Pályázatot írt ki az orosz Roszkomnadzor az orosz cenzúrát népszerűsítő képregényhősök megalkotására. A versenyben résztvevőknek 2-2 pozitív és negatív hőst kellett megrajzolniuk mindkét nemből. A pályázati határidő február 15. volt, a győztes pedig semmit sem kap, azon kívül, hogy saját alkotásában gyönyörködhet majd lépten-nyomon az országban. De nem ez a történet legabszurdabb része.
“A cenzúra a megmentésedre siet!”
Beszédképtelen politikusok, félreszervezett demonstrációk, nevetséges kommunikációs stábok. Most, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek versenye a hétvégén célegyenesbe ér, úgy gondoltuk, hogy itt az ideje összeszedni a kampány legszánalmasabb legemlékezetesebb pillanatait. Hintázó Bokros Lajos, csöpögő Falus Ferenc, dadogó Spiesz András. (Figyelem, a bejegyzést csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk!)
Megnyugtató a tudat, hogy nincs még egy olyan kicsi ország, ahol ennyi magasan képzett, kompetens szakpolitikus indul csatába, ha a lakosság érdekeiről és az élhető városi környezetről van szó. Ráadásul aki követte az elmúlt pár hét médiatermését, az napnál is világosabban látja, hogy a magyar nép fiainak nemcsak az esze és a szíve, de a humorérzéke is helyén van. Kár köntörfalazni: közéleti szereplőink elhivatottsága és rekeszizmainkat sem kímélő felkészültsége a hétvégi eredményektől teljesen függetlenül nyertesekké változtat mindannyiunkat.
Viharos sebességgel rúgták ki Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét, és cserélték le Pálmai L. Ákosra, aki négy éve dolgozik a lapnál „a televíziós és webvideó üzletág irányítójaként”. Az Origo tulajdonosa (így a főszerkesztői kinevezés jóváhagyója) a Magyar Telekom.
Bár az Origo azt írja, a főszerkesztő közös megegyezéssel távozott, a 444 szerint egyértelműen kirúgásról van szó, ami mögött politikai okok állnak: Lázár Jánosnak például nem tetszett a róla szóló cikk. Ezt alátámasztani látszik az új főszerkesztőről szóló hír elején olvasható egyértelmű bullshit:
„Az Origo Zrt. a változó médiafogyasztási szokásokhoz alkalmazkodva nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az integrált tartalom előállítás stratégiájának megvalósítására, ezért átszervezi az eddigi tartalomirányítási szervezetét. ”
A kirúgás miatt megmozdul a magyar média, a Facebookon szerveződik tüntetés ma délután öt órára.
A kirúgott főszerkesztővel hivatalosan szolidaritást vállal a 444.hu, az Átlátszó, a Hír24 és az Index. Origós cikket osztott meg Facebook-oldalán a HVG, 444-eset az Origofotó. Origósra cserélte a borítóképét a Hír24, Sáling Gergőre az Index. A bloggerek közös közleményben tiltakoznak a politikai nyomás ellen. A közleményhez a Média 2.0 blog is csatlakozott.
Az Sg.hu 2007-es cikke szerint „Pálmai L. Ákos a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem elvégzését követően a Magyar Televízió Pécsi Regionális Stúdiójának munkatársa volt, ahol a hír- és magazinműsorok szerkesztő riportere és dokumentumfilmek rendezője volt. A kilencvenes évek végén egy brit kommunikációs intézet munkatársaként Londonban élt és dolgozott. Hazaérkezését követően az RTL Klub Fókusz műsorának szerkesztőségéhez hívták. 5 éve a TV2 munkatársa, az Aktív és a Magellán című műsorok felelős szerkesztője. Az ő nevéhez kötődik Magyarország Európa Uniós csatlakozásának TV2-es kommunikációs kampánya, az Aktív Európa project. 2007. június elsejétől a TV2 Aktív és Magellán című műsorainak új főszerkesztője lett”.
Ennyi.
Nemrég az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta, hogy idén mennyien jelentkeztek a felsőoktatásba. A 2014 szeptemberében induló képzésekre több mint 106 ezren jelentkeztek, 97 százalékuk elektronikus formában. Legtöbben, 70 ezren első helyen alapképzést jelöltek meg, 21 ezren mesterképzést, 9763-an osztatlan képzést (pl. orvos, jogász, állatorvos, erdőmérnök), felsőoktatási szakképzésre első helyen pedig 4971-en jelentkeztek.
