by he.h | 2015. Feb. 9. | alkalmazás, digitális_kultúra, Média 2.0 blog, technológia, újságírás
Még alig kezdődött el az új év, máris annyi új alkalmazásból válogathatunk, hogy az ember szinte megzavarodik a választék láttán – főleg, hogy sok erőszakosan újítani akaró, idegesítően haszontalan darabot is találni. A frissen piacra dobott termésből a medium.com-on található gyűjtés alapján szemezgettünk, és több olyan frappáns megoldásra is ráakadtunk, amelyek valóban megkönnyíthetik az idei év munkával töltött mindennapjait. A magyarországi elterjedésre sok esetben még várni kell, de nem árt megismerkedni a külföldi trendekkel.
(more…)
by bolcso.daniel | 2015. Jan. 30. | civil_újságírás, digitális_kultúra, közösségi_média, Média 2.0 blog, újságírás
A Techcrunch egy közelmúltbeli cikke az újságírás múltjának és jelenének különbségeit járja körül. Ennek kapcsán mi is megnéztük, hogy áll a helyzet a témában, hiszen nem csak a médiafogyasztási szokások változnak, de a fogyasztani való előállítása is átalakul az új körülmények hatására. Mire jó a civil újságírás, és mit lehet kezdeni a veszélyeivel, és egyáltalán: mihez kezdjen mindezzel az újságíró?
(more…)
by bodor.andras | 2015. Jan. 29. | BBC, CNN, drón, Média 2.0 blog, MTVA, újságírás, USA
Ahogy új technológiák jelennek meg a törvényi szabályozás megpróbál lépést tartani a technika fejlődésével. A törvényhozó jó esetben ezt úgy teszi, hogy kikéri az érintettek véleményét és figyelembe veszi azt a törvények megalkotásakor. A drónok polgári használatának szabályozása ad mostanában munkát a különböző országok törvényalkotó apparátusának. A nagy amerikai médiacégek viszont, akik előszeretettel használják őket fotók, videofelvételek készítésére, nem szeretnék, ha a fejük felett döntenének.
(more…)
by bodor.andras | 2015. Jan. 23. | branded_content, márkázott_tartalom, Média 2.0 blog, pr, újságírás
Rablóból lesz a legjobb pandúr, tartja a mondás, és ha a hasonlat nem is áll meg teljesen, minden bizonnyal sok előnye van annak, ha egy újságíróból pr-os, vállalati kommunikációs szakember lesz. Az erősödő trend mögött azonban újabban a márkák és cégek minőségi márkázott tartalom iránti növekvő igénye áll.
Nancy Blairt, az USA Today technológiai rovatának szerkesztőjét leigazolta tartalommarketingesnek az AccessPR. Ez a gyakorlat nem új, eddig is számtalan cég, pr- vagy kommunikációs ügynökség igazolt le újságírókat, hiszen számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek a másik oldalon is értéknek számítanak. A szakterület ismerete, a szerkesztői tapasztalat és történetmesélés képessége mellett nem utolsó szempont az sem, hogy hozzá vannak szokva a rövid határidőkhöz. A profi, elkötelezett, szenvedélyes újságírók számára elengedhetetlen kulcskompetenciák közül a legfontosabbak, mint a folyamatos újdonságkeresés, a naprakész szakmai tudás igénye, vagy az hatodik érzék, amely mind a botrányok, mind a nagy pr-dobások előrejelzésére alkalmas, jó szolgálatot tehetnek a vállalatoknak.
Bekerülni a hírekbe
A közelmúltig azonban a legfontosabb szempont az volt, hogy pr-osként alkalmazott újságíró tudott újságíró fejjel gondolkodni, tudta, hogyan lehet átütni a szerkesztő ingerküszöbét és tudta, hogyan lehet az információból hírt csinálni. Ha teszem azt, a Lego megnyitja az új üzemcsarnokát, az nem hír. Ha a megnyitóra eljön a Lego csoport ügyvezető alelnöke, ahol a miniszterelnökkel együtt vágják át a szalagot, azzal már be lehet kerülni az esti híradóba. A pr-osok és az újságírók közötti ellentét egészen szórakoztató beszólogatásokat szokott eredményezni, a köztük lévő cicaharcban igazságot tenni annyi esély van, mint a magyar válogatottnak megnyerni a 2018-as Foci VB-t, éppen ezért felbecsülhetetlen érték a vállalatok számára egy olyan szakember, aki beszél újságírónyelven és nagyon jó kapcsolatai vannak a másik oldalon.
