tizenöt másodperces tartalmakat szolgáltató alkalmazást készítenének. Az ötlet az okostelefon-használókra tekintettel merült fel, akik csupán néhány másodpercet töltenek egy-egy videóval, mielőtt újabb tevékenységbe kezdenének. Az embereknek fogy az idejük, a reklámszakma pedig alkalmazkodik.
(more…)
by Pintér Dániel Gergő | 2014. Feb. 19. | hirdetés, márka, marketing, Média 2.0 blog, plakát, reklám
Az utóbbi években a papíralapú hirdetési felületek a közösségi média térnyerése miatt sokat veszítettek népszerűségükből. Egyre kevesebb cég alapozza termékbevezető kampányát óriásplakátokra, mely statikus és drága ugyan, de van egy óriási előnye a modern digitális eszközökkel szemben: hiányában van a kommunikációs zajnak. Ha kellő kreativitással párosul, egy vicces, művészi vagy éppen provokatív kültéri reklámhordozó komoly versenyelőnyt jelenthet a koncentrált piacon.
A televíziócsatornák, mobilapplikációk, közösségi oldalak és videómegosztók egyaránt hemzsegnek a reklámoktól, s bármennyire is szórakoztató az éppen fogyasztott tartalom, rendre ki-kiszakítják a felhasználót, hogy vásárlásra ösztönözzék. A magazinokban oldalakon keresztül csak hirdetéseket találunk, bizonyos műsorokban pedig már a tartalom és reklám sem válik szét egyértelműen a legújabb termékelhelyezési trendeknek köszönhetően. Nem kell azonban csatlakozni az internetre vagy kézbe venni a távirányítót ahhoz, hogy a kapitalizmus hatása hozzánk is elérjen: elég ha kitesszük a lábunkat az utcára.
Megkülönböztetés és korrelációteremtés
A legnagyobb városok forgalmas közterületeit kereskedelmi hirdetésekkel ellátott óriásplakátok lepik el. Feladatuk nem más, mint hogy a valójában csekély különbséget mutató termékek közt megteremtsék a különbség érzetét, s a fogyasztó számára szükségesnek tüntessék fel az adott márkát. Ezt a hatást önkéntelen utánzási vagy birtoklási ösztönünkre építve érik el leghatékonyabban, hiszen a hirdetni kívánt árut legkevésbé azzal lehet hatékonyan eladni, amire fizikai tulajdonságainál fogva ténylegesen alkalmas. Az ember alapvető lélektani igénye, hogy meghatározza és állandóan erősítse saját identitását, a külvilág számára is folyamatosan reprezentálja, hogy kicsoda ő valójában. Kutyasétáltatás közben, buszra várva, kávét szürcsölve rohan le minket a háztömbnyi hamburgerek, félmeztelen nők, vagány energiaitalok képe. A hagyományos, de állandóan megújuló műfaj azonban még az infokommunikáció korában sem feltétlen jelent csendes unalmat: egyre több megragadó, erőteljes vagy éppen humoros megvalósítással találkozunk.
A modern kor barlangrajzai
A plakátok azonban nemcsak kültéri reklámhordozóként funkcionálhatnak, de társadalmi szempontból is kifejezetten hatékony tömegmédiumok, hiszen forgalmas helyeken felállítva akár tízezrekhez is eljuthat üzenetük. Egy-egy szuggesztívebb alkotás mágnesként vonzza a tekintetet, cselekvésre ösztönöz, elgondolkodtat. A plakát – ha kellő művészi érzék vezérli az alkotót, – nem elsősorban egyszerű reklámfelület, hanem egyben a kultúra meghatározója is. Szinte csak másodpercei vannak arra, hogy kapcsolatba lépjen a tömeggel, ezért látványos és átütő erejű vizuális kódokkal dolgozik.
Nem raktári árucikk, hanem egyéni alkotás
Míg a reklámok a nyolcvanas években elsősorban a megismerési tényezőre fektettek hangsúlyt, s inkább termékbemutató, ismeretterjesztő jellegűek voltak, addig ma az affektív és viselkedési tényezők kerülnek előtérbe. Természetesen nincs biztos recept a reklámhatás elérésére: ahány termék, kontextus, reklámeszköz, kutatási módszer, annyi lehetséges szempontrendszer és megvalósítás található a koncentrálódó piacon. Az értelmezési keret azonban állandó: a fogyasztó keresi a megoldást funkcionális vagy presztízsproblémáira, míg a közvetítők és gyártók a legnagyobb forgalmat biztosító válaszokat.
Az esztétikai szépség és időgazdálkodás mellett a jó plakát legfőbb ismérve, hogy végig az intimitás és bőbeszédűség határán mozog. Üzenetét nem olvassuk, hanem látjuk, élményét hetekkel később is vissza tudjuk idézni. Ma, amikor a nyomtatott felületek az életben maradásért küzdenek, a hirdetéssel foglalkozó szakemberek egyik legfontosabb feladata, hogy betűt, szöveget, képet és színeket úgy hangoljanak optikailag eggyé a kétdimenziós síkon, hogy közben a konkurenciával is leszámolnak. A hirdetőtáblákon, oszlopokon, plázák márványán hatalmas verseny folyik a multinacionális vállalatok brandjei között, amit csak az tud megnyerni, aki az egyszerű képi ábrázolást rövid szövegekkel és formai merészséggel párosítja.