A legnépszerűbb 15 szak az első helyen jelentkezők száma alapján 2014-ben:
| Képzés | Első helyes jelentkezés | |
| 1. | gazdálkodási és menedzsment | 3 422 |
| 2. | gépészmérnöki | 2 984 |
| 3. | jogász | 2 831 |
| 4. | mérnökinformatikus | 2 754 |
| 5. | óvodapedagógus | 2 732 |
| 6. | turizmus-vendéglátás | 2 665 |
| 7. | pszichológia | 2 639 |
| 8. | általános orvos | 2 235 |
| 9. | kereskedelem és marketing | 1 991 |
| 10. | pénzügy és számvitel | 1 923 |
| 11. | villamosmérnöki | 1 765 |
| 12. | gyógypedagógia | 1 700 |
| 13. | programtervező informatikus | 1 526 |
| 14. | gazdaságinformatikus | 1 521 |
| 15. | tanító | 1 412 |
Erre a listára idén a kommunikáció- és médiatudomány alapszak a tavalyihoz hasonlóan nem fért fel, annak ellenére, hogy korábban évekig biztos szereplő volt. Az Oktatási Hivatal adatai szerint azonban még mindig több ezren választják: 2014-ben összesen 1982-en jelentkeztek az alapszakra, ebből 841-en első helyen (ez több mint ötven százalékos különbség).
Mesterképzésre összesen 686-an, első helyen 450-en jelentkeztek. A két képzési szintet összesen 2668-en jelölték meg.
Tavaly januárban az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája központi ponthatár meghatározásában állapodott meg: azok közül, akik az adott pontszámot elérik, és felvételt nyernek, legalább 15-20 százalék mindenképpen állami ösztöndíjas lesz. Ez jól jött, mivel az állami kvótákat egyébként csökkentették a szakon.
A lépés legnagyobb vesztese a kommunikáció- és médiatudomány szak lett: a diákoknak így 2013-ban 470 pontot kellett volna gyűjteniük, ami magasabb az összes korábbi ponthatárnál. A szakra jelentkezők száma valószínűleg emiatt a felére csökkent: 2012-ben még 2050-en, 2011-ben pedig 2824-en jelölték meg első helyen a szakot, viszont 2013-ban már csak 824-en.
A ponthatárokat nem véletlenül tolták a csillagos égig: bár a kommunikáció, információ GDP-termelése folyamatosan nő (ennyit arról, hogy nincs szükség kommszakosokra), a második Orbán-kormány valamiért úgy gondolta, hogy ezek a szakok nem hasznosak, csak a természettudósok kellenek, mérnökök, stb., éppen melyik lobbicsoport teljesít jobban az oktatási államtitkárságnál.
Teljes célt mégsem értek, kicsit újra növekedett a kommunikáció szakra jelentkezők száma: 2013-ban 2534-en jelentkeztek, míg 2014-ben már 2668-an. Ez 135 emberrel több. Első helyen 2013-ban 1258-an, míg 2014-ben 1291-en jelölték, ami kb. félszaknyival több hallgató. A tendencia legalább újra a növekedés.
A választások közeledtével a magyar politikusok és pártok is fokozzák netes aktivitásukat. A miniszterelnök videóüzenetben köszöni meg, hogy több mint kétszázezren követik őt Facebookon. A Jobbik egységes borítóképpel hirdeti az összetartozást, az MSZP az amerikai ellenzéket koppintva „#köszOrbán“-hashtaggel a kormány elleni kritikus véleményeket publikálja, az Együtt 2014 pedig csendesen az élre tör. A választókból rajongók lettek, de valóban politikai csodafegyver a közösségi web?
Január elejétől az interneten is érezhetően erősödik a kampány a tavaszi választások kapcsán. A web2 korszaka egyszerű, gyors és olcsó felületeket kínál a közéleti szereplők számára: a rajongói oldalak, mikroblogok, YouTube-videók presztízst és számszerűsíthető hatalmat biztosítanak a trendekhez lassan alkalmazkodó magyar politikusoknak.
D. Tóth Kriszta tegnap a BME KommON Kommunikációs Szakkollégium szervezésében tartott előadást a BME-n. Lassan már egy éve, hogy felmondott az MTVA-nál, és bár boldogan idézte fel a DTK Show néhány pillanatát, nem vágyik vissza a képernyőre. Sok volt a cenzúra a köztévénél: Kulka Jánost például nem hívhatta meg műsorába. A műsorvezető egy betiltott videót is levetített, amiből kiderült, hogy a humor és az önirónia tiltólistán szerepel az MTVA-nál. Rossz tapasztalatai és a Vundersőn és Zuperszexi ellenére is úgy gondolja, hogy menthető a magyar média. A médiaszakos egyetemistákat arra biztatta, mindig vállalják fel a véleményüket, és keressék a lehetőségeket, mert soha sem tudhatják, mikor derül ki, hogy épp jókor vannak jó helyen.
