Legutóbbi összefoglalónkban szürreálisnak neveztük az azelőtti hónapok magyar médiapiaci történéseit. Akkor még nem sejtettük, hogy mi következik 2015 utolsó hónapjaiban. Például hogy két nap alatt ketten vásárolják meg az ország egyik legnagyobb tévécsatornáját, vagy hogy Habony Árpád elindítja a 444.hu állami változatát. Úgy tűnik, hogy minden valamire való politikai szereplőnek kell egy médium, miközben pont úgy, mint az óvodában, gyerekes harcok dúlnak: nap mint nap új barátságok szövődnek és új ellentétek éleződnek ki.
A Média 2.0 kedden negyedik alkalommal rendezte meg a Média 2.0 Média- és kommunikációs Meetupot az Ötkertben. Gundel Takács Gábor sportriporter, műsorvezető a tévézés jövőjéről osztotta meg gondolatait, illetve kezdeményezett együttgondolkodást az egybegyűlt jelenlegi vagy leendő kommunikációs szakemberekkel.
A Média 2.0 meetup célja, hogy a kommunikációs szakma képviselői kötetlen formában ismerkedjenek, beszélgethessenek egymással, kicserélhessék gondolataikat. Gundel Takács Gábor ennek jegyében együttgondolkodásra hívta a hallgatóságot: ahelyett, hogy megfellebbezhetetlen állításokat fogalmazott volna meg a televíziózás jövőjéről, inkább gondolkodásra ajánlotta a saját meglátásait és várakozásait.
Az előadás azzal a felütéssel indult, hogy sokak véleménye szerint a tévézés jelenleg abban a helyzetben van, mint a zeneipar volt, amikor az ellenőrizhetetlen zenemegosztó oldalak, az internetről bárki által ingyenesen letölthető zenék miatt összedőlt. Gundel Takács szerint igaz, hogy a televíziózás jelenleg ott tart, hogy hamarosan senki sem akar majd fizetni a sugárzott tartalmakért, de a helyzet azért bonyolultabb is, mint a zeneipar esetében. A televíziózásról gondolkodva eleve legalább három dologról beszélünk egyszerre, és bár ezek nagyon is egymásra épülnek, nem árt tisztázni, hogy a tévé műsorokat, azaz a tartalmakat, a tévénézési szokásokat, vagy a tévé csatornákat értjük-e alatta.
Az RTL irányítja a nézőket
Amikor a nem lineáris tévézés fenyegető képe még fel sem sejlett a távolban, minden csatorna a programingban, azaz a műsorszerkezet ideális összeállításában hitt. Ez azt a stratégiát jelenti, hogy megfelelő programstruktúrával el kell érni, hogy miután egy programmal „megfogtuk” a nézőt, az egymás után következő műsorok szépen adják át egymásnak a nézőközönséget és közben újabb és újabb nézők csatlakozzanak a csatorna egyre duzzadó nézőtáborához, hogy végül az esti – kereskedelmi szempontból legdrágább – időszakban már hatalmas nézőszámokat tudjanak felmutatni.
Az RTL Klub volt a legsikeresebb a programing terén, amit az előadó szerint jól példáz, hogy amikor a csatornát egy órás elsötétítésre ítélték, akkor az AGB nézettségmérése szerint 50 ezer ember 60 percen keresztül nézte a teljesen sötét képernyőt. Másik példaként említette, hogy bár mindegyik csatorna ugyanazt a budapesti tűzijátékot közvetíti augusztus 20-án, a share, azaz a nézők csatornák közötti megoszlása ekkor is megegyezik a napszaknak megfelelő, az egyes csatornákra jellemző részaránnyal. Lehet, hogy az RTL-en még a görögtűz is nagyobbat robban? Más kérdés, hogy mennyire hiszünk az AGB mérésének, amit a népszerű tévés azzal érzékeltetett, hogy elmondása szerint még soha nem találkozott olyan emberrel, aki részese lenne ennek a mérésnek, de még olyannal sem, aki ismerne a mérésbe bevont embert. A helyszínen lebonyolított gyorsteszt is ezt az eredményt hozta.
