Az ASA (Advertising Standards Authority) brit önszabályozó reklámtestület a napokban három hitelcég reklámjait tiltotta be, mert azok elbagatellizálják a kölcsönök a súlyát. Nem most történt először ilyen:, az elmúlt hónapokban valósággal tizedelődtek a bankreklámok és sorra lépnek életbe az újabb és újabb szankciókk. Az ASA felvette a kesztyűt, de ha a céljuk minden félrevezető bankreklám eltávolítása, akkor meglehetősen hosszú munka vár rájuk.
Az ASA három hitelező társaság reklámját is betiltotta arra hivatkozva, hogy azok felelőtlenek, és félrevezetik a kölcsönhöz folyamodókat. Mindhárom cég hitellel foglalkozik, hirdetéseikben pedig úgy tüntették fel a kölcsön lehetőségét, mint amit gyerekjáték visszafizetni, és sokkal korrektebb bármely más rövidtávú hitelformánál. A kölcsönfelvételt hétköznapi tevékenységnek állították be ésvalósággal ösztönözték, hogy eladósítsák magukat az emberek.
A valóság azonban – nem meglepő – egészen más. A kölcsön ideális esetben azt jelentené, hogy a vásárló következő fizetéséből rögtön képes is megszabadulni a hiteltől. Tök jól hangzik, de szinte sosem zajlik ez ilyen simán. Ilyenkor jön az, hogy felveszünk egy újabb kölcsönt, hogy törleszteni tudjuk az előzőt. Ráadásul a Community Financial Services Association kereskedelmi társaság adatai szerint évente 19 millió amerikai veszi igénybe ezt a hitelformát. Jogosnak tűnik az ASA aggodalma, de továbbra is kérdés, hogy a reklámok betiltása hasznosabb-e, mint amennyire nevetséges:
Egy kölcsönt a szülinapodra?
Előzőleg a Pounds to Pocket hitelező cég egyik hirdetése esett áldozatul az ASA-nek. A reklámot emailben terjesztették „Happy birthday from Pounds to Pocket” címen, és arra bátorították a kedves olvasókat, hogy vegyenek fel kölcsönt szülinapi bulijuk finanszírozására. Ez aztán a nagylelkű ajándék! Az email legkedvesebb mondata pedig: „Élvezze születésnapját aggodalom-mentesen!” Sajnos a következő fizetésnapra vonatkozóan már nem kapunk hasonló jókívánságokat.
Idén a Télapó is kölcsönt hoz a puttonyban
A Speedy Cash hitelező társaság a szülinap helyett a karácsony nyújtotta lehetőségre csapott le, ám a kampány nem tartott sokáig; az ASA őket is utolérte. A Speedy Cash a gyerekeken keresztül próbált a szülők zsebébe nyúlni, amit az ASA etikátlannak és társadalmilag felelőtlennek nyilvánított. Szórólapjaikon nemcsak ingyenes fotózkodást ígértek a télapóval, hanem egyszerre kölcsön felvételére is buzdították a szülőket, hogy minden gyerek megkaphassa, amire vágyik.
A gyerekeket célzó reklámokat nemcsak az ASA, hanem a MoneySavingExpert.com is etikátlannak találta, ezért Amerikában kezdeményezték a kölcsönökről szóló reklámok betiltását a gyerekcsatornákon, az önkormányzat azonban semmiféle lépést nem tett ez ügyben.
A pénz tabu a médiában?
Értjük, hogy nem szép dolog félrevezetni másokat és kölcsönre biztatni őket, hogy megvegyenek valamit, amire igazából szükségük sincs, de vajon nem ezt teszi az összes reklám?
Mindenki lódít egy kicsit, mindenki fehérebb fogakat és fakulásmentes mosóport ígért: tulajdonképpen ugyanúgy a pénzünkkel játszanak – igaz kisebb tételben – mint a hiteltársaságok. Nem a bankreklámok a félrevezetőek, hanem általában a reklámok. Fogyasztói társadalomban élünk, ahol ha tetszik, ha nem, mindig ránk akarnak sózni felesleges dolgokat. A törekvés ugyan nemes az ASA részéről, de egyelőre a munkájuk sziszifuszinak, az elképzelés pedig utópisztikusnak tűnik.
Nem szállít több utast a Malaysia Airlines. A tervek szerint legalábbis ezen a néven. Az MH370-es járat márciusi, rejtélyes eltűnése és az MH17-es járat júliusi katasztrófája a nemzetközi tragédiák szimbólumává tette a maláj légitársaságot. Van reménye a Malaysia Airlines-nak változtatás nélkül sikeresen tovább működnie? És hogyan hatnak az elmúlt hónapok tragikus eseményei a légi közlekedés megítélésére?
