by bolcso.daniel | 2015. Apr. 14. | Blendle, előfizetés, facebook, hirdetés, média, Média 2.0 blog, újságírás, Winnipeg_Free_Press
Az írott média az online lapok megjelenése óta azzal van elfoglalva, hogy jövedelmező gazdasági modellt találjon. Az ingyenesen olvasható netes újságok a hirdetésekből próbálnak megélni, de egyre többször hallani, hogy ez a módszer fenntarthatatlan, amit a Gigaom nevű népszerű techoldal néhány héttel ezelőtti hirtelen halála is mutat. Többféle alternatívával is próbálkoznak a médiacégek: aki fizet, olvashat; aki túl sokat olvas, fizet; és már a Facebook is ott liheg a lapkiadók nyakában. A kanadai Winnipeg Free Press pedig most cikkenként kérne pénzt. Fizet az olvasó, vagy a híroldalak fizetnek meg?
(more…)
by arki.noemi | 2015. Mar. 27. | facebook, közösségi_média, Média 2.0 blog
Talán már nem kell sokat várni, és a legnagyobb lapokat úgy fogjuk olvasni, hogy közben egyszer sem találkozunk a weboldalukkal. A Facebook ugyanis több jelentős médiummal is tárgyalásba kezdett az elmúlt hónapokban. A tervek szerint a szerződő lapok hírei közvetlenül a Facebookon lesznek olvashatóak, megkímélve ezzel az olvasót az átirányítás hosszú másodperceitől, na meg persze szép kis hasznot hozva a Facebooknak.
(more…)
by bodor.andras | 2015. Mar. 25. | ClipDis, F8, facebook, Média 2.0 blog, Messenger
Itthoni idő szerint 18.30-kor kezdődött Mark Zuckerberg előadása a San Franciscó-i F8 Facebook fejlesztői konferencián, amelynek egyik meglepetése, hogy a megújult Messengerbe egy magyar fejlesztőcsapat által létrehozott app, az érdekes rövid klipeket gyártó ClipDis is bekerült.
Az elmúlt hetekben már jelentek meg cikkek arról, hogy a Facebook megújítja a Messengert, és megjelennek benne harmadik fél által készített alkalmazások. A nemrég a Facebook-app leválasztott szolgáltatás új irányvonaláról rengeteg találgatás kapott lábra, de az egyértelműen látszik, hogy a Facebook arra törekszik, hogy a Messenger ne csak egy egyszerű üzenőszolgáltatás legyen, hanem egy olyan rich media felület is, amely a kapcsolattartás számtalan formáját lehetővé teszi a felhasználók számára. A szöveges üzenetekbe először képeket, majd videókat is lehetett beletenni, de látszott, hogy a Facebooknak ez nem elég, többet akar.
Messenger újra töltve
Mark Zuckerberg által bejelentett újítás most fenekestül felforgatja a Messengert. Ezentúl a felhasználók több, mint 30, a Facebook által kiválasztott programjaiból választhatnak, hogy melyikkel szeretnének a Messengeren belül üzenetet küldeni barátaiknak, ismerőseiknek. Ezek az appok mind valamilyen önkifejezési formák, az üzenetküldés újfajta, kreatív és szórakoztató megvalósítására adnak lehetőséget egy izgalmas, bevonó kommunikációs formában. Nem kell persze azoknak sem izgulni, akik nem szeretik ezeket a hókuszpókuszokat, mert persze megmarad a hagyományos, megszokott üzenetküldési módozat is.
A 32 kiválasztott alkalmazás között a legkülönbözőbb megoldásokat találjuk, soknak valamilyen formája nem ismeretlen a magyar közönség előtt. Látszik, hogy a Facebook igyekezett minden célcsoportra gondolni. Így például bekerült a Talking Tom is kiválasztható üzenetküldési formák közé, de találunk animált gif vagy videófilterezős technikákon alapulókat is. Várható, hogy később további alkalmazások is bekerülhetnek ebbe a mini alkalmazásválasztékba, hiszen a Facebbok ösztönzi és segíti a fejlesztőket, hogy újabb és újabb üzenetküldési módozatokkal álljanak elő.