Lassan már egy év telt el azóta, hogy D. Tóth Kriszta január 4-én felmondott az MTVA-nál. Azóta is remekül megvan a tévézés nélkül: UNICEF-es gyermekjogi munkája mellett, cikkeket ír és interjúkat készít különböző lapoknak. A mai napig nagy hírfogyasztó, de ha visszatérne a képernyőre, csakis beszélgetős műsort vezetne. Annak ellenére, hogy a mai magyar médiában csak ellenpéldákat lát, hiszi, hogy lehet egyszerre minőségi és szórakoztató műsort csinálni. Sebestyén Balázsék bukott show-járól, a Vundersön és Szuperszexiről elmondta, hogy maga is minősíthetetlennek tartja.
D. Tóth Krisztának nemcsak azért lett elege egy évvel ezelőtt, mert kirúgták stábja nagy részét. Azt is megelégelte, hogy előre el kellett küldenie a javasolt vendégek listáját a csatorna vezetőségének, és csak azokat hívhatta meg a DTK Showba, akikre rábólintottak: Kulka János szereplését például többször megvétózták. Eközben Fábry Sándor szabadon dönthetett arról, hogy kiket hív meg külső gyártású műsorába. Ezek után érthető, hogy a műsorvezetőnő nem értékelte, hogy röviddel távozását követően, Kulka volt a Fábry Show egyik vendége.
A show történetének talán legviccesebb pillanatait egy betiltott videó örökíti meg: a stáb tagjai a stúdióban eljátszották, hogy Majka Belehalok című számát adják elő. Egyesek komoly arccal, átéléssel, mások nevetve, viccelődve tátognak és mozognak a zenére. A közszolgálati tévézés és a rap műfaj összeházasítása különös iróniát teremt. Az MTVA vezetői azonban nem értékelték ezt a fajta humort: a csatorna nem adta le a videót, sőt, még a Youtube-ról is töröltették.
A műsorvezető most lejátszotta a betiltott klipet a jelenlévőknek, akik remekül szórakoztak rajta: mindenki szakadt a röhögéstől. Szerinte is nagy kár, hogy a felvétel nem juthatott el a szélesebb közönséghez, mert amellett, hogy borítékolható a siker, a csatorna imázsának is jót tett volna.
Majka egyébként vendég volt a show egyik adásában, de szereplése előtt el akarták küldeni, mert utólag vették észre, hogy fent van a jóváhagyott vendégek listáján. D. Tóth Kriszta hallani sem akart arról, hogy elküldjék a már a sminkben ülő Majkát, és felvették a beszélgetést. Kiírták DVD-re az anyagot, és megmutatták a vezetőségnek, akik végül úgy döntöttek, hogy nem alkalmaznak nyílt cenzúrát, és engedélyezték a leadását.
A műsorvezető nyíltan beszélt a politika és a média összefonódásáról: már a beszélgetés elején eloszlatta az olyan tévhiteket, hogy létezhet pártatlan médium. Bár a mindenkori ellenzék a szabad sajtó mellett kampányol, hatalomra kerülésekor már neki is az az érdeke, hogy a média az ő ideológiáját közvetítse. Arra biztatta a jövendőbeli médiamunkásokat, hogy legyenek bátrak, és tartsanak ki az elveik mellett, mert a saját generációjából már kiszívták a bátorságot. Úgy gondolja, hogy az olyan „tökös” riporterekre kell példaképként tekinteni, mint Krizsó Szilvia, Mészáros Antónia és Kálmán Olga.
A jelenlévőket főleg az érdekelte, mit tehetnek azért, hogy el tudjanak helyezkedni a szakmában. D. Tóth Krisztának nagy szerencséje volt, mert médiaszakos egyetemi hallgatóként egy oktatója hívta el tévézni. Ekkoriban indultak az első kereskedelmi csatornák, ahová sok fiatalt kerestek, friss elméket, amelyek még formálhatók. Ezzel azért is volt szerencséje, mert bátortalan egyetemista volt, és biztos benne, hogy magától egy tévécsatorna ajtaján sem mert volna kopogtatni. A mai pályakezdőknek viszont muszáj döngetni a kapukat, nem engedhetik meg maguknak, hogy várjanak a nagy lehetőségre. A mostani körülmények között azért is keményen meg kell dolgozni, hogy az ember jó időben legyen jó helyen. Érdemes minden szakmai előadásra és rendezvényre elmenni, mert soha sem lehet tudni, hogy melyik találkozás lesz az első lépés a siker felé vezető úton.
Fotók