by hahner.petra | 2016. Mar. 29. | Borbély_Zoltán, Média 2.0 blog, meetup, Mohay_Bence, sportkommunikáció
Mi zajlik egy sportszerkesztőségben? Hogyan lesz valaki kommunikáció szakos egyetemistából az olimpia közvetítője? Miből áll a sportmenedzsment és hogyan segítik a hazai sportolókat a sajtósok? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ a Sportkommunikáció címmel megrendezett márciusi Média 2.0 Meetupon a Kuplungban, ahol több mint százan hallgatták az este előadóit: Mohay Bencét, az M4 Sport műsorvezetőjét és dr. Borbély Zoltán sportjogászt, a DIGI Sport kommentátorát és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) egykori sajtószóvivőjét.
(more…)
by kiraly.david | 2016. Feb. 18. | amc, Média 2.0 blog, meetup, netflix, sorozat
Nagy érdeklődés mellett zajlott a jubileumi tizedik Media 2.0 Meetup a csordultig telt Kuplungban, ahol Radóczy Katalin, az AMC Networks International Central Europe programigazgatója tartott előadást a hazai sorozatpiac egyediségéről és egyes sorozatok brandingjének felépítéséről.
Radóczy Katalin az előadás első néhány percben bemutatta az AMC csatorna történetét – annak idején American Movie Classics néven indult – jelenlegi pozícióit az Egyesült Államok piacán és a világban. Ezt követően nagy hangsúly fektetett a csatornán futó legismertebb sorozatok, leginkább a Breaking Bad és a Fear the Walking Dead meghonosításának mikéntjére, bár túl sok konkrétumot nem kaptunk, látványos videóbejátszásokat bőven élvezhetett a közönség.
Barátok közt nézők és torrentezők
Az előadás egyik legjobb pillanata egy piackutatással kapcsolatos közönségi kérdés után következett: mivel az AMC munkatársai szép számmal képviselték magukat az előadáson, a közönség soraiban ott volt a piackutató részleg felelőse is, aki nem volt rest a hirtelen jövő felkérésnek eleget tenni és válaszolni. A kérdés elsősorban a hazai sorozatnézők igényeinek, attitűdjeinek feltérképezésére és célcsoportszegmentációra vonatkozott. A részben nézettségi adatokon, részben adhoc módon elvégzett kutatások eredménye alapján kiderült, hogy három részre lehet osztani a hazai sorozatnéző közeget:
- egy meglehetősen nagy réteg az országos televíziókon sorozatot fogyasztó, jellemzően idősebb korosztály (pl. a Barátok Közt nézők),
- egy jóval szűkebb, elkötelezett sorozatnéző, akik például a Viasaton és az AXN-en is követik rendszeresen a sorozatokat,
- egy óriási, nagyjából 2,1 millió főt számláló aktív torrentező közeg, leginkább a netről töltik le a nézni kívánt sorozatokat.
Lineáris versus on demand
Ezt követően adta magát a lineáris csatornák versus on demand szolgáltatások közötti viszony megvizsgálása. Radóczy Katalin a hazai piacon egyelőre nem tart attól, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan a Netflix igazi vetélytársa lehetne a hagyományos csatornáknak. Ezt azzal indokolta, hogy utóbbin még nagyon kevés a lokalizált tartalom, a szinkron és a felirat, ráadásul a tengerentúli kínálathoz képest csak a töredéke elérhető egyelőre a hazai felhasználóknak, ráadásul valamivel drágábban. Az a tendencia viszont remekül látszik, hogy mindenki igyekszik saját gyártású, csak a saját csatornáján látható műsorokkal, sorozatokkal készülni, jelenleg ebben látják a nézők megtartásának lehetőségét a legnagyobb csatornák és on demand szolgáltatók egyaránt.
Az előadás végén az AMC több munkatársa is maradt még beszélgetni a közönség tagjaival, amit ezúton is köszönünk nekik!