Szövegből videó
Nagy meglepetés, hogy teljes egészében magyar fejlesztőcsapat által készített appot, a ClipDist is érdemesnek találták arra a Facebook döntéshozói, hogy bekerüljön ebbe az exkluzív klubba, derült ki a csapat Twitter-üzenetéből. Az alkalmazás lényege, hogy a beírt üzenetünk szavait különböző ismert mozifilmekből kivágja, majd egy videóvá illeszti össze, így előfordulhat, hogy a barátnőnknek küldött “I love you” üzenetünkben az egyik szót Leonardo DiCaprio, a másikat Ryan Gosling mondja. Így az üzenetünk egyszerre vicces, szórakoztató és személyes is. A ClipDis alkalmazás tavaly szeptemberben jelent meg az App Storeban, de magyar felhasználók között kevéssé terjedt el. Ez nem is csoda, hiszen a fejlesztők rögtön a nemzetközi piacokat célozták meg, így például eleve csak angol szavak beírásával működik a ma már a Google Playben is megtalálható app.
A Messengerbe történő integrálása minden bizonnyal nagy lökést ad az alkalmazás elterjedésének, amelyben jelenleg 50 ezer szó vagy kifejezés található, de a kiadott sajtóközlemény szerint ezt folyamatosan fejlesztik. Nem csak szavak találhatóak persze az adatbázisban, hanem olyan kifejezések is, mint például a LOL, hahaha, WTF, OMG, OXOX. Ha tippelnünk kellett volna, akkor a „fuck” szót mondtuk volna a legnépszerűbbnek, de ez valójában az előbb már említett „I love you”, az „f” betűs csúnya szó kénytelen beérni a második hellyel.
A bejelentés nyomán sikerült Skype-végre kapnunk a fejlesztőcsapat egyik tagját, Szabó Jánost. A rövid interjúban az éppen San Franciscóban, az F8 konferencián tartózkodó szakember elmondta, hogy számukra is óriási meglepetés és persze öröm volt, amikor az egyik londoni befektetői találkozójuk után közvetlenül a Facebooktól keresték meg őket azzal a lehetőséggel, hogy alkalmazásuk bekerülhet a megújult Messenger szolgáltatásba.
by bodor.andras | 2015. Feb. 24. | Alekosz, bulvár, facebook, Média 2.0 blog, Norbi, Norbi_update, Omolnar_Miklos, Schobert_Norbi
Nem tudjuk, komolyan gondolta-e Schobert Norbi, hogy Mark Zuckerberghez írt leveléből akár egy szó is eljut a címzetthez, de azt tudjuk, hogy nem ő az első magyar celeb, aki levelet írt a világ legnagyobb közösségi oldalának alapítójához. Akár értik ezek az önjelölt hírességek a Facebook működését, akár nem, bőven akad önként jelentkező, aki megtanítaná őket rá.
Rohamos gyorsasággal elterjedt a Facebookon az a nyílt levél, amit Schobert Norbi írt Mark Zuckerbergnek a múlt héten. A levél valószínűleg a címzetten kívül mindenki máshoz eljutott, akik közül sokan még ma is azon vitatkoznak, hogy Norbinak valóban az volt-e a célja, hogy egy egyszerű kis levéllel innen Magyarországról megváltoztassa a Facebook üzletpolitikáját. Én a magam részéről ezt nem tartom túl valószínűnek, pedig nagyon jó lenne azt hinni, hogy Norbinak ennyire kevés a sütnivalója. Levelében Norbi azt a facebookos gyakorlatot veti az egyetemistából milliárdossá lett vállalkozó szemére, hogy a rajongói nem láthatják az összes posztot, ami a majdnem egymilliós rajongói oldalán megjelenik. Elsőre ez így elég nagy ostobaságnak tűnik, de sokkal nagyobb az esélye annak, hogy egy tudatos médiahacknek vagyunk a szemtanúi.
Segít a bulvárpápa
A fitneszgurut illetve tevékenységét közelebbről ismerők szerint tényleg bámulatosan jól kezeli a médiát, otthonosan mozog a közösségi média világában és tehetségesen használja a bulvárt. Ebben most már igazi szakértői segítséget is kap, hiszen tavaly nyár óta Ómolnár Miklós – akit sokan a magyarországi bulvár atyjának tartanak – a Norbi Update kommunikációs igazgatója. Az Ómolnár Miklós elbocsátásakor Norbi Facebook oldalán megjelent szimpátiaposzt alapján pedig úgy tűnik, a bulvárújságírás magyarországi megteremtője nem most kezdte oktatni a fitneszcelebet arra, hogyan kell figyelmet generálni és „ügyet” kreálni.
