A Techcrunch egy közelmúltbeli cikke az újságírás múltjának és jelenének különbségeit járja körül. Ennek kapcsán mi is megnéztük, hogy áll a helyzet a témában, hiszen nem csak a médiafogyasztási szokások változnak, de a fogyasztani való előállítása is átalakul az új körülmények hatására. Mire jó a civil újságírás, és mit lehet kezdeni a veszélyeivel, és egyáltalán: mihez kezdjen mindezzel az újságíró?
„Karácsonyig bárkinek, aki kéri, örömmel aláírom neten keresztül a Máglya vagy A fehér király e-book változatát, sőt akár az igazit is.” – írta a honlapján Dragomán György néhány héttel ezelőtt. Az itthon szokatlan ötlet első ránézésre épp a dedikáció lényegét veszi el, de a helyzet persze nem ilyen egyszerű, külföldön pedig már régebb óta kísérleteznek vele.
Dragomán karácsonyi e-dedikálása nagyon egyszerűen működött: az olvasó írt neki egy emailt azzal, hogy kinek szóljon a szöveg, az író pedig digitális tollal, a tablete képernyőjén megírta a könyv első lapjára az ajánlást, és visszaküldte emailben.
Az eredmény egy e-könyvbe illeszthető, vagy kinyomtatva hagyományos könyvbe ragasztható, személyre szóló dedikáció. Felmerülhet persze a kérdés, hogy ez ebben a formában mégis mennyire személyes vagy autentikus.
Sok szó esett már az utóbbi években a közösségi média szerepéről a tömegmegmozdulásokon, legyen szó akár az arab tavaszról, a törökországi tiltakozásokról, a budapesti diáktüntetésekről, vagy éppen az Iszlám Állam propagandájáról. De abból is érdekes dolgokat tudhatunk meg, ha nem konkrétan azt vizsgáljuk, hogy egy specifikus célra hogyan használtak a résztvevők egy eszközt, hanem éppen a másik végéről közelítünk, és azt nézzük meg a közösségi média elemzésével, hogyan változtatta meg egy ilyen kivételes esemény a hétköznapokat. Például hogy milyen kilengést eredményezett egy forradalom abban, ahogy a helyiek a mindennapjaikat élik.
A „long-form journalism” nagyon trendi kifejezés manapság a média világában. Nem mai találmány, de még mindig (már megint) a netes újságírás egyik leggyakoribb hívószava. Giles Wilson, a BBC online híroldalának hosszabb anyagaiért felelős szerkesztője, a Journalism.co.uk által szervezett workshopon mesélt arról, hogy a brit közszolgálati médiánál hogyan kísérleteznek az ilyesmivel, vagyis hogyan igyekeznek választ találni a változó médiafogyasztási szokások és a közösségi média térnyerése miatti kihívásokra. De nézzük először, hogy miről is van itt szó úgy általában!
Az utóbbi időben egyre több cég és szervezet elégedetlenkedik amiatt, hogy a Facebook-oldaluk elérése egyre csökken. Nézzük, mi ennek az oka, és mi köze úgy általában az internet jövőjéhez!
A felhasználókhoz a Facebookon elsősorban a hírfolyamon keresztül, ömlesztve jut el minden bejegyzés, legyen az akár céges tartalom vagy egy barát állapotfrissítése. Minél több oldalt kedvelünk, annál több bejegyzés verseng a figyelmünkért. Mivel a napjaink várhatóan nem lesznek hosszabbak, az egyre növekvő oldalszám egyre kezelhetetlenebb mennyiségű posztot eredményez, vagyis a hírfolyamunk (és a befogadóképességünk) túlterhelődik. A Facebook szerint egy átlagos felhasználónak napi 1500 bejegyzéssel kellene megbirkóznia, ha minden ismerősének és kedvelt oldalának az összes tartalmát ráeresztenék. Az Edgerank Checker felmérése szerint pedig, amely ezer Facebook-oldal 50 ezer bejegyzését vizsgálta, 2012 februárjától 2014 márciusáig az egyes oldalak organikus elérése 16 százalékról 6,51 százalékra esett vissza.
Múlt héten jelent meg Jeff VanderMeer amerikai fantasy-író új trilógiájának első kötete Annihilation címmel – írja a New York Times. Ami a hírt igazán érdekessé teszi, hogy a trilógia további részei szokatlanul hamar követik majd a nyitódarabot: a második (Authority) már májusban, a harmadik (Acceptance) pedig szeptemberben érkezik.
A hagyományos könyvkiadási modell szerint az egyes folytatások között több idő, legalább egy év szokott eltelni. Amellett, hogy időt hagy az aktuális résznek a piaci kibontakozásra, ez a megoldás azért is előnyös, mert a köztes időben fokozott rajongói várakozás épülhet fel, amely megágyaz a következő kötet sikerének, mint ahogy azt például a Harry Potter-sorozat esetében láthattuk. Ugyanakkor napjaink változó technológiai és médiakörnyezete új befogadói attitűdöt is eredményez: az olvasó, a rajongó türelmetlenebbé válik, kevésbé tolerálja a hosszabb hiátust, a történet mielőbbi folytatását igényli.