Hiába lobbizott az RTL Klub, hétfőn Áder János köztársasági elnök aláírta a reklámadóról szóló törvényt, amit az Országgyűlés múlt szerdán fogadott el. A törvény a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba és már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget. Az utolsó pillatanban hozzáadott törvénymódosítás jelenlegi állás szerint nemcsak a TV2-nek, hanem akár az RTL Klubnak is kedvezhet, így 2014-ben lehet, hogy ő is megússza a milliárdok befizetését. A törvény bevezetése komoly vitákat szított az ellenzék, a különböző szakszervezetek körében, de már Európa is aggódik. Aki nem akar zsíros summát fizetni, továbbra is próbálkozhat: a jogszabály megalkotói nyitva hagytak néhány kiskaput.
A kormány a lehető legrosszabb ellenséget szerezte magának a médiaadóval: hatalmas, gazdag és befolyásos. Az RTL Klub pedig felvette a kesztyűt, és a legveszélyesebb fegyverrel vágott vissza: a tömegek tájékoztatásával. Mindig is ezt tették, vagy csak most lettek kritikusak a bevételeiket féltve? És hogy jön a képbe Angela Merkel?
Ha a suliban tudtad a választ a tanár kérdéseire, de sosem mertél jelentkezni. Ha a munkahelyeden lenne ötleted a probléma megoldására, de inkább el sem mondod, hátha hülyeség. Ha nem írod bele az álláspályázatodba, hogy alkalmasnak tartod magad a munkára, mert biztosan vannak alkalmasabb emberek is, gondolod. Ha inkább feladod a vitákat, még akkor is, ha biztos vagy az igazadban, akkor te a passzív kommunikációs típushoz tartozol. Ha szívesen indulnál az asszertív ligában, olvass tovább!
Az asszertív kommunikáció önérvényesítést jelent, célvezérelt magatartást. Az asszertív személy képes kiállni önmagáért, így sokszor megvalósítani céljait is. Az önérvényesítés szó a magyar nyelvben eleve negatív konnotációkat hordoz magában; önérvényesítő alatt többnyire önző, csak önmagukkal foglalkozó, agresszív személyekre asszociálunk. A valóság egészen más.
A Track Maven legújabb kutatása szerint az online brandekhez kapcsolódó Facebook-posztok többsége egy tízéves gyerek olvasási szintjén van. A digitális kommunikáció révén kialakult egy új nyelvváltozat, az ún. digilektus, mely informálisabbá teszi ugyan az írásbeliséget, de közben lényegesen le is egyszerűsíti azt.
Hirdetés és netspeak
Jelenleg csaknem 15 millió márka és szervezet található a Facebookon, akik mind eltérő célcsoporttal, heterogén szolgáltatási körrel és változó költségvetéssel rendelkeznek. Céljuk azonban közös: hirdetéseiket a lehető legtöbb emberhez eljuttatni, maximalizálni a bevételt, s lenyomni a versenytársakat. Ehhez elsősorban egyszerű, könnyen befogadható, gyakran audiovizuális szempontból is emlékezetes üzenetekre van szükség, mely az adott brand kapcsolatépítő tevékenységének alappillére. Az állandó és sikeres közösségi média jelenlét a fogyasztói attitűd-változást úgy éri el a leggyorsabban, ha csökkenti a formális stílussal járó bejegyzéseket, s növeli a rövid, élőbeszédre hajazó, kellő kreativitással megírt posztok arányát. Szleng, emotikonok, szórakoztató képek vagy videók, s néhány szimpla alany-állítmányból álló mondat alkotja a 2010-es évek webes kommunikációjának alapegységét.
Mindig öröm a rengeteg béna, igénytelen vagy egyszerűen csak szürke álláshirdetés között egy-egy rendhagyó, ötletes darabot is találni. Ilyen volt például a közelmúltban az az interaktív hirdetés, amelyben (sztereo)tipikus asszisztensi feladatokat – ceruzasorbarakást, üzenetrögzítést – elvégezve lehetett gazdag ember szegény titkárjának jelentkezni. Szintén kreatív ötlet volt egy tetoválószalon hirdetése, amelyben a jelentkezőnek megfelelő pontossággal kellett kiszíneznie a QR-kódot, amely a további információt tartalmazta az állásról (ez ám az első körös szűrés!).
Ötletes hirdetések, túlfeszített trend
Itthon pedig egy hónapja futott be villámkarriert egy álláskereső portál Berki Krisztiánnal forgatott promóvideója. Hogy ez nagyon vicces vagy kínosan béna lett-e, az ízlés dolga, mindenesetre a „hopp, még egy millió” elég szállóigegyanús mondat volt, vagyis a videó valószínűleg elérte a célját:
A látványelemek és a zene mellett egyre több üzlet, kávézó és étterem próbálja minél hatékonyabban csábítani a vásárlókat illatok segítségével. Amerikában például a fogyasztók már egyenesen illatkavalkádban találják magukat, ha egy bevásárlóközpontban válogatnak, míg nálunk még nem terjedt el ennyire ez a marketingfogás. Lassan azért mi is beállunk a sorba: az illatmarketing az érzékszervi marketing egyre felkapottabb területévé válik. A cél, hogy a fogyasztó a tervezettnél több időt töltsön az üzletben, kellemesen érezze magát, minél mélyebbre nyúljon a zsebében, majd akarva-akaratlanul összekösse a fejében az illatot a céggel.
(forrás: RTL Klub Híradó)