Az ENSZ közgyűlése 1993 decemberében a nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította május 3-át. A szervezet célja, a figyelem felhívása a független sajtó fontosságára. AZ UNESCO minden évben konferenciát szervez ezen a napon, és szakmai díjjal jutalmaz egy újságírót. Idén egy török oknyomozó újságíró kapta meg az elismerést, aki a korrupció és az alapvető emberi jogoktól való megfosztás leleplezésének szentelte a karrierjét. Mindeközben világszerte egyre kevesebb lakos fér hozzá szabad sajtótermékekhez: a médiaszabadság helyzetének vizsgálatát végző civil szervezet, a Freedom House 2014-es jelentése szerint tíz éves mélyponton van a globális sajtószabadság. A vizsgálat vezetője szerint mindenhol erősödik a propaganda, és már a bloggerek szabadsága is korlátozódik.
Az ENSZ közgyűlése 1993 decemberében a nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította május 3-át, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára. Azért esett május 3-ra a választás, mert 1991-ben ezen a napon hozták létre a Windhoek Nyilatkozatot egy az UNESCO által szervezett szemináriumon, Namíbia fővárosában. A nyilatkozat szerint a független sajtóhoz való jog alapvető emberi jog, és a demokrácia egyik alappillére. A szöveg szerint azokban a napokban legalább tizenhét újságíró vagy szerkesztő volt Afrika börtöneiben, de a dokumentum azt is tartalmazza, hogy 1969 és 1990 között 48 afrikai újságíró halt meg, miközben a munkáját végezte. Május 3-án világszerte megemlékeznek a munkavégzésük közben meggyilkolt, illetve munkájukban akadályozott újságírókról is.
Nemcsak az Európai Unióban, de Amerikában is vészesen nyílik a szociális olló: tömegek kényszerülnek az utcára, miközben a jóléti társadalom egyre érzéketlenebb a létminimum alatt élők problémáit illetően. Hogy pontosan mennyire válnak láthatatlanná a hajléktalanok, azt a New York City Rescue Mission legújabbkísérlete illusztrálja: a járókelők akár saját rokonaik mellett is szó nélkül elmennek.
A „Make them visible” („Tegyük őket láthatóvá!”) nevet viselő kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi kirekesztettség kérdésére, és mindenki számára átélhetővé tegye: az utcán ülő ember éppen olyan, mint bármelyikünk.
Nemrég az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta, hogy idén mennyien jelentkeztek a felsőoktatásba. A 2014 szeptemberében induló képzésekre több mint 106 ezren jelentkeztek, 97 százalékuk elektronikus formában. Legtöbben, 70 ezren első helyen alapképzést jelöltek meg, 21 ezren mesterképzést, 9763-an osztatlan képzést (pl. orvos, jogász, állatorvos, erdőmérnök), felsőoktatási szakképzésre első helyen pedig 4971-en jelentkeztek.
A legnépszerűbb 15 szak az első helyen jelentkezők száma alapján 2014-ben:
Képzés
Első helyes jelentkezés
1.
gazdálkodási és menedzsment
3 422
2.
gépészmérnöki
2 984
3.
jogász
2 831
4.
mérnökinformatikus
2 754
5.
óvodapedagógus
2 732
6.
turizmus-vendéglátás
2 665
7.
pszichológia
2 639
8.
általános orvos
2 235
9.
kereskedelem és marketing
1 991
10.
pénzügy és számvitel
1 923
11.
villamosmérnöki
1 765
12.
gyógypedagógia
1 700
13.
programtervező informatikus
1 526
14.
gazdaságinformatikus
1 521
15.
tanító
1 412
Erre a listára idén a kommunikáció- és médiatudomány alapszak a tavalyihoz hasonlóan nem fért fel, annak ellenére, hogy korábban évekig biztos szereplő volt. Az Oktatási Hivatal adatai szerint azonban még mindig több ezren választják: 2014-ben összesen 1982-en jelentkeztek az alapszakra, ebből 841-en első helyen (ez több mint ötven százalékos különbség).
Mesterképzésre összesen 686-an, első helyen 450-en jelentkeztek. A két képzési szintet összesen 2668-en jelölték meg.
Direkt nyomják el
Tavaly januárban az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája központi ponthatár meghatározásában állapodott meg: azok közül, akik az adott pontszámot elérik, és felvételt nyernek, legalább 15-20 százalék mindenképpen állami ösztöndíjas lesz. Ez jól jött, mivel az állami kvótákat egyébként csökkentették a szakon.
A lépés legnagyobb vesztese a kommunikáció- és médiatudomány szak lett: a diákoknak így 2013-ban 470 pontot kellett volna gyűjteniük, ami magasabb az összes korábbi ponthatárnál. A szakra jelentkezők száma valószínűleg emiatt a felére csökkent: 2012-ben még 2050-en, 2011-ben pedig 2824-en jelölték meg első helyen a szakot, viszont 2013-ban már csak 824-en.