Nem vagyunk a szokásaink rabjai
A tévézési szokások kapcsán elhangzott, hogy bár sokan elfordultak a hagyományos tévézéstől, sőt néhányan azzal büszkélkednek, hogy tv készülékük sincsen, a nagy kereskedelmi csatornák folyamatos nézettségcsökkenését nem csak ez okozza. Az 1997-es (h)ősidők óta, amikor a két kereskedelmi csatorna elindult, a magyar nyelvű csatornakínálat robbanásszerű növekedést produkált.
Ma már 100-120 magyar nyelvű csatorna közül lehet válogatni, és bár általában ebből maximum 6-7 csatornát nézünk, a korábban a két nagy kereskedelmi, és a közszolgálati csatornákra jutó nézőseregen ma már osztozni kell a kis tematikus csatornákkal. Amiknek egy részét persze a nagy kereskedelmi csatornák hozták létre, hogy ha már egyszer ebbe az irányba megy a tévézési szokások változása, akkor ők is ki tudják venni a részüket belőle. No meg hogy legyen hol ismételni a nagy csatornákon egyszer már levetített műsorokat anélkül, hogy ezzel elvennék a helyet az értékesebb tartalmak elől. Ilyen körülmények között felvetődik, hogy továbbra is a jó programingon múlik-e egy csatorna sikere.
Márkázni kell a csatornákat
Ezzel valamennyire már érintettük is a tévé csatornák kérdéskörét, amivel kapcsolatban Gundel Takács Gábor kiemelte a csatornamárkázás kérdését. Ezért vagy azért, de a tévézők között mindenkinek van kedvenc csatornája. Van valami, ami miatt két, valójában túl nagy különbséget nem mutató csatorna közül az egyiket szívesebben nézi. Minden csatorna pozícionálja magát valahová, kialakít magáról egy képet, próbál megformázni egy személyiséget, azaz szeretné magát megkülönböztethetővé tenni. A tévés műsorvezető szerint ebben óriási szerepe van az ikonikus műsoroknak.
Minden gyakorlott tévéző tudja, hogy A Dal az m1-en, a ValóVilág145 az RTL Klubon, a Jóban rosszban pedig a Tv2-n fut. Tudja ezt akkor is, ha az adott műsort egyébként nem is nézi. Kikerülhetetlen volt, hogy az előadás ezen pontján ne kerüljön elő Gundel Takács Gábor műsora, a Maradj talpon!, amelynek a megszűnéséről nemrég jelentek meg híresztelések. A felröppent híreket megerősítve és a politikai szálakat nem kommentálva, az ismert műsorvezető és sportriporter elmondta, hogy pusztán gazdaságossági alapon akkor sem értene egyet a műsor megszüntetésével, ha az történetesen nem az ő műsora lenne, hiszen az m1-nek ez a műsor egy olyan közkedvelt vetélkedője, amely alkalmas a csatorna megkülönböztetésére és beazonosítására. Erre már csak azért is szüksége lenne minden adónak, mert egyre inkább előretörőben van az az üzleti modell, amiben a felhasználó maga válogathatja ki a számára kedves csatornákat, így csak azokért fizet, amiket valóban néz is.
Interaktív tévézés
Az előadó szerint az a tény, hogy egyre többen egyszerre, egy időben több médiumot is fogyasztanak, azaz mondjuk, miközben tévéznek, közben interneteznek a laptopjukon, tabletjükön vagy mobiljukon, további kihívások elé állítja a tévés médiavállalatokat. A kihívásra válaszolva ma már egyre több csatornánál van újmédiával foglalkozó részleg, akik az adó Facebook rajongói oldalát, Twitter-fiókját, Instagram profilját, esetleg Youtube csatornáját kezelik, látják el tartalommal és folytatnak párbeszédet a tévénézőkkel. A tévézés ugyan kifejezetten broadcasting műfajként indult, mostanra már minden csatorna óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy valamilyen interakcióra bírja a nézőket.
