Ha szívtelen újságíró vagy, erre a díjra ne jelentkezz!

Médiamunkások, újságírók, ideje pályázni. A lényeg:

A Dr. Szegő Tamás-díj Alapítvány ösztöndíjban részesít évente egy 30 év alatti újságírót, az írott vagy az elektronikus média bármely területén, aki publikációiban kiállt az elesettekért, az érdekeik érvényesítésére képtelenekért.

 

Jelentkezési határidő: 2014. szeptember 3.

A művet ide kell küldeni: kisstimi@muosz.hu

A díj mellé jár 100 ezer forint ösztöndíj is.

Pályázni a 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között a nyomtatott sajtóban, az interneten megjelent cikkekkel, fotóriportokkal, rádióban vagy televízióban elhangzott műsorok felvételével és sorozatokkal lehet.

Pontosabb feltételek itt.

Nem minden arany, ami hosszú

A „long-form journalism” nagyon trendi kifejezés manapság a média világában. Nem mai találmány, de még mindig (már megint) a netes újságírás egyik leggyakoribb hívószava. Giles Wilson, a BBC online híroldalának hosszabb anyagaiért felelős szerkesztője, a Journalism.co.uk által szervezett workshopon mesélt arról, hogy a brit közszolgálati médiánál hogyan kísérleteznek az ilyesmivel, vagyis hogyan igyekeznek választ találni a változó médiafogyasztási szokások és a közösségi média térnyerése miatti kihívásokra. De nézzük először, hogy miről is van itt szó úgy általában!

(more…)

Robotokkal, sötétedés után járhattuk be a jövő múzeumát

Te voltál az, aki az osztálykirándulásokon elsőként huppant le a múzeumban elhelyezett fotelba? Mindig arról álmodoztál, bárcsak ne kéne tovább róni a hosszú folyosókat, helyette inkább a műalkotások suhannának el a szemed előtt? A The Workers dizájnstúdió gondolt erre. Projektjükben egy olyan robottal álltak elő, amellyel az érdeklődők otthonról élvezhették a brit Tate Britain galéria éjszakai életét. A kiállítást augusztus 17-ig lehetett így bejárni.

A The Workers által megvalósított Sötétedés után projektnek köszönhetően néhány napig bárki szabadon látogathatta a Tate Britaint, anélkül, hogy az ajtón kitette volna a lábát – ráadásul záróra után. Emberek a világ bármely pontjáról járhatták be a múzeumot a kényelmes otthoni kanapén ülve. A fejlesztő csapat ugyanis robotokat helyezett el a galériában, melyeket a nézők irányíthattak otthonról, így maguk választhatták meg a virtuális séta útvonalát is. Tulajdonképpen egy személyre szabott livestreamről van szó. A robotok pár percenként véletlenszerűen választanak maguknak új irányítót a várakozók közül.

(more…)

A nácik indították az első dohányellenes kampányt

Köztudott, hogy Hitler vegetáriánus volt, azt azonban kevesen tudják róla, hogy a dohányzást is majdnem annyira megvetette, mint a húsfogyasztást vagy a zsidókat. Az első dohányellenes kampányok a Harmadik Birodalom orvosainak köszönhetően indultak el, azonban a háború után erkölcsileg megkérdőjelezhető politikai-ideológiai motivációik miatt feledésbe merültek ezek a kutatások. A tudományos munkák nem mentik fel a Harmadik Birodalmat elkövetett bűnei alól, viszont az tény, hogy ők készítették az első dohányellenes kampányt. De mi állt a náci dohányellenesség hátterében?  

A tüdőrák a 19. század végén még ritka betegség volt, de az 1930-as évekre drasztikusan megnőtt a megbetegedések száma. Ez a fordulópont egybeesett a dohányzás népszerűségének növekedésével, mégis sokáig nem merült fel, hogy összefüggés lenne a kettő között.

(more…)

Jól gondoljuk meg, hol és mikor szelfizünk!

Az utóbbi időkben egyértelműen szelfi-trend dübörög. Közösségi portálokon osztjuk meg magunkról a megismételhetetlen, megörökített pillanatfelvételeinket. Párizsban már kampány is indult a szelfikért: arra kérik a szerelmeseket, hogy a hidakon ne lakatot helyezzenek el kapcsolatuk zálogaként, hanem helyette posztoljanak magukról szelfit, azaz saját maguk által készített önfotót. Vannak azonban hátulütői is a szelfizésnek: a pózolás veszélyes, sőt, akár tragikus helyzeteket is követelhet. Csupán az elmúlt két hétben hárman haltak meg önmagukról való fotókészítésközben.

