by bodor.andras | 2015. Feb. 24. | Alekosz, bulvár, facebook, Média 2.0 blog, Norbi, Norbi_update, Omolnar_Miklos, Schobert_Norbi
Nem tudjuk, komolyan gondolta-e Schobert Norbi, hogy Mark Zuckerberghez írt leveléből akár egy szó is eljut a címzetthez, de azt tudjuk, hogy nem ő az első magyar celeb, aki levelet írt a világ legnagyobb közösségi oldalának alapítójához. Akár értik ezek az önjelölt hírességek a Facebook működését, akár nem, bőven akad önként jelentkező, aki megtanítaná őket rá.
Rohamos gyorsasággal elterjedt a Facebookon az a nyílt levél, amit Schobert Norbi írt Mark Zuckerbergnek a múlt héten. A levél valószínűleg a címzetten kívül mindenki máshoz eljutott, akik közül sokan még ma is azon vitatkoznak, hogy Norbinak valóban az volt-e a célja, hogy egy egyszerű kis levéllel innen Magyarországról megváltoztassa a Facebook üzletpolitikáját. Én a magam részéről ezt nem tartom túl valószínűnek, pedig nagyon jó lenne azt hinni, hogy Norbinak ennyire kevés a sütnivalója. Levelében Norbi azt a facebookos gyakorlatot veti az egyetemistából milliárdossá lett vállalkozó szemére, hogy a rajongói nem láthatják az összes posztot, ami a majdnem egymilliós rajongói oldalán megjelenik. Elsőre ez így elég nagy ostobaságnak tűnik, de sokkal nagyobb az esélye annak, hogy egy tudatos médiahacknek vagyunk a szemtanúi.
Segít a bulvárpápa
A fitneszgurut illetve tevékenységét közelebbről ismerők szerint tényleg bámulatosan jól kezeli a médiát, otthonosan mozog a közösségi média világában és tehetségesen használja a bulvárt. Ebben most már igazi szakértői segítséget is kap, hiszen tavaly nyár óta Ómolnár Miklós – akit sokan a magyarországi bulvár atyjának tartanak – a Norbi Update kommunikációs igazgatója. Az Ómolnár Miklós elbocsátásakor Norbi Facebook oldalán megjelent szimpátiaposzt alapján pedig úgy tűnik, a bulvárújságírás magyarországi megteremtője nem most kezdte oktatni a fitneszcelebet arra, hogyan kell figyelmet generálni és „ügyet” kreálni.
Lenne még mit tanulni
Tavaly májusban Alekosz is írt egy nyílt levelet Mark Zuckerbergnek, amelyben azt reklamálta, hogy miért nem lehet ötezernél több rajongója a Facebookon. Na belőle viszont tényleg nehéz lenne kinézni, hogy csak botrányt kívánt gerjeszteni, valószínűbb, hogy komolyan hitt abban, hogy soraitól meghatódik majd a legnagyobb közösségi oldal tulajdonosa. A bulvár egyik alapvetése ugyan tényleg az, hogy mindegy, mit, csak írjanak rólam, de nem hiszem, hogy bárki azt szeretné, hogy komplett idiótának tartsák.
Mielőtt azonban kommunikációs zseninek kiáltanánk ki Norbit, figyeljünk két tényre, amik leveléből, illetve Norbi, kommentekre adott válaszaiból kiderül. Egyrészt azt írta levelében, hogy minden figyelmével a Facebook rajongói oldalának építésére koncentrált, és teljesen elhanyagolta a weboldalát. Na ezt senkinek nem ajánlom, aki az online világban akar üzletet építeni. Minden szakértő a több lábon állást és a különböző felületek közötti terelést javasolja.
Másrészt Norbi leírta, hogy a nyílt levelet tartalmazó poszt népszerűsítésére elkölt ezer dollárt, majd az ezt firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy ez volt a legkisebb összeg, amit a Facebook felajánlott a Boost post vagy Bejegyzés kiemelése gombra kattintva. Aki egy kicsit képben van a Facebook hirdetési lehetőséget illetően, az tudja, hogy ez a gomb a kényelmes hirdetőknek van kitalálva, és ha ezt használja, akkor azzal csak egyvalaki jár jól: a Facebook. A hirdetéskezelőben sokkal profibban, igazán célzottan lehet beállítani hirdetésünk megjelenését.