A párhuzamos médiafogyasztás és az interakció példájaként említette, hogy a Maradj talpon vetélkedő Facebook-oldalának 61 ezer rajongójából nagyjából 30 ezer a műsor alatt is folyamatosan aktív az oldalon: mint kiderült versenyeznek, hogy ki tudja hamarabb helyesen megválaszolni a műsorban elhangzó kérdést.
Minden ember a tarsolyában hordja a selfiebotot
Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy nemcsak hogy erősen hisz az iReporting néven emlegetett jelenségben, amikor a profi tévécsatornák egyszerű felhasználók, botcsinálta riporterek videofelvételeit, fotóit illetve hanganyagait használják fel hírműsoraikban, hanem ennek előfutáraként maga is készített okostelefonjával a Brazil foci VB-n olyan videofelvételeket és minitudósításokat, amiket a közszolgálati televízió felhasznált a hír- vagy sportműsoraiban.
Véleménye szerint a már ma is megfigyelhető műsorkínálat polarizáció egyre erősebb lesz, azaz lesznek az olcsón előállítható vagy beszerezhető, alacsony színvonalú tömegműsorok, és lesznek a nagyon drága, csúcsminőségű műsorok. Ez utóbbi kategóriába tartoznak az élő események, műsorok és közvetítések, amelyeknek a varázsa még ma is megvan és vélhetően sokáig meg is marad.
Az adók műsorainak online elérhetőségével kapcsolatosan elmondta, hogy a csatornáknak egy szűk mezsgyén kell egyensúlyozniuk, hogy megtalálják azt a pontot, ahol az online tartalom nem kannibalizálja a sugárzott tartalmat, hanem inkább hozzáad az adás nézettségéhez. Ugyanakkor elismerte azt is, hogy a csatornáknál dolgozó 40-50 éves tévés szakembereknek nagyon nehéz belelátni a középiskolások és egyetemisták tévézési szokásaiba, és bár nyilván rengeteg kutatást és elemzést végeznek, nem látják tisztán, hogy mit és milyen formában fogyasztanak a tizenévesek a tévés tartalmakból.
Jáksó nem is debil
A könnyedebb témák felé fordulva Gundel a tévés műsorvezetők sikeressé, ismertté válásának titkait firtató kérdésre azt válaszolta, hogy mindegy, hogy valaki milyen típusú műsorokat vezet, vagy milyen sporteseményeket közvetít, fontos, hogy mindig a saját személyiségéből építkezzen, ne pedig kitalált karaktert játsszon el. Példaként említette Friderikusz Sándort, akit bár kiváló tévésnek tart, szerinte hibát követett el azzal, hogy műsorról műsorra váltogatta karakterét, míg végül a néző már nem tudta eldönteni, hogy melyik is az igazi Friderikusz. De említette Jáksó Lászlót is, akit, bár a médiában már jó ideje megbízhatóan hozza a csökkent értelmi képességű medvebocs figuráját, Gundel Takács egy nagyon értelmes tévés szakembernek tart.
Mivel a jó műsorvezető nem játszhatja meg magát, nem is igazán lehet arra készülnie, hogy egy-egy adásban majd mikor fog valami vicceset, szállóigévé lett aranyköpést mondani, mert azt mindig az élet hozza, a jó tévésnek az alkalmat kell meglátnia. Attól pedig nem kell félni, hogy alkalmak nem jönnek. Mindig lesznek, akiknek az élő adás izgalmában arra a feladványra, hogy híres költőnk _ _ Y ENDRE, az ÍGY ENDRE vagy az ÚGY ENDRE tűnik majd logikus válasznak, és véletlenül sem az ADY ENDRE. Az a fontos, hogy a műsorvezető úgy csapja le ilyenkor a magas labdát, hogy a szórakoztató és frappáns riposztjával ne sértse, és ne alázza meg a játékost vagy a riportalanyt.