Az elmúlt öt évben divat lett a Párizsban andalgó szerelmespárok körében, hogy a hidakra szív alakú, monogramos, évszámmal ellátott lakatokat helyeznek el – ezzel mintegy jelképezve örök szerelmüket. A Szajnát áthidaló Pont des Arts, azaz Művészetek hídja már olyannyira túlzsúfolttá vált a szerelmetes lakatoktól, hogy azok súlya igen megterheli a híd szerkezetét. Júniusban rongálódás miatt egy időre le is kellett zárni a hidat. Végül a párizsi állami szervezetek a közösségi médiát hívták segítségül, hogy a város hídjait megmentsék. A hídra lépve feliratokkal buzdítják a szerelmespárokat, hogy újabb lakatok applikálása helyett inkább lőjenek egy szelfit magukról és posztolják Twitteren a #lovewithoutlocks hashtaggel.

(more…)

Majd értesítjük, ha nem feledkezünk meg magáról!

“Az álláshirdetés szövegét három mondatban letudom. Ha fényképes az önéletrajza behívom, ha szürke el sem olvasom. Nem beszélek vele angolul, de elvárás részemről a magas szintű nyelvtudás. Ha fizetésről kérdez majd jegelem a témát, visszajelzést már inkább nem is ígérek.” – gondolja az egyszeri munkaadó. A fejvadász cégek állásinterjúztatói többnyire különös figyelmet fordítanak az elbeszélgetések strukturáltságára, noha biztosan sok ellenpéldát tudnánk felhozni saját tapasztalatainkból. Azok viszont, akik cégük számára maguk keresnek jövendőbeli munkatársat már sokkal kevésbé törődnek azzal, hogy szabályozott mederben folyjon az ismerkedés, holott hatékonyabb is lehetne így a kiválasztás. Helyzetjelentést és tanácsokat adunk.

cartoon_demean.gif

A nulladik lépésben is megbotlanak a cégek

Ahogyan az újságírásban is aranyszabály a ki, mit, mikor, hol, miért, hogyan (Five W& 1H-s) kérdések megválaszolása a hírek megszövegezésekor, úgy hirdetésünk felépítéséből sem hagyhatunk ki téglákat. Mindenekelőtt különösen fontos, hogy egyértelműen jelöljük meg a betöltésre váró pozíciót.Kereshetünk persze „PR account gyakornokot”, de biztosak lehetünk abban, hogy erre a felhívásra karrierépítés előtt álló, energikus kommunikáció szakos fiatalok jelentkezései fogják megtölteni postaládánkat. Nem árt tisztáznunk, hogy részmunkaidős irodai adminisztrátorra van szükségünk, aki néha rendet tesz a számlák között, és feladja a leveleket helyettünk, vagy leendő munkatársat szeretnénk szakmailag „kinevelni”, akivel hosszú távra tervezünk.

Ami a megnevezést illeti nem feltétlenül marketing szakértő az, aki csak értékesítés céljából fogja végighívni az ezer telefonszámból álló listánkat, mint ahogyan az sem biztos, hogy „people managerről” beszélünk egy leendő bérszámfejtő esetében. És ha már bérszámfejtés! Van-e értelme annak, hogy a Viacom rendszeresen megossza pénzügyi végzettséget igénylő állásait azon a platformon, amelyet a médiában elhelyezkedni vágyók kísérnek figyelemmel, csak azért, mert esetükben TV-csatornát forgalmazó cégről van szó? Ha a minőségi elérés mellett fontos az is, hogy a lehető legtöbb emberhez jusson el az üzenet, úgy természetesen igen.

Aztán vannak, akik nemcsak felsorolják a kreativitást az elvárások között, hanem maguk is bizonyítani szeretnék mennyire ötletgazdagok. Vigyázni kell a formabontással, mert nem biztos, hogy ezzel leszünk sikeresek. Az alábbi példa elérte célját: rengeteg emberhez eljutott, beszéltek róla, interakciót váltott ki, de egyben egy rossz képet is kialakított magáról a pályáztató.

főszerk1.png

Jöjjön be, aztán meglátjuk bejön-e

Írhatunk e-mailt persze, csak ha már „díjnyertes ügynökség” vagyunk, akik elvileg élen járnak a kommunikációban, talán nem okoz gondot telefonon felvenni a kapcsolatot a potenciális jelölttel. Ez nemcsak udvariasabb, de praktikusabb is, elkerüljük a végtelen levelezgetést az alkalmas időpont egyeztetéséről, és rögtön meg is kapjuk az első benyomást emberünkről. A személyes interjú előtt olvassuk át figyelmesen a szakmai önéletrajzot — ha már egyszer azt kértünk és persze nem értük be fotóval és telefonszámmal. Vicces, ha újságírókat keresünk ingyen munkára, és azzal kecsegtetjük az egyetemistákat, hogy önéletrajzban jól mutat a publikáció, de közben mi magunk sem szentelünk figyelmet a CV-jükre.