Rácsapnak a tanácsadók
Pedig a magyar piac tele van profi online marketing cégekkel, akik szívesen adnának tanácsot Update Norbinak, hogy hogyan érhetne el jobb eredményeket, ha online jelenlétét nem csak a botrányfaktorra építené. Ezeket a cégeket sem kell persze félteni, mert amikor a botrány hírére közülük többen nyílt levél formájában ajánlkoztak, hogy online marketing tanácsokkal lássák el a Schobert családot, akkor nyilván nem a szívjóság vezérelte őket, hanem a hirtelen a témára irányuló reflektorfényből próbáltak elcsípni néhány fénynyalábot, hogy így szerezzenek maguknak egy kis extra publicitást. Akármi is volt az indítékuk, az alacsony szénhidráttartalmú ételek fogyasztásának magyarországi apostola jól tenné, ha megfogadná tanácsaikat.
Kép 1 2
by bodor.andras | 2015. Feb. 16. | Baló_György, Barcza_György, DunaTV, Giró_Szász_András, Giró_Szász_Krisztina, Heti_Válasz, HírTV, index, kormány, közmédia, köztévé, Lázár_János, Liszkay_György, m1, Média 2.0 blog, MTVA, Orbán_Viktor, origo, Papp_Gergő, RTL_Klub, Schlecht_Csaba, Siklósi_Beatrix, Simicska_Lajos, Szerető_Szabolcs, Tatár_Csilla, tv2, Vaszily_Miklós, viasat, Vidus_Gabi, Vujity_Tvrtko
Tavaly november végén készítettük utolsó összefoglalónkat a magyarországi médiapiac változásairól. A rendkívül mozgalmas félév további érdekes fordulatokat sejtetett a következő hónapokra is, de azért azokra az izgalmakra, amik tavaly decembertől értek minket, senki nem számított. Felbolydult a jobboldali sajtó, felrobbant a gecigránát, mozgolódik a Tv2, megússza az RTL Klub, megszűnt a Napló, jött Baló György, és elindult a Direkt36.
(more…)
by bodor.andras | 2015. Feb. 11. | Bud_Light, emoji, emoticon, General_Electric, Média 2.0 blog, Oreo, Peta, Snapchat
Egyre tömörebben és rövidebben kommunikálunk egymással. A chatprogramok és az SMS megjelenésével kezdődött az üzenetek egyszerűsödése, ma pedig már bonyolult érzéseket is kifejezhetünk csupán egyetlen ikonnal. A vállalatok pedig jól teszik, ha megtanulják ezt a nyelvet is, különben hamarosan úgy érezhetik magukat, mint egy német munkavezető a török vendégmunkások között.
(more…)
by bodor.andras | 2015. Jan. 29. | BBC, CNN, drón, Média 2.0 blog, MTVA, újságírás, USA
Ahogy új technológiák jelennek meg a törvényi szabályozás megpróbál lépést tartani a technika fejlődésével. A törvényhozó jó esetben ezt úgy teszi, hogy kikéri az érintettek véleményét és figyelembe veszi azt a törvények megalkotásakor. A drónok polgári használatának szabályozása ad mostanában munkát a különböző országok törvényalkotó apparátusának. A nagy amerikai médiacégek viszont, akik előszeretettel használják őket fotók, videofelvételek készítésére, nem szeretnék, ha a fejük felett döntenének.
(more…)
by bodor.andras | 2015. Jan. 23. | branded_content, márkázott_tartalom, Média 2.0 blog, pr, újságírás
Rablóból lesz a legjobb pandúr, tartja a mondás, és ha a hasonlat nem is áll meg teljesen, minden bizonnyal sok előnye van annak, ha egy újságíróból pr-os, vállalati kommunikációs szakember lesz. Az erősödő trend mögött azonban újabban a márkák és cégek minőségi márkázott tartalom iránti növekvő igénye áll.