Tavaly november végén készítettük utolsó összefoglalónkat a magyarországi médiapiac változásairól. A rendkívül mozgalmas félév további érdekes fordulatokat sejtetett a következő hónapokra is, de azért azokra az izgalmakra, amik tavaly decembertől értek minket, senki nem számított. Felbolydult a jobboldali sajtó, felrobbant a gecigránát, mozgolódik a Tv2, megússza az RTL Klub, megszűnt a Napló, jött Baló György, és elindult a Direkt36.
Radikális szerkezeti átalakulások, tulajdonoscserék, pezsgő online jelenlét és fogyatkozó nyomtatott tartalmak jellemzik a hazai médiát 2013-ban. Igaz, a piaci pletykák és a háttérben zajló politikai meccsek további változásokat sejtetnek. Blogunk évösszegzős cikksorozatának első részében rendhagyó online sétára buzdítjuk olvasóinkat a hazai digitális média mikroszkopikus koordináta-rendszerében. Miből él a Vs.hu, a 444 és a Cink? Van még Poszt? Haldoklik az Index? Újra menő a retro?
Cinkelt lapok
Rögtön az év elején„ “néhány kereszténydemokrata hasonlattal és nagy lendülettel” elindult az Indextől tíz év után távozott Szily László blogja, a Cink.hu. A felület érdekessége, hogy a New York-i székhelyű Gawker Media első magyarországi blogja, így a Deadspinhez, Jezebelhez vagy Lifehackerhez hasonlóan ez is elsősorban a felhasználókkal folytatott interakcióra alapozza sikerességét.
Az animgif befogadására is képes oldal teljesen reklámmentes, cserébe a Gawker-birodalom atyja, az egészet finanszírozó Nick Denton a magyar olvasókon teszteli a Kinja-rendszer legújabb fejlesztéseit, hogy az amerikai piaci küszöb átlépése előtt fény derüljön a kínos bugokra vagy technológiai hibákra. A szerkesztőségi koncepció alapján a hangsúly a kompromisszummentes szórakoztatáson van: a Cinken politika, bulvár, nagyvárosi kultúra, netes topikok és popkulturális témák egyaránt megférnek. Szily szavaival élve: „a blog arról szól, ami engem érdekel. Hírekről, de szabadosan értelmezve, hogy attól Deutsch Tamás klubelnök is elpirulna.”
Uj időknek Uj dalaival?
Ha a Cink.hu nem volna elég, akkor a magyar média belterjességét még jobban érzékelteti Uj Péter április 29-én beinduló híroldala, a 444.hu. A főszerkesztő még 2011 szeptemberében távozott azIndextől, mostanra pedig olyan húzónevek is csatlakoztak csapatához, mint Mészáros Zsófi, Vajda Gábor és Haszán Zoltán főszerkesztő-helyettesek, valamint a Riszpekt Ház című parlamenti közvetítések arcai, Tamás Bence Gáspár és Plankó Gergő.
Az Index szerint a projekt pénzügyi és tulajdonosi hátteréről eddig két fontosabb cikk jelent meg: a HVG és a Heti Válasz írásai azonban egymásnak lényegi pontokban ellentmondanak. A site lapigazgatója, Kardos Gábor, aki korábban a Ringier kötelékében is jelentős gazdasági vezetői pozíciókkal bíró új modellről beszélt az indulást követően, mely idén ugyan még nem tükröződött, de a nagyvárosi értelmiségiek körében azonban kedvező fogadtatásra talált.
Az oldal első ránézésre sem szokványos hírportál: jól felismerhető és megkülönböztethető ugyan, de felhasználóbarátnak nevezni azért barokkos túlzás volna. “Nem egyszerű eligazodni a tartalmak között sem: a rövidebb híreket az újságírók egyfajta műsorfolyam részeként közlik, nincsenek rovatok, keresni a cikkek címkéi alapján lehet. Bár aportál a mennyiség helyett az egyedi hangvételre helyezi a hangsúlyt”, népszerűsége ma már vitathatatlan a magyar olvasók körében 70-130 ezres látogatottságával. Az Index tavaszi indulásakor titkos üzenetben üdvözölte a lapot, mely a cikk végén található fehér rész kijelölésével válik láthatóvá. Uj Péter pedig az alábbi, a 444.hu-n közzétett videóval mondott hivatalos köszöntőt.