Téved az is, aki azt hiszi, hogy csak az álláskereső feladata, hogy elnyerje a másik szimpátiáját. A sablonokat mellőzve néhány mondatban mindenképp ismertessük tevékenységünket, cégfilozófiánkat. Nem attól tűnünk sikeres vállalkozásnak, hogy a megközelíthetetlenség érzetét sugározzuk, és nem attól hat trendinek egy hely, ha sűrűn fűszerezik trágár szavak beszédünket. A marketing és média szakma képviselőit sokszor jellemzi laza stílus, de első körben igyekezzünk mindig tisztelettudó hangnemet megütni. Bírjuk ki azt a húsz-harminc percet a forgós székünkben anélkül, hogy asztal alá csúsznánk, és pajzán viccelődésekkel is ráérünk majd az első pár munkanap után.

interju1.jpg

Bevett, de nem szerencsés a „meséljen magáról” utasítást adnunk, mert szinte lehetetlen jó választ adni rá. Adjunk esélyt a jelentkező kibontakozására, ugyanakkor konkrét kérdésekkel tereljük az interjú irányát. A leghatékonyabb, ha mindenekelőtt a tanulmányokról érdeklődünk, majd a szakmai tapasztalatot firtatjuk. Ha pedig a nyelvtudásra vagyunk kíváncsiak, váltsunk át angolra és teszteljük le azt, elvégre is egy „nemzetközi ügyfélkörrel rendelkező” vállalkozás képviselőjének ez feltételezhetően nem akadály. Az „angollal hogy áll?” kérdésre így értékelhető választ kapunk, de ötvenkérdéses nyelvi tesztet végeztetnünk, vagy cikkfordítást kérnünk már felesleges lehet, ha aztán soha nem is kell beszélni idegennyelvet az irodában.

Multinacionális vállalatoknál tapasztaltakról Szulics Petrát, a világ élvonalában tevékenykedő General Electric (GE) junior researcherét kérdeztük, aki elmondta: „Az indiszkrét kérdéseket— például szülők foglalkozása, gyermekek életkora, költözés oka — jobb mellőzni az állásinterjú során. Az interneten keringő „Mi lenne, ha állat lenne?” típusú kérdések aranyosak, de nem túl célravezetőek. Még nem találkoztam olyan esettel, amikor kínosan sült volna el, de sokszor kiderül beszélgetés közben, hogy az interjúztató és a jelölt dolgoztak ugyanazon a munkahelyen, vagy van közös ismerősük. Ilyenkor mindig óvatosan kell bármiről és bárkiről értékítéletet mondanunk.”

Mennyi az annyi?

A kellemetlenségek elkerülése végett tisztázzuk a bérigényt. Kár úgy tennünk, mintha minket nem érdekelne a pénz, és tévesen ezt feltételezzük a jelentkezőről is. Nem kell eltitkolni, ha amerikai naptárhoz igazodva dolgozni kell magyar ünnepnapokon, ha van kötelező túlóra, ha nem rendelkezhetünk rugalmasan szabadnapjainkkal, mert ezek később úgyis kiderülnek.

feedback.jpgAz még hihető, hogy Dévényi Tibor nem tudott válaszolni a hozzá beérkezett heti ötvenezer kívánságlevélre műsora fénykorában. Tíz-húsz jelentkező esetében a számtalan lehetőséggel bíró levelezőrendszerek korában egyszerűen „gagyi” elfoglaltságra hivatkozva elmulasztani a válaszadást. Ha mindenkinek nem is, de legalább azoknak ígérjünk visszajelzést, akik vették a fáradtságot arra, hogy időt, energiát rááldozva személyesen is megjelenjenek egy interjún.

Összefoglalva:

0. lépés: Világosan megfogalmazott álláshirdetést tegyünk közzé!
1. lépés: Figyelmesen elolvasni a behívott jelölt önéletrajzát mielőtt felvesszük a kapcsolatot.
2. lépés: Cégünk sallangmentes bemutatása az interjúalany részére a kezdetkor!.
3. lépés: Kiindulás a jelölt tanulmányaiból, szakmai tapasztalatainak megismerése, nyelvismeret tesztelése.
4. lépés: Egyéb fontos részletek megvitatása (bér, munkaidő, feltételek).
+1 lépés: Visszajelzésről nem elfeledkezni!