A Meetup folytatódik
A több mint másfél évvel ezelőtt elindult Media 2.0 Meetup sorozat mérföldkőhöz érkezett a tizedik rendezvénnyel, amelyre ezúttal is óriási érdeklődést mutatott a szakma és a fiatal, még iskolapadban a tudást magába szívó generáció egyaránt. A munkaerőpiacról érkező pozitív visszajelzések, a blog olvasótáborának folyamatos bővülése és a korábbi rendezvényeken is tapasztalt remek hangulat megerősítette a Media 2.0 csapatát a Meetup létjogosultságában és így a további események szervezésének fontosságában.
A tapasztalatok persze nem száz százalékban pozitívak, főleg ami az első Meetupot megelőzően felállított célokat illeti. Bár a célközönséget időről időre sikerül megszólítani – erre jó bizonyíték, hogy a regisztrációt mindig idő előtt le kell zárni a túlzsúfoltság elkerülése érdekében – ám az a fajta networking, ismerkedés, kapcsolatépítés, ami várható lenne egy ilyen közegben rendre csak kis részben valósul(t) meg. Egyelőre csak ötletek szintjén van válasz a miértre, de hogy pontosan a formátum, az időpont, a helyszínek vagy egyszerűen a vártnál zárkózottabb közönség miatt van, egyelőre csak találgatni lehet.
A legfontosabb viszont az, hogy a Media 2.0 saját gyártású sorozata, a Meetup, folytatódik márciusban is, izgalmas előadókkal, újra nagyszerű hangulattal várunk mindenkit, tartsatok velünk!
by bodor.andras | 2015. Dec. 3. | Gasztro, Gasztroblog, Gasztromarketing, Kézműves_sör, Média 2.0 blog, meetup, Sör, Sörforradalom
Hová “fajulhat” egy gasztroblog? Mi kell egy sikeres bloghoz, egyáltalán miben mérhető egy szakblogger sikere? Honnan indult a magyar sörforradalom? Milyen az a Jézus ízü sör? Mennyiben igényel speciális szakértelmet az ételek vagy italok kommunikációja, mint más termékeké? Ezekről is hallhattak az érdeklődők kilencedik alkalommal megrendezett meetupunkon december 2-án a Kuplungban.
(more…)
by bodor.andras | 2015. Oct. 21. | Balogh_István, bevándorló, Gyermekrák_alapítvány, kríziskommunikáció, Kríziskommunikációs_Meetup, Média 2.0 blog, meetup, menekült, migráns, Norbi, Norbi_update, válságkommunikáció
Miért veszélyes, ha összekeverjük a személyes márkánkat az általunk létrehozott intézményi márkával? Hogyan lehet előidézni, elkerülni illetve kezelni a kialakult kommunikációs krízist? Jó ötlet-e egy kommunikációs válságban nekimenni az újságíróknak? Miért olyan komplex a menekültválság kommunikációja? Ezekről hallhattunk legutóbbi meetupunkon előadóinktól.
(more…)
by kiraly.david | 2015. May. 28. | Láng_Benedek, Média 2.0 blog, meetup, Stöckert_Gábor, tudomány, tudománykommunikáció
A tudománykommunikáció volt a témája a hétfői Media 2.0 Meetupnak, Dr. Láng Benedek megismertette a közönséget a publikus tudományfelfogás modelljeivel, Stöckert Gábor az Index rovatvezetője pedig bemutatta egy piacvezető portál tudományos rovatának működési elveit.
Ismét megtelt a Design Terminál konferenciaterme a Media 2.0 blog Meetupján, ahová nemcsak az előadások érdekessége miatt érkeztek az érdeklődő szakemberek, de új munkakapcsolatok kialakulásának is remekül megágyazott a kötetlen hangulat.
Tudománykommunikáció minek van?
Ahogyan azt a beharangozó posztunkban is említettük, a mostani találkozó témája az ELTE egyik képzésének megszüntetésével szomorú aktualitást kapott, pedig a tudománykommunikáció, illetve az ezzel foglalkozó szakemberek szerepe a nagyközönség és a tudományos kutatások, illetve áltudományos hírek kapcsolatában kiemelten fontos. Dr. Láng Benedek előadásában rámutatott, hogy az általános benyomás az, hogy a tudomány nem megfelelően jelenik meg a médiában.