Az index.hu-t egyelőre nem veszélyeztetik az új kihívók
A 444.hu sikere kapcsán már utaltunk rá, hogy a tavasz felmondásokkal és átszervezésekkel volt terhes az Index háza táján. A hírportál nemcsak túlélte a tucatnyi munkatárs – köztük az Uj Pétert váltó főszerkesztő, Mészáros Zsófi – kilépését, de némileg visszafogottabb, függetlenebb és pontosabb anyagokkal szolgálja ki olvasóit.
A volt gazdasági rovatvezető, Dudás Gergelyvette át a lap irányítását, aki megerősítette az index.hu pozícióját az Origo mellett az online lappiacon.
Nem majmol tovább az Origo
2013-ban elengedte végre az eddigi designját és teljes arculatváltáson esett át az Origo: felfrissítették kínálatukat, elköltöztek és új logót kaptak, mely végre hangulatot adott a brandnek. Bár a szerkesztőség jól felépített, friss site-tal értelmezte újra a portált, mely immár nemcsak MTI-s cikkeket gyúr az ugróhivatkozások alá, a WebAudit szerint az Origo teljesítménye hullámzó.
Október elsejével Gazda Albert, a korábbi főszerkesztő közös megegyezéssel távozott, a portál új vezetője a címlap átalakítását is jegyző Sáling Gergő lett.
Nem jött be a Poszt
Októberben megszűnt az online cikkeket nyomtatott formában közlő politikai-gazdasági hetilap, a Poszt, mely mindössze hat lapszámot ért meg és soha nem ment háromezer példány fölé. Nádori Péter alapötlete az volt, hogy heti rendszerességgel összegyűjtik, „printre alkalmazzák” és valamelyest kiegészítik a megelőző időszak internetes cikktermését.
A magazint a Lapcom adta ki, főszerkesztőként pedig Weyer Balázs jegyezte, aki szerint a Poszt nemcsak az olvasói szelektálást segíti, de a minőségi tartalomterjesztést is támogatja. A kiadvány többek között szemlézte az Origót, az Indexet, a Hír24-et, a 444.hu-t, a Mandinert, az Átlátszót, valamint blogokat is, ám ősszel végleg eltűnt az újságos standokról. Szakértők szerint a koncepció eleve elhibázott volt, mert bár nyomtatva maradandóbbnak tűnik a produktum, ugyan miért venné meg valaki öccázé’ ugyanazokat a cikkeket, amiket az elmúlt héten már ingyen elolvashatott?
Elindult a vs.hu
Az online lappiac erősödését jól mutatja, hogy novemberben 5-én az Opten.hu cégadatbázisa szerint 25 milliós indulótőkével újabb magyar hírportál indult VS.hu néven. A fiatal, önálló életet kezdő 20-35 éves korosztályt célzó orgánum ötlete Száraz Istvántól, a We Love Budapest és a We Love Balaton alapítójától származik.
A főszerkesztő Kerényi György, a Kossuth Rádió egykori főszerkesztője, aki mellett csaknem harminc újságíró, fotós, videótechnikus munkatárs dolgozik egy látványos, Magyarországon egyedülálló, reklámmentes koncepción. A lapot a New Wave Production adja ki, aki a minőségi tartalomszolgáltatást modern köntösbe öltöztetését tűzte ki célul a színes-szagos VERGE.com lemásolásával.
A VS.hu interaktív és elgondolkoztató ugyan, de súlyos gyermekbetegségekkel küzd: az igényes tartalom komoly informatikai teljesítményt igényel, az oldal nehezen kezelhető melyen nem segít a hagyományos rovatrendszer mellőzése sem. Amennyiben az interfész-navigációs-értelmezési problémákat nem sikerül záros határidőn belül megoldani, félő, hogy 2014-ben a VS.hu a mindenki szerint igényes, de mégis kevesek által olvasott előd, a Zoom.humintájára kényszerül végleg lehúznia rolót.