Hiába tudjuk, hogy a szlogen és a kép mögött mindig megbújik az üzlet, az eladás igénye, ha valami kiszakít minket az utca szürkeségéből és meglepetésben részesít, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az adott kampány megbízást közvetít. Bár sokan temetik, a plakát még mindig a vizuális hírverés legközvetlenebb eszköze, mely a digitális piac problémáival nem törődve, megbízhatóan szállítja a profitot. .
by hahner.petra | 2013. Nov. 29. | B._Csejtei_Ildikó, marketing, Média 2.0 blog, műsor, reklám, Rising_Star, Sixx, tehetségkutató, televízió, tv2
B. Csejtei Ildikó, a TV2 marketing és kommunikációs igazgatója a tévés piacról és a csatorna marketingfogásairól tartott előadást szerdán a BME hallgatóinak. A címlapgyanús arcok mutogatása mellett a nézettség növelésére is törekszenek, így tavasszal folytatódik Az Ének Iskolája, 2014 őszén pedig új, high-tech tehetségkutatót mutat be a csatorna. A Rising Starral az okostelefonfüggő fiatalok érdeklődését szeretnék felkelteni, és újjáéleszteni az ellaposodott műfajt. A marketingigazgató azt is elárulta, hogy miért rendszeres olvasója az Index médiablogjának, majd a pályakezdőknek adott néhány tippet a sikeres karrierépítéshez.
Az a sikeres műsor, ami sok címlapot hoz
Az internet évről évre egyre többet hasít a reklámtortából, főleg a televízió rovására: a 2008-ban indult drámai csökkenés 2012-re meghaladta a 40 százalékot. Mivel a TV2 egyre kevésbé tud megélni a reklámpiacból, a tervek szerint néhány éven belül belép a terjesztési piacra. A további bevételcsökkenést ezenkívül új, sikeres műsorok gyártásával, és a nézettség növelésével próbálják megakadályozni.
Az egyik jól bevált stratégia az event-műsorok gyártása. Ezek azok a heti egyszer sugárzott, általában élő műsorok, amik 8-12 héten át futnak, például a Megasztár, a Voice, A Nagy Duett és a legújabb, a Sztárban Sztár. Csejtei szerint bár ezek nézettségben csak heti egy napot hoznak, megéri gyártani őket, mert a kommunikációs erejük annál nagyobb. A médiumok és az emberek a hét többi napján is sokat foglalkoznak a szereplőkkel, így az ilyen műsorok esetében a nézettségi adatok mellett fontos szempont a siker mérésénél, hogy hány címlapot hoz egy-egy adás.

Eddig egyedül Az Ének Iskolája esetében nem volt ez cél, hiszen itt a gyerekeket inkább védeni igyekeztek a bulvármédiától. A marketingigazgató büszke erre az alkotásra, mert bebizonyította, hogy egy aranyos és kedves műsor is hozhat nagy nézettséget. A sikerre való tekintettel jövő tavasszal indul a gyermektehetségkutató második évfolyama.
Új tehetségkutató indul jövő ősszel
A fiatalok megváltozott tévénézési szokásai miatt nehéz ezen a csatornán elérni őket, mégis erre tesznek kísérletet 2014 őszén a Rising Star című tehetségkutató bemutatásával. Az egyre unalmasabb tehetségkutató műsorokat a közönség erősebb bevonásával próbálják felpörgetni. Egy mobilalkalmazást lehet majd letölteni a TV2 honlapjáról, és a nézők ezzel szavazhatnak, hogy melyik jelentkező kerüljön a versenybe. Az új formátum idén szeptemberben debütált Izraelben, ahol óriási siker lett.

Hazánkban is volt már példa arra, hogy a jelentkezők nézők szavazatai alapján kerültek be a műsorba, például a Való Világnál, de most nagyobb részvételre számítanak, mint az sms-es beszavazásnál. A TV2 marketingese szerint bevételkieséstől semmiképp sem tartanak, mert a tévhittel ellentétben elhanyagolható bevételt hoznak a nézői sms-ek, ugyanis ma már nagyon kevesen szavaznak. Főleg a 25 év alattiak körében jellemző a párhuzamos médiafogyasztás. Ez a korosztály csakis okostelefonnal a kezében ül le tévézni, és azonnal reagál a műsorra a közösségi oldalakon. Erre a szokásra épít a Rising Star, és így az okostelefon nyomkodásával még a verseny alakulását is befolyásolni tudják.
A TV2 marketinges csapata nemcsak a fiatalok Facebookos kommentjeit tartja fontos visszajelzésnek: az Indexnél dolgozó Sixx neve is előkerült. Sixx minden adás után kritikát ír az aznap esti bohóckodásról a comment:com nevű blogon. Csejtei beismerte, hogy reggelente gyakran első dolga, hogy elolvassa az új bejegyzést. Mivel ezeket főleg azok olvassák, akik nem nézték az adást, fontos, hogy milyen képet fest róla Sixx írása.
Ha nincs szerencséd, a kapcsolatok és a szorgalom is megteszik
Végül azt is megkérdezték az előadótól, hogy szerinte mi a sikerének a titka, mit kell tenniük a teremben ülő hallgatóknak, hogy hozzá hasonlóan sikeres marketingszakemberré váljanak. A marketingigazgató szerint főképp szerencsére van szükség. Úgy gondolja, hogy az ő generációjának sokkal több lehetősége volt: most jóval kevesebb a munkalehetőség és nagyobb a verseny, így nem szívesen lenne a mai pályakezdők helyében. Mégis arra biztatta a jelenlévőket, hogy tanuljanak, legyenek kitartóak és szorgalmasak, és arra is fektessenek hangsúlyt, ami ma talán a legfontosabb a szakmák többségében: a kapcsolatépítés.
Fotók: 1, 2