A többségében a maláj kormány tulajdonában lévő Malaysia Airlines már a két légi szerencsétlenség előtt is alulteljesített – az elmúlt három évben több mint 1,2 milliárd veszteséget produkált -, az idei év eseményei után viszont már végképp nem meglepő, hogy a cég a márka megújítására kényszerül. A legfontosabb és egyben legnehezebb feladata annak elérése, hogy az emberek a légitársaság nevét ne a tragédia fogalmához kössék, így az arculatváltás első lépéseként elég valószínű a márkanév lecserélése – írja az International Business Times.
A 21. század embere az élet minden területén új lehetőségekkel szembesül, ha problémát kell megoldania – hála a fejlődő technikának. Íme egy éppen aktuális, felkapott példa: a gyereknevelés. Az Apple új „Parenthood”, azaz „Szülőség” címet viselő iPhone reklámja idilli képet fest a szülő, gyerek és az iPhone háromszögről, míg egy thai telefonszolgáltató, a DTAC a másik oldalt képviseli. Az ő ellen-kampányuk arra buzdít, hogy dobjuk el a nyamvadt telefonunkat és vegyük már észre, hogy a gyereknek ránk, nem pedig a kütyükre van szüksége. A mini kampányfilm jelszava: „a technika sosem fogja tudni helyettesíteni a szeretetet”. A konklúziót pedig mindenki levonhatja magának.
Az Apple által felkért reklámügynökségek mindig tudják, hogy miként lehet nagyot ütni egy-egy kisfilmmel, amiben az éppen eladni kívánt eszköz képességeit szórakoztató és megható sztorikba szőve mutatják be. Az iPhone 5s legújabb reklámja is erről tanúskodik: a cég ezúttal egy sokakat éritő témán, a szülőségen keresztül szólítja meg a nagyközönséget. Az egyperces reklámfilm minden egyes jelenete olyan hétköznapi helyzeteket mutat be, ahol a szülők iPhone-juk segítségével boldog pillanatokat okozhatnak a csemetéknek. A MyTeeth alkalmazással öröm a közös fogmosás, a Pet Manager Próval minden elveszett kutya megkerül, de egy egyszerű zseblámpa funkció is a hasznunkra válhat, ha éppen altatáskor szörnyeket akarunk elűzni az ágy alól.
Ahhoz képest, hogy nem létezik, kitűnő értékeléseket kapottTripAdvisoron a Wes Anderson filmjének otthont adó szálloda, a Grand Budapest Hotel. Ügyes marketingfogás vagy rajongók leleményes közösségi játéka? Miből inspirálódott a látványtervező és mi köze van mindennek a magyarországi turizmushoz?
„Egy szempillantás alatt kiderült, hogy ez egy rendkívüli intézmény. Minden tökéletesen működött. A kiszolgálás személyreszabott és figyelmes volt: a lobbyboy jóval azelőtt tudta, hogy mire van szükségem, mielőtt én magam rájöttem volna. Mindazonáltal a 80-as éveikben járó idősebb, szőke hölgyek mintha egy még jobb szolgáltatást kaptak volna. Szinte azon kaptam magam, hogy kívánom: bárcsak én is ilyen lehetnék. – olvasható chris2K kommentje az oldalon, mely csak egy a 112 felhasználói értékelésből. Hogy mi nem stimmel? Az, hogy a titokzatos Zubrowkai Köztársaságban működő hotelt hiába dicsérik ennyien, sajnos felkeresni mégsem lehet, hiszen egy teljesen fiktív helyszín.
Wes Anderson kitalált világa
A bizonyítékot a tavasszal megjelent, hasonló címet viselő amerikai vígjátékban kell keresni, mely egy elegáns, a két világháború között működő hotel életét mutatja be bogaras arisztokrata lakói és különc alkalmazottai szemüvegén át. A műkincsrablás köré szövődő cselekmény a szállodaigazgató Gustave H és inasa, Zero Moustafa barátságáról szól egy kitalált történelmi korban. A két főszereplő, Ralph Fiennes és Tony Revolori színészi játéka a jelek szerint annyira erős volt, hogy néhány felhasználó valóban ismerni véli őket a valóságban is.
Az egyik kommentelő, Eleanor G például csodálatos időt töltött a hotelben, s Zubrowkát az egyik kedvenc országaként tartja számon. Mint írja, “alig várja, hogy újra kikapcsolódhasson Zeróval és felidézhesse a régi szép napokat Gustave-val.” Bár legutoljára az ő ékszerei közül is ellopott párat, a TripAdvisor felhasználója szerint nincs miért aggódni,”hisz mit számít néhány gyémánt barátok között?” Egy másik ezt írja: „a feleségemmel egy rövid időt töltöttünk a Grand Budapest Hotelben, hogy kiszálljunk a mindennapi mókuskerékből. Csodálatos volt. Olyan szép környezetben volt, mintha csak egy filmből vették volna, a személyzet szokatlan és csalafinta karakterekből állt, az épületnek pedig minden részletét alaposan átgondolták.” Természetesen azért néhány panasz is érkezett: volt, aki azt sérelmezte, hogy nem tudtak neki töltőt találni az iPhone-jához és internet csatlakozás sem volt. „Az egyetlen problémám csupán az, hogy a személyzet mintha egy másik században élt volna.” – írta TheSamSolomon.