Az év nagy vesztese a HVG
A videóbotrány következtében elvesztette főszerkesztőjét és az elmúlt években megszerzett hitelességét és lendületét is a hvg.hu. A rendőrség által október végén hamisítványként leleplezett szavazatvásárlást bemutató spot komoly személyi konzekvenciát vont maga után: Gavra Gábor helyét Neizer Anita vette át az online lap vezetését.
A döntésről a hetilap kiadója rövid közleményt adott ki, melyben arra hivatkozik, hogy „Gavra a bajai videófelvétel kezelésével, megjelentetésének körülményeivel súlyosan megsértette az 1979 óta megjelenő HVG alapértékeit, különös tekintettel a függetlenségre és a pártatlan tájékoztatásra, veszélyeztetve ezzel a HVG három és fél évtized alatt kivívott jó hírét.” A botrány többek között azt is megmutatta, hogy a tulajdonosok nevetséges törekvései ellenére sem lehet egy márkanéven, de két külön brandként kezelni a HVG-t és a hvg.hu-t.
Startolt a Forbes
A Business Consulting & Media jóvoltából ősszel elindult a legújabb gazdasági magazin, a magyar nyelvű Forbes. A nagynevű lap hazai kiadását szakmai körökben kedvező visszhang fogadta a nagy kérdés azonban vélhetőleg az lesz, hogy a hirdetők jövőre mennyire számolnak a magazinnal. Idén egyébként gazdát cserélt az egyik hasonló tematikájú nyomtatott napilap, a Napi Gazdaság is, a vevő a Századvég Gazdaságkutató Zrt. volt.
Államosították a Neo FM frekvenciáit
Az NMHH Médiatanácsa december közepén bejelentette, hogy javul a közszolgálati Kossuth és Dankó Rádió vételminősége. A közlemény szerint a közszolgálati Kossuth adó, az URH-frekvenciatartományban országosan jelenleg mindössze 45 százalékos területi lefedettséggel rendelkezik, és az ország lakosságának 74 százalékát éri el.
A közszolgálat rendelkezésére bocsátott új adóhálózat és a frekvenciacserék segítségével január 2-a után viszont a Kossuth és a Dankó Rádió adásai több hallgatóhoz juthatnak el. Az NMHH közleménye azonban nem érintette azt a kérdést, hogy a két rádió milyen frekvenciákkal gazdagodott, a Radiosite.hu viszont megnézte, és kiderült, hogy az új frekvenciák egy része a korábban a Sláger Rádió, illetve a Neo FM által használt frekvenciacsomagból került ki, mely egyértelműen a nagy konkurensnek, a jobboldali érdekeltségű Class FM-nek kedvezett.
Eladták a TV2-t
A tv2vezetése Karácsony előtt pár nappal hivatalosan is bejelentette a dolgozóknak, hogy az eddigi tulajdonos, az ProSiebenSat1-csoport eladja az országos kereskedelmi csatornát. Ennek nem csak a legfőbb konkurensnek számító RTL Klub ellen elszenvedett vereség és a növekvő veszteségek az oka, hanem az is, hogy a német médiavállalkozást szintén eladja két tulajdonosa. A hírek szerint a Viasat3 feje, az MTG elől maga Simon Zsoltvezérigazgató happolta el a tv2-t jelentős hazai befektetői kör és kormánypárthoz közel álló üzletemberek segítségével.
Új retrocsatorna
A fentiekkel párhuzamosan, december 20-án este hat órakor a Színészek a porondon című, 1963-ban rögzített műsorral elindult az M3, a közmédia új retrocsatornája. Szabó László Zsolt, az MTVA megbízott vezérigazgatója szerint a kábelcsatornát piaci tendenciák, a nézők változó tévézési szokásai hívták életre. A gyermekeknek programokat kínáló M2 után ez lett a közmédia második tematikus tévécsatornája, mely több kábeltelevízió-szolgáltatónál az alapcsomagban érhető el.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap közleménye szerint a közmédia archívumára épülő műsorszórás már az indulásakor mintegy 1,4 millió háztartásba jutott el, s olyan magyar sztárokat hozott otthonainkba, mint Voith Ági, Bujtor István, Antal Imre, Rózsa György vagy Bodrogi Gyula. “A ’60-as, ’70-es, ’80-as és ’90-es évek emblematikus műsorait, filmjeit vetítő új adón a nézők ismét megnézhetik a Zenebutik, a Halló fiúk, halló lányok! vagy a Leg-leg-leg adásait, találkozhatnak a képernyőn Kodály Zoltánnal és a 11 éves Kocsis Zoltánnal, de azt is láthatják majd, hogy Kern András tizennégy évesen miként nyerte meg a Ki mit tud? című vetélkedőt.
