A Népszabadságot is kiadó Mediaworksszel kezdődött, a Russmedia “pecinásításával” ért véget Orbán Viktor mesterterve, azaz a megyei lapok bedarálása. Ma, a 2017 augusztusi állapotok szerint minden jelentős megyei lap Orbán körének a tulajdonában van, amely óriási fegyvertény lehet a 2018-as országgyűlési választás előtt. De hogyan is jutottunk el idáig, kik a kulcsszereplők, és mit szól ehhez a Médiatanács? Összefoglaló.
Az újságírókhoz naponta érkező sajtóközlemények százai tanúskodnak arról, hogy sok cég nagyon igyekszik, hogy szerepelhessen a médiában. Ez nem csoda, hiszen egy-egy megjelenés nemcsak presztízst jelent, hanem növeli az ismertséget, és még számos más pozitív hozadéka is van. De mi kell ahhoz, hogy a média foglalkozzon egy termékkel, szolgáltatással, és ezt ingyen tegye? Erre a kérdésre válaszol Kádár Tímea szövegíró nemrég megjelent könyvében, amely egy, a vállalkozóknak írt, jól sikerült útmutatónak is tekinthető a sajtósokhoz.
A digitális jó és rossz születése nem szokványos szakirodalom, sem az üzenetét, sem a létrejöttének körülményeit, sem a dizájnt tekintve. A szerző, miután a BME doktori iskolájában kutatott, majd a Kreatívnak és a Kreatív Online-nak írt cikkeket, 2012 őszén a New York-i Columbia Egyetemen fogalmazta meg júniusban megjelent könyvének alapkérdéseit. Tófalvy Tamás exújságíró, antropológus és médiaszakember hiánypótló könyve választ ad olyan kérdésekre, hogy milyen töréspontokat hozott az internet megjelenése az újságírásban: például, hogy a blogger újságírónak számít-e, illetve, kikerülhet-e bárki győztesként a bulvár és a szeriőz állandó harcából?
A Youtube után más közösségi média üzemeltetői is rájöttek arra, hogy a felületeiken elrejtett – vagy pont, hogy nagyon is középpontba állított – termékek, szolgáltatások mutogatása reklámozási értékkel bír. Egy új szabálynak köszönhetően a termékelhelyezést muszáj egyértelműen feltüntetni, a helyes hashtagelésre a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission) után maga az Instagram is felhívja a figyelmet. Új funkcióval próbálja rávenni a sztárokat a reklámozás megfelelő módjára, amely már az alcímnél megjelenik, ezzel kizárva a lehetőséget, hogy valakinek elkerüli a figyelmét.
Az Index Simicska, az Origó Matolcsy közelébe került. Lett plakáttörvényünk, egyszerre csökkentett és megemelt reklámadónk, valamint az állam által felhizlalt reklámpiacunk is. Indult több új lap, bővült tehát a hazai felhozatal, cserébe egy nagyobb sem szűnt meg. Fegyverkezik Csehország, matricáznak a fiatalok, a vezető politikusok pedig óriásplakátokon csicskázzák egymást. Negyedéves médiapiaci összefoglalónk.
Hiába a legutáltabb sajtótermék a kormány szemében, a 444 ellenszélben volt képes megközelíteni a nullszaldós működést. Az állam folyamatos nyomás alá helyezi őket, de a portál tulajdonosi struktúrája miatt nem merül fel az olyan kormányzati tapogatózás, mint az Index körül. Úgy látják: nem férnek bele az erőszakkal működtetett, állami médiaparadigmába. Igyekeznek viszont innovatívak lenni: több újításuk gyűrűzött végig rövid idő alatt a magyar online médián. Nagyinterjú Ács Dániellel, a 444 újságírójával és Kardos Gáborral, a lapot kiadó Magyar Jeti Zrt. vezérigazgatójával.