A ponthatárokat nem véletlenül tolták a csillagos égig: bár a kommunikáció, információ GDP-termelése folyamatosan nő (ennyit arról, hogy nincs szükség kommszakosokra), a második Orbán-kormány valamiért úgy gondolta, hogy ezek a szakok nem hasznosak, csak a természettudósok kellenek, mérnökök, stb., éppen melyik lobbicsoport teljesít jobban az oktatási államtitkárságnál.
Teljes célt mégsem értek, kicsit újra növekedett a kommunikáció szakra jelentkezők száma: 2013-ban 2534-en jelentkeztek, míg 2014-ben már 2668-an. Ez 135 emberrel több. Első helyen 2013-ban 1258-an, míg 2014-ben 1291-en jelölték, ami kb. félszaknyival több hallgató. A tendencia legalább újra a növekedés.
A kölcsönös jelszómegosztás a huszonegyedik században a párkapcsolatok része, de vajon jó ötlet? Egy idei amerikai felmérés szerint a nethasználók 67 százaléka osztja meg jelszavát a párjával. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy sokan visszaélnek a megkapott jelszavakkal, amikor arra gyanakszanak, hogy megcsalják őket. Az esetek felében a gyanú be is igazolódik, a bizonyítékok pedig többnyire sms-ekben és Facebook-üzenetekben rejtőznek. Pszichológusok szerint bizonyos jelszavak megosztásának nincs helye egy boldog párkapcsolatban.
A párkapcsolatok nagy részében vagy praktikusságból vagy a bizalomra hivatkozva eljön az a pillanat, amikor a felek egymásra bízzák egy vagy akár több jelszavukat. A két meggyőzőnek tűnő érv ellenére a legtöbb ember saját bőrén tapasztalja meg, hogy talán nem is olyan jó ötlet a jelszócsere, hiszen komoly problémákat okozhat a kapcsolatban, vagy miután véget ér a kapcsolat.
Cuki pandák, pózoló tigrisek, párás tekintetű gorillák. Hogy mi bennük a közös? Mindannyian egy cselekvésösztönző kampány reklámarcai, akik mellesleg a túlélésért küzdenek. A dán WWF ezúttal sem bízta a véletlenre sikerét: a Snapchat segítségével hívja fel a fiatalok figyelmét a veszélyeztetett fajok helyzetére.
A nemzetközi természetvédő szervezetnek soha nem kellett a szomszédba menni, ha kreativitásról vagy társadalmi felelősségvállalásról van szó, de mobilplatform és kommunikációs üzenet ilyen mértékű összehangolásával viszonylag ritkán találkozunk. A kaliforniai egyetemisták által fejlesztett Snapchat alkalmazás lényege ugyanis, hogy az átküldött fénykép mindössze tíz másodpercig látható, utána automatikusan megsemmisíti önmagát.
A WWF a dánUNCLEGERY és a török 41? 29! ügynökség közreműködésével e végtelenül egyszerű, de hatásos párhuzamot használja ki #Last Selfie elnevezésű kampányában, mely azon túl, hogy a saját nyelvükön szólítja meg a tinédzsereket, nagyon ügyesen érzékelteti, hogy mennyire kevés időnk van megmenteni a kihalás szélére sodródott fajokat.
Bár a Snapchat 2012 óta az egyik legnépszerűbb okostelefonra tölthető program, mégis folyamatos botrány és szülői felháborodás övezi a sextinget (erotikus témájú üzenetküldést) támogató funkciói miatt. A Word Wildlife Fund eszközválasztása tehát elsőre akár szokatlan is lehetne, de mivel a képmegosztó alkalmazás harmincöt milliós felhasználói körében felülreprezentált a 15-22 év közötti korosztály, ez a merész ötlet végül tömegekhez juttatta el a szolgáltatáson átfutó egyedi szlogeneket.
Mindennek megvan a maga ideje. A Facebookon is. Ha kíváncsi vagy, hogy mikor érdemes hirdetni az eladó telefonodat, mikor a legönbizalomnövelőbb profilképet váltani, és mikor oszd meg az utcátokban gazdátlanul kóborló kutyus képét, akkor olvass tovább!
Amit tudni kell: minden közösségi oldal tartalmai eltérő jellegűek, és más a közönségük is. Máskor ülsz le blogbejegyzést írni, és más helyzetekben görgeted végig a hírfolyamot. Bár a legtöbben 0/24-ben be vagyunk jelentkezve az okos telefonunkon, a nap egyes időszakaiban maximum az értesítéseket nézzük meg, amíg más időszakokban aktívan bekapcsolódunk az üzenőfal történéseibe. Mind különböző napirend szerint élünk, és vannak eltérések ezekben az időszakokban, mégis meg lehet találni azokat az órákat, amikor a lehető legtöbb ismerőshöz juthat el az üzenet.