Újra vetítik a Szomszédok, a Nők a pult mögött vagy a Kórház a város szélén című sorozatokat is, és adásba kerül az 1993-tól kezdődő Játék határok nélkül című nemzetközi ügyességi vetélkedő Gundel Takács Gábor műsorvezetésével. A retrocsatornán a műsorzárást követően a hét minden napján Időmetszetek címmel tovább folytatódik az időutazás: éjféltől archív fotóválogatást láthatnak a nézők.” – írja az MTI. Emellett az érdeklődők számos olyan műsort – úgynevezett M3-premiert – is megtekinthetnek majd, amelyek a digitalizálás hiánya miatt bemutatásuk óta nem kerültek adásba.
Bizonytalan jövő
Az innovatív változások jól mutatják, hogy folytatódott a fragmentáció (nagy lefedettségű médiumok súlyának fokozatos csökkenése az elmúlt években a tematikus, kisebb lefedettségűek javára). A válság a médiafogyasztásra jóval kevésbé hatott, mint a reklámköltésekre. A tévénézés mértéke magas szinten stagnál, míg a nyomtatott lapok piacán nem nagyon találkozhattunk olyan jelentős példányszámmal bíró lappal, amely az egy évvel korábbi példányszámát meg tudta volna tartani. A szakértők szerint a vásárlók erodálódásának gyorsulásához a trafiktörvény is jelentősen hozzájárult.
A nagy kiadóvállalatok kapcsán a legfontosabb idei történés a Ringier és az Axel Springer összeolvadása volt, de jövőre még ennél is nagyobb durranás lehet a Sanoma eladása. A hosszú évek óta nem tapasztalt tulajdonosi átalakulás jövőre vélhetően nemcsak az országos kereskedelmi tévéket érinti, de a politikával alig foglalkozó magazinokat és reklámügynökségeket is. “Az átalakulás hátterét ismerő piaci és lapkiadói források szerint az átalakulást nyomon követi a rádióktól a napi- és hetilapon, az ingyenes lapon, tévén keresztül a plakátcégekig milliárdos médiabirodalmat kiépítő Simicska Lajos–Nyerges Zsolt–Fonyó Károly trió is. A Fideszhez kötődő cégek továbbra is arra törekednek, hogy ők legyenek az átalakulás nyertesei.” – írja a HVG.
B. Csejtei Ildikó, a TV2 marketing és kommunikációs igazgatója a tévés piacról és a csatorna marketingfogásairól tartott előadást szerdán a BME hallgatóinak. A címlapgyanús arcok mutogatása mellett a nézettség növelésére is törekszenek, így tavasszal folytatódik Az Ének Iskolája, 2014 őszén pedig új, high-tech tehetségkutatót mutat be a csatorna. A Rising Starral az okostelefonfüggő fiatalok érdeklődését szeretnék felkelteni, és újjáéleszteni az ellaposodott műfajt. A marketingigazgató azt is elárulta, hogy miért rendszeres olvasója az Index médiablogjának, majd a pályakezdőknek adott néhány tippet a sikeres karrierépítéshez.
Az a sikeres műsor, ami sok címlapot hoz
Az internet évről évre egyre többet hasít a reklámtortából, főleg a televízió rovására: a 2008-ban indult drámai csökkenés 2012-re meghaladta a 40 százalékot. Mivel a TV2 egyre kevésbé tud megélni a reklámpiacból, a tervek szerint néhány éven belül belép a terjesztési piacra. A további bevételcsökkenést ezenkívül új, sikeres műsorok gyártásával, és a nézettség növelésével próbálják megakadályozni.