Míg a kutatók a különböző intézetekben,laborokban a külvilágtól szinte elzárva dolgoznak, addig sok, tudományos alapokat és módszertant nélkülöző, de tudományosnak tűnő hír jelenik meg a médiában. Ennek nincs más oka, minthogy a koncentrált lappiacon és az olvasókért folytatott versenyben előnyt élveznek a szenzációhajhász megfogalmazások, kattintásbarát címek, vitatható kutatási eredmények. Mivel ez a média egészére igaz, ezt számon kérni vagy szidalmazni nem célravezető.
Tény, hogy a hatásvadászat miatt sok áltudományos hír és téma is felületet kap, de ez ellen leginkább a média ismeretében, és nem ellenében tud hatni a tudományos közösség. A média torzító, szelektáló mechanizmusait érdemes tehát adottságnak tekinteni, annak fényében pedig főleg, hogy a legfrissebb médiaelemzések szerint még mindig elsődleges forrásnak számít az újság és a televízió a tudomány híreit illetően.
Megtölteni, vagy kontextusba helyezni?
Az előadás kulcsfontosságú része a public undestanding of science (PUS) két modelljének ismertetése volt. A PUS röviden az a felület, amelyen keresztül a laikus kapcsolatba kerül a tudománnyal. Hogy ez hogyan működhet hatékonyan, milyen módszerekkel lehet a legtöbb hasznos tudást átadni, erről szól a PUS két modellje. A deficitmodell abból indul ki, hogy az emberek feje alapvetően üres, meg kell tömni tudományos ismerettel, és akkor majd nem fognak bedőlni a különböző babonáknak, áltudományos ismereteknek. Ezzel a legfőbb probléma, hogy irreális elképzelés, hogy az emberek minden területen képesek legyenek megtanulni, befogadni minden információt egy olyan alaptudás eléréséhez, amely képessé teszi őket arra, hogy valamiről meg tudják állapítani, hogy tudományos vagy csupán szenzációhajhászásról van szó. Másrészt e modell úgy tesz, mintha a tudományok egyfajta jól körülhatárólható, kerek egész ismeretek lennének, és nem egy folyamatosan változó, formálódó tudásanyag.
A kontextusmodell ezzel szemben arra alapoz, hogy az embereknek megvannak a különböző ismeretszerzési stratégiáik, és ezek folyamatos fejlesztésével el lehet érni azt, hogy az adott területen szerzett jelentős szakértelem nélkül is el tudják dönteni, mennyire tudományos az adott tartalom. Ez egyfajta metaszakértelemnek is tekinthető, amikor azt az általánosabb szabályrendszert sajátítjuk el, amelyek alapján nagy bizonyossággal és általánosságban megítélhető, hogy mikor kinek, illetve milyen információknak szabad hinni. Összességében elmondható tehát, hogy a deficitmodell alapvetően a tudományos műveltséget helyezi előtérbe, míg a kontextusmodell szociális műveltség kérdése leginkább.
Az este második előadója, Stöckert Gábor az online tudományos média működési elveit taglalva, több megdöbbentő saját példával Indexes tapasztalataiból. A történeti áttekintés során elmondta, hogy az Index elődje, az Internettó még erős tech/tudományos gyökerekkel indult szerkesztői összetételéből adódóan, ám ez később eltűnni látszott ahogyan szép lassan az egyik legnagyobb magyar hírportállá nőtte ki magát. Sajnos a tudomány rovat sem tud kivétel lenni az alól, hogy az online médiumok – néhány kivétellel – a kattintásokból élnek, így kénytelenek a tudományos bulvár, illetve az úgynevezett népszerű tudomány felé nyitni cikkeikkel.
