Igazi emberek igaz történeteivel eladni –ez lehet az új trend. A cél érzelmi kötődést kialakítani egy olyan világban, ahol a gyártó vagy szolgáltató a vevő számára távoli és láthatatlan, így a minőségre legfeljebb azok az emberek jelenthetnek garanciát, akik történeteire a márka épít. Viszont az idén márciusban széles körben elterjedt első csókos videó példája is azt mutatja, hogy nem feltétlenül kell igaz történet a sikerhez. Az is elég lehet, ha valódinak állítjuk be.
A sikeres brandépítés egyik titka az igaz, szívhez szóló történetek megjelenítése. Az ötlet mögött az az elképzelés áll, hogy csúnya, gépek uralta világunkban mindennél fontosabb az „emberi” keresése. Ráadásul a nagyvállalatok és a gyártás átláthatatlansága miatt szükség van valakire, aki a maga valódiságával és őszinteségével képes kapcsolatot tartani a fogyasztókkal. Nem modellek, hanem igazi emberek mesélnek közel sem tökéletes életükről. Legalábbis ez a sztori, ami úgy tűnik, hogy működik.
Az utóbbi hónapokban egyre sürgetőbb nyomás nehezedik az amerikai szabályozó szervekre, hogy kezdjenek végre valamit a drónok használatának szabályozásával. A technológiai újításokra mindig fogékony média csak a jelre vár, hogy bevethesse őket, de az ígéretes lehetőségek mellett számos kétely és aggodalom is övezi a kérdést.
Hét év börtönre ítélték Egyiptomban az al-Dzsazíra televízió két munkatársát, egy harmadik társuk pedig tíz évet kapott. A világ több politikai vezetője és újságírója szólalt fel az ítélet ellen, amely durván sérti a szólás- és sajtószabadságot. Az egyiptomi elnök és a hatóságok viszont elutasítják a kritikákat.
Május elején beszámoltunk a Freedom House 2014-es jelentéséről, amelyből kiderült, hogy tízéves mélyponton van a globális sajtószabadság. A szervezet az egyik legjelentősebb visszaesést a Közel-Keleten állapította meg, elsősorban Egyiptomban. Ez nem meglepő annak fényében, hogy az al-Dzsazíra három újságíróját decemberben bebörtönözték Kairóban, és azóta az egész világ feszülten várta, mi lesz a sorsuk. Most kihirdették az ítéletet, amely világméretű felháborodást keltett.
A hagyományos nukleáris családok (két szülő és a gyerek élnek együtt) eltűnőben vannak, helyüket átveszik az élettársak, az egyedülálló szülők, és az azonos nemű és kevert etnikumú párok. A változásokkal a hirdetőknek is lépést kell tartaniuk. Hogyan tud alkalmazkodni a kommunikációs szakma a kultúra változásához?
Az USA-ban a kilencvenes évek óta megduplázódott a házasság nélküli együttélések száma, a gyermekek 41 százaléka pedig nem házasságba születik; kétszer annyi brit él vegyes házasságban, Ausztráliában pedig az azonos nemű párok majdnem fele két vagy több gyermeket nevel. Az elvált szülők viszik gyerekeiket az új házasságba, és sokszor generációk élnek együtt. Az egyszerűen körülhatárolható, hagyományos családmodell átalakult, és létrejöttek a sokkal nehezebben megfogható, sokszínű családok.
Annyira brutális lett, hogy 21 óra előtt tiltják a vetítését a DOE (Department of the Environment, észak-ír kormányszerv) legújabb közlekedésbiztonsággal kapcsolatos spotjának, mely egy egész általános iskolai osztály feláldozásával hívja fel a figyelmet a gyorshajtás következményeire.
Alapvetően osztjuk azt a nézetet, hogy egy–egy sokkoló társadalmi célú hirdetés javíthat a világon, de amit az alábbi videóban láttunk, az még nekünk is nehezen emészthető. (Figyelem, csak erős idegzetűeknek!)
Az egyperces filmben egy fiatal sofőr elveszíti az irányítást az autó kormánya felett, és egyenesen egy csapat piknikező nyolcévesbe csapódik. A végeredmény sejthető, és bár legszívesebben felejtenénk, a záróképsorok és a híres Guns&Roses-átdolgozás többé nem ereszti a nézőt.
Az álláshirdetésekre beérkező önéletrajzok döntő többségét az álláskeresők általában a népszerű Europass-sablonok mintájára készítik el. Az állásközvetítők ma még talán megelégszenek ennyivel, pár éven belül viszont sokkal bőkezűbbnek kell lennünk: még több információt követelnek majd tőlünk, sőt, be sem érik a száraz tényekkel. Vigyázzunk a Facebookon, de ne féljünk használni a LinkedInt. És figyeljünk a Klout-pontszámunkra.