Az egyik jól bevált stratégia az event-műsorok gyártása. Ezek azok a heti egyszer sugárzott, általában élő műsorok, amik 8-12 héten át futnak, például a Megasztár, a Voice, A Nagy Duett és a legújabb, a Sztárban Sztár. Csejtei szerint bár ezek nézettségben csak heti egy napot hoznak, megéri gyártani őket, mert a kommunikációs erejük annál nagyobb. A médiumok és az emberek a hét többi napján is sokat foglalkoznak a szereplőkkel, így az ilyen műsorok esetében a nézettségi adatok mellett fontos szempont a siker mérésénél, hogy hány címlapot hoz egy-egy adás.
Eddig egyedül Az Ének Iskolája esetében nem volt ez cél, hiszen itt a gyerekeket inkább védeni igyekeztek a bulvármédiától. A marketingigazgató büszke erre az alkotásra, mert bebizonyította, hogy egy aranyos és kedves műsor is hozhat nagy nézettséget. A sikerre való tekintettel jövő tavasszal indul a gyermektehetségkutató második évfolyama.
Új tehetségkutató indul jövő ősszel
A fiatalok megváltozott tévénézési szokásai miatt nehéz ezen a csatornán elérni őket, mégis erre tesznek kísérletet 2014 őszén a Rising Star című tehetségkutató bemutatásával. Az egyre unalmasabb tehetségkutató műsorokat a közönség erősebb bevonásával próbálják felpörgetni. Egy mobilalkalmazást lehet majd letölteni a TV2 honlapjáról, és a nézők ezzel szavazhatnak, hogy melyik jelentkező kerüljön a versenybe. Az új formátum idén szeptemberben debütált Izraelben, ahol óriási siker lett.
Hazánkban is volt már példa arra, hogy a jelentkezők nézők szavazatai alapján kerültek be a műsorba, például a Való Világnál, de most nagyobb részvételre számítanak, mint az sms-es beszavazásnál. A TV2 marketingese szerint bevételkieséstől semmiképp sem tartanak, mert a tévhittel ellentétben elhanyagolható bevételt hoznak a nézői sms-ek, ugyanis ma már nagyon kevesen szavaznak. Főleg a 25 év alattiak körében jellemző a párhuzamos médiafogyasztás. Ez a korosztály csakis okostelefonnal a kezében ül le tévézni, és azonnal reagál a műsorra a közösségi oldalakon. Erre a szokásra épít a Rising Star, és így az okostelefon nyomkodásával még a verseny alakulását is befolyásolni tudják.
A TV2 marketinges csapata nemcsak a fiatalok Facebookos kommentjeit tartja fontos visszajelzésnek: az Indexnél dolgozó Sixx neve is előkerült. Sixx minden adás után kritikát ír az aznap esti bohóckodásról a comment:com nevű blogon. Csejtei beismerte, hogy reggelente gyakran első dolga, hogy elolvassa az új bejegyzést. Mivel ezeket főleg azok olvassák, akik nem nézték az adást, fontos, hogy milyen képet fest róla Sixx írása.
Ha nincs szerencséd, a kapcsolatok és a szorgalom is megteszik
Végül azt is megkérdezték az előadótól, hogy szerinte mi a sikerének a titka, mit kell tenniük a teremben ülő hallgatóknak, hogy hozzá hasonlóan sikeres marketingszakemberré váljanak. A marketingigazgató szerint főképp szerencsére van szükség. Úgy gondolja, hogy az ő generációjának sokkal több lehetősége volt: most jóval kevesebb a munkalehetőség és nagyobb a verseny, így nem szívesen lenne a mai pályakezdők helyében. Mégis arra biztatta a jelenlévőket, hogy tanuljanak, legyenek kitartóak és szorgalmasak, és arra is fektessenek hangsúlyt, ami ma talán a legfontosabb a szakmák többségében: a kapcsolatépítés.