Címadás és hírverseny
Stöckert néhány meglepő példát hozott címadási tapasztalataiból is, melyből kiderült, hogy például a “sejtés” szó címbe illesztése után nyugodtan mindenki elmehet hosszú hétvégére, úgyis annyi kattintást fog hozni, mint sok másik cikk összesen. A tudományos hírek, illetve az újságírói munka minőségére szintén nincs jó hatással a portálok közötti hírverseny sem: néhány perces előny is sok kattintást hozhat, javítani pedig ugye utólag is lehet. Ez utóbbi miatt van az is, hogy szaklektorhoz leginkább csak a nagyobb anyagok kerülnek a napi hírek idő és erőforrás hiányában nem. Persze mindezektől függetlenül nem riták a terjedelmes, valóban tudományog igényű írások sem, de ahhoz, hogy fedezni tudják az ehhez szükséges anyagi és emberi erőforrásokat, szükség van arra, hogy a kattintások számát maximalizálják.
Az eseményről készült videó hamarosan elérhető lesz Youtube csatornánkon, további képeinket pedig megnézhetitek Facebook oldalunkon, amit érdemes követni, hogy elsőként értesüljetek következő eseményeinkről. Előadóinknak és hallgatóinknak ezúttal is köszönjük a részvételt, hamarosan találkozunk!
Fotók: Deák Vera
by kiraly.david | 2015. May. 8. | Média 2.0 blog, meetup
Május 26-án a tudománykommunikáció lesz a Média 2.0 blog meetupjának témája: Stöckert Gábor az Index tudományrovatának vezetője és Dr. Láng Benedek a BME tankszékvezetője előadását lehet majd meghallgatni. Többek között a tudományos hírekről, áltudományokról és az újságírók és tudósok kapcsolatáról lesz szó.
A laboratóriumokban, kutatóintézetekben dolgozó szakemberek véleménye, az itt folyó tevékenység és az elért eredmények az átlagemberhez ma már szinte kizárólag a médián keresztül jutnak el – ha egyáltalán. Az egyre bonyolultabb kutatások, specializáltabb szakterületek megértése komoly erőfeszítést igényel az olvasótól, így mind nagyobb a szerepe és felelőssége azoknak a médiamunkásoknak, akik e területtel foglalkoznak írásaikban. Két szempontból is nagyon fontos ez a kérdés: egyrészt az állampolgároknak joguk van tudni, hogy az állami fenntartású egyetemek és kutatóintézetek mire használják fel a közpénzeket, ez miért jó, milyen lehetséges hatásai vannak az ő életére, másrészt pedig a nem megfelelő tájékoztatás, az áltudományos hírek elterjedése akár közvetlen veszélyforrás is lehet az emberek életére. Ehhez kapcsolódóan korábban írtunk már az újságírás, a tudomány, és a PR kapcsolódiási pontjairól, érdemes ezzel kezdeni a meetupra való felékszülést.
A korábban Minőségi Újságírásért-díjat nyert Stöckert Gábor, az Index tudományrovatának vezetője arról fog beszélni, hogy miért speciális egy médiumon belül a tudományrovat, milyen problémákkal szembesülhetnek az újságírók, illetve, hogy milyen a tudósokkal, kutatókkal a kapcsolat, kommunikáció.
Dr. Láng Benedek végzettségét tekintve történész, és középkorász, jelenleg pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktat humán és társadalomtudományi tárgyakat, valamint ő írja a rejtjelekkel, kódokkal, titkosírásokkal foglalkozó Kripto blogot. Előadásában ő bővebben fog foglalkozni az áltudományokkal, illetve annak definiálásával, a média az újságírók és a tudósok felelősségével valamin a PUS (Public Understanding of Science) működési modelljeivel.
Helyszín a Design Terminál
A Meetup helyszíne ezúttal az Erzsébet téren található Design Terminál lesz, május 26-án 19:30-kor várunk mindenkit, aki regisztrál. Az előző eseményeink tapasztalatai alapján érdemes időben érkezni a biztos helyfoglalás érdekében. A korábbi Meetupokon, az előadásokról készült felvételeket Youtube csatornánkon találjátok, a Facebook oldalunkon pedig az aktuális információk mellett a korábbi események képgalériát is böngészhetitek. Találkozunk 26-án!