Nancy Blairt, az USA Today technológiai rovatának szerkesztőjét leigazolta tartalommarketingesnek az AccessPR. Ez a gyakorlat nem új, eddig is számtalan cég, pr- vagy kommunikációs ügynökség igazolt le újságírókat, hiszen számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek a másik oldalon is értéknek számítanak. A szakterület ismerete, a szerkesztői tapasztalat és történetmesélés képessége mellett nem utolsó szempont az sem, hogy hozzá vannak szokva a rövid határidőkhöz. A profi, elkötelezett, szenvedélyes újságírók számára elengedhetetlen kulcskompetenciák közül a legfontosabbak, mint a folyamatos újdonságkeresés, a naprakész szakmai tudás igénye, vagy az hatodik érzék, amely mind a botrányok, mind a nagy pr-dobások előrejelzésére alkalmas, jó szolgálatot tehetnek a vállalatoknak.
Bekerülni a hírekbe
A közelmúltig azonban a legfontosabb szempont az volt, hogy pr-osként alkalmazott újságíró tudott újságíró fejjel gondolkodni, tudta, hogyan lehet átütni a szerkesztő ingerküszöbét és tudta, hogyan lehet az információból hírt csinálni. Ha teszem azt, a Lego megnyitja az új üzemcsarnokát, az nem hír. Ha a megnyitóra eljön a Lego csoport ügyvezető alelnöke, ahol a miniszterelnökkel együtt vágják át a szalagot, azzal már be lehet kerülni az esti híradóba. A pr-osok és az újságírók közötti ellentét egészen szórakoztató beszólogatásokat szokott eredményezni, a köztük lévő cicaharcban igazságot tenni annyi esély van, mint a magyar válogatottnak megnyerni a 2018-as Foci VB-t, éppen ezért felbecsülhetetlen érték a vállalatok számára egy olyan szakember, aki beszél újságírónyelven és nagyon jó kapcsolatai vannak a másik oldalon.
A tartalom a király
Az utóbbi években azonban már új szempont is szerepet játszik a cégek és PR ügynökségek azon gyakorlatában, hogy újságírókat vesznek fel kommunikációs szakembernek. A kommunikációs eszköztár bővülése, az eszközök egyre kifinomultabb volta olyan kommunikációs megoldások megszületését tette szükségessé, mint a márkázott tartalmak, ahol a márkák a számukra és az olvasó, a célközönség számára is releváns szakmai tartalom környezetében tudnak megjelenni és elmondani üzeneteiket a téma iránt fogékony reménybeli vásárlóknak és fogyasztóknak.
Kicsit konkrétabban: Mondjuk a Toyota számára fontos, megkülönböztetésre lehetőséget adó mondanivaló, hogy a hibrid technológiák területén élenjáró, ezért az autós szaklapokban, internetes szakportálokon megpróbál az ilyen témájú rovatok, cikkek környezetében megjelenni. Erre azonban csak korlátozottan van lehetősége, a nagy olvasottságú médiumok törvényi kötelezettségből és az újságírói etika miatt is igyekeznek szigorúan fenntartani az állam és az egyház, azaz a kereskedelmi és a szerkesztőségi tartalom szétválasztását és megkülönböztethetőségét. A hirdető megpróbál tehát maga tartalmakat előállítani, amiknek a tematikája teljes mértékben illeszkedik ahhoz, amit el akar mondani és emellett nagyobb szabadságot élvez a saját üzeneteinek megjelenítése terén. Az újságírói tapasztalattal rendelkező pr-osokra és kommunikációs szakemberekre azért van szükség, hogy ezek az előállított tartalmak újságcikk-szerűen szerkesztettek, olvasmányosak, érdekesek – esetenként bulvárosak – is legyenek a célközönségnek.
Mindig van mit tanulni
A vállalatoknál dolgozó pr-osok írástudománya sok esetben kimerül a sajtóközlemények bepötyögésében, ezért is értékesek az írástudomány terén nagyobb gyakorlattal rendelkező tollforgatók a cégek számára, de az újságíróknak is van mit tanulniuk, amikor átkerülnek a másik oldalra. Azt ugyan tudják, hogyan működik egy szerkesztőség, de újságíróként jó esetben az adott médium mint gazdasági társaság működésének üzleti vetületével nem kell foglalkozniuk, üzleti szempontokat nem kell figyelembe venniük. Az általuk behozott új szemlélet viszont jó irányba formálhatja a kommunikációs csapatot, sőt akár az egész vállalati kultúrát.
Kép 1