A tartalom a király
Az utóbbi években azonban már új szempont is szerepet játszik a cégek és PR ügynökségek azon gyakorlatában, hogy újságírókat vesznek fel kommunikációs szakembernek. A kommunikációs eszköztár bővülése, az eszközök egyre kifinomultabb volta olyan kommunikációs megoldások megszületését tette szükségessé, mint a márkázott tartalmak, ahol a márkák a számukra és az olvasó, a célközönség számára is releváns szakmai tartalom környezetében tudnak megjelenni és elmondani üzeneteiket a téma iránt fogékony reménybeli vásárlóknak és fogyasztóknak.
Kicsit konkrétabban: Mondjuk a Toyota számára fontos, megkülönböztetésre lehetőséget adó mondanivaló, hogy a hibrid technológiák területén élenjáró, ezért az autós szaklapokban, internetes szakportálokon megpróbál az ilyen témájú rovatok, cikkek környezetében megjelenni. Erre azonban csak korlátozottan van lehetősége, a nagy olvasottságú médiumok törvényi kötelezettségből és az újságírói etika miatt is igyekeznek szigorúan fenntartani az állam és az egyház, azaz a kereskedelmi és a szerkesztőségi tartalom szétválasztását és megkülönböztethetőségét. A hirdető megpróbál tehát maga tartalmakat előállítani, amiknek a tematikája teljes mértékben illeszkedik ahhoz, amit el akar mondani és emellett nagyobb szabadságot élvez a saját üzeneteinek megjelenítése terén. Az újságírói tapasztalattal rendelkező pr-osokra és kommunikációs szakemberekre azért van szükség, hogy ezek az előállított tartalmak újságcikk-szerűen szerkesztettek, olvasmányosak, érdekesek – esetenként bulvárosak – is legyenek a célközönségnek.
Mindig van mit tanulni
A vállalatoknál dolgozó pr-osok írástudománya sok esetben kimerül a sajtóközlemények bepötyögésében, ezért is értékesek az írástudomány terén nagyobb gyakorlattal rendelkező tollforgatók a cégek számára, de az újságíróknak is van mit tanulniuk, amikor átkerülnek a másik oldalra. Azt ugyan tudják, hogyan működik egy szerkesztőség, de újságíróként jó esetben az adott médium mint gazdasági társaság működésének üzleti vetületével nem kell foglalkozniuk, üzleti szempontokat nem kell figyelembe venniük. Az általuk behozott új szemlélet viszont jó irányba formálhatja a kommunikációs csapatot, sőt akár az egész vállalati kultúrát.
Kép 1
by bodor.andras | 2014. Dec. 29. | facebook, hirdetés, közösségi_oldal, mark_zuckerberg, Média 2.0 blog, újságírás
A phys.org-on megjelent cikk hivatkozik a Pew Research Center tanulmányára, mely szerint az amerikaiak legalább harminc százalékának a Facebook jelenti a hírforrást. Ha Mark Zuckerbergen múlik, ez a szám hamarosan sokkal nagyobb lesz. A gyengélkedő hagyományos média képviselőinek azonban nem csak a bevételeik további csökkenésétől kell tartaniuk. Aggodalomra ad okot az is, hogy így sérülhet a szabad sajtó egyik funkciója: a közhatalmat gyakorlók ellenőrzése.
(more…)
by bodor.andras | 2014. Dec. 15. | civil_újságírás, Média 2.0 blog, sajtószabadság, újságírás
Különös jelentőséggel bír két 1964-es amerikai bírósági eset egyesítése, mert ez a tény önmagában kimondja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a civil újságírást ugyanaz a védelem illeti meg, mint a hivatásos újságírókat. Erre hívja fel a figyelmet egy, a Georgia Egyetem egyik professzora által publikált elemzés.
(more…)