Mivel az oldal harminc országból is elérhető, ráadásul havonta több mint 50 millióan látogatják, a Trip Advisor számára elengedhetetlen a hitelesség. Bár az üzemeltetők célja, hogy hatékony és naprakész segítséget nyújtó felületet biztosítsanak azáltal, hogy az utazók lehetőséget kapnak megosztani véleményüket az általuk meglátogatott helyszínekről, a Grand Budapest Hotellel kapcsolatban mégis meglepően engedékenyek voltak. A portál ugyanis további kommentelésre buzdította felhasználóit, de a filmet nem látók kedvéért azért hozzátette, hogy foglalással ne próbálkozzanak, hiszen a hely fiktív, a valóságban nem létezik.
Mi köze mindennek a magyar turizmushoz?
Wes Anderson sikere hazánknak is jól jött a Velvet márciusi interjúja szerint. Akkor a Grand Hotel Budapest marketingese ezt nyilatkozta:„Nem titok, a filmbéli szálloda neve felkeltette a külföldiek érdeklődését, sokan keresnek minket telefonon és interneten is, akik nálunk akarnak megszállni. Az újságírók a névazonosság miatt keresnek minket, kíváncsiak arra, hogy mennyire hasonlít a filmben szereplő szálloda a valóságoshoz” – mondta Udvaros Anikó.
A címszereplő szálloda enteriőr dizájnját egyébként a Gorlitzer Warenhaustól, egy csődbe ment szecessziós kelet-német áruháztól kölcsönözte Adam Stockhausen látványtervező. Az oszlopok, a lépcsőház, az ablakok és a hatalmas csillár már a forgatás előtt ott volt, de minden mást a stáb épített. A berendezéseket a rendező Prágaban, Csehországban, Bécsben valamint Budapesten tett látogatásai ihlették. A film meghatározó hangulatát és Zubrowka világát Karlovy Vary adja, a címszereplő szálloda külsejét pedig a Grandhotel Moskva-Pupp és a Hotel Bristolinspirálta.
Média 2.0 Meetup
A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.
Meghívott előadók:
Varga Attila (Sixx), az Index újságírója, blogger Hogyan zabolázzuk meg Közbiztonság Szilárdot, avagy a trollnyelv rejtélyei
Tanács János, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktatója A Challenger-katasztrófa konfliktuskezelési tanulságai
Nyolc év után rendezték meg ismét a Magyar Bloggertalálkozót a debreceni Campus Fesztiválon. Bár sem a résztvevő bloggerek, sem a közönség létszáma nem reprezentálta igazán a magyar blogoszféra sokszínűségét és népszerűségét, ennek ellenére az esemény újraélesztése mindenképpen jó ötlet. A beszélgetésen volt egy kis elmúltnyolcévezés, némi elkövetkezőnyolcévezés közben pedig néhány érdekes gondolat a bloggerekre nehezedő politikai nyomásról és a blogok társadalmi hatásairól.
Nyolc évvel ezelőtt még a Campus Fesztivál elődjének tekinthető Vekeri-tónál rendezett eseményen volt legutóbb bloggertalálkozó. Azóta a fesztivál meglehetősen kinőtte magát – idén 70 ezer látogatót és a magyar könnyűzenei élet ismert szereplőit vonzotta a híres Nagyerdő és a hírhedt új debreceni stadion közvetlen környezete. A többi hasonló jellegű fesztiválhoz képest meglehetősen sok családos látogató volt jelen, kevésbé szólt csak a fiatalokról az egész. Persze ez talán a bloggertalálkozó napján megrendezett 25 éves jubileumi Tankcsapda koncertnek is köszönhető, akiknek debreceni kötődése miatt talán sok már szülővé érett, de szívében kamasz fesztiválozó látogatott ki.
Lassan már két hónap eltelt a főszerkesztő-váltás óta: a kezdeti botrány elült, a lap szerkesztősége kicserélődött, és a tartalma is komolyan megváltozott. Nem előnyére: furcsán kezelik a Facebookot, felháborító címeket adnak, és összességében is csökkent a minőség.
Az új főszerkesztő, Pálmai L. Ákos, az Origón belülről került ki: korábban a vállalat televíziós részlegét irányította, felügyelete alá tartoztak a kevésbé ismert Ozone Network és Life Network kábelcsatornák. Előtte a TV2-nél az Aktív és a Magellán szerkesztőjeként dolgozott. Újságírói és lapszerkesztői tapasztalatai hiányában a híroldal szerzőinek is komoly kételyei voltak szakmai felkészültségével kapcsolatban.
.jpg)