Lenne még mit tanulni
Tavaly májusban Alekosz is írt egy nyílt levelet Mark Zuckerbergnek, amelyben azt reklamálta, hogy miért nem lehet ötezernél több rajongója a Facebookon. Na belőle viszont tényleg nehéz lenne kinézni, hogy csak botrányt kívánt gerjeszteni, valószínűbb, hogy komolyan hitt abban, hogy soraitól meghatódik majd a legnagyobb közösségi oldal tulajdonosa. A bulvár egyik alapvetése ugyan tényleg az, hogy mindegy, mit, csak írjanak rólam, de nem hiszem, hogy bárki azt szeretné, hogy komplett idiótának tartsák.
Mielőtt azonban kommunikációs zseninek kiáltanánk ki Norbit, figyeljünk két tényre, amik leveléből, illetve Norbi, kommentekre adott válaszaiból kiderül. Egyrészt azt írta levelében, hogy minden figyelmével a Facebook rajongói oldalának építésére koncentrált, és teljesen elhanyagolta a weboldalát. Na ezt senkinek nem ajánlom, aki az online világban akar üzletet építeni. Minden szakértő a több lábon állást és a különböző felületek közötti terelést javasolja.
Másrészt Norbi leírta, hogy a nyílt levelet tartalmazó poszt népszerűsítésére elkölt ezer dollárt, majd az ezt firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy ez volt a legkisebb összeg, amit a Facebook felajánlott a Boost post vagy Bejegyzés kiemelése gombra kattintva. Aki egy kicsit képben van a Facebook hirdetési lehetőséget illetően, az tudja, hogy ez a gomb a kényelmes hirdetőknek van kitalálva, és ha ezt használja, akkor azzal csak egyvalaki jár jól: a Facebook. A hirdetéskezelőben sokkal profibban, igazán célzottan lehet beállítani hirdetésünk megjelenését.
Rácsapnak a tanácsadók
Pedig a magyar piac tele van profi online marketing cégekkel, akik szívesen adnának tanácsot Update Norbinak, hogy hogyan érhetne el jobb eredményeket, ha online jelenlétét nem csak a botrányfaktorra építené. Ezeket a cégeket sem kell persze félteni, mert amikor a botrány hírére közülük többen nyílt levél formájában ajánlkoztak, hogy online marketing tanácsokkal lássák el a Schobert családot, akkor nyilván nem a szívjóság vezérelte őket, hanem a hirtelen a témára irányuló reflektorfényből próbáltak elcsípni néhány fénynyalábot, hogy így szerezzenek maguknak egy kis extra publicitást. Akármi is volt az indítékuk, az alacsony szénhidráttartalmú ételek fogyasztásának magyarországi apostola jól tenné, ha megfogadná tanácsaikat.
Kép 1 2
by bodor.andras | 2015. Jan. 21. | facebook, Google, Instagram, Média 2.0 blog, Snapchat, Social_Media, twitter, YouTube
A Facebook halott, az Instagram divatos és menő, a Twitter teljesen értelmetlen a Snapchat pedig a legintimebb közösségimédia-felület. Sarkos, de legalább kendőzetlenül őszinte véleményét érdekes szempontokkal alá is támasztja cikkében Andrew Watts. Hogy kicsoda ő? Nem közösségimédia-szakértő, nem nagynevű kommunikációs szakember, nem is a szociológia professzora. Watts egy egyszerű 19 éves egyetemista, a texasi Austin állami egyetemen tanul és mellékesen érdekli a közösségi média és annak szerepe. Véleménye azonban pont attól érdekes, nézőpontja pedig pont amiatt egyedi, hogy mindenfajta kommunikációs előélettől és előítélettől mentesen nyújt betekintést abba, hogyan is vélekednek az amerikai tizenévesek a Facebookról, Instagramról, Google+-ról és társaikról.
(more…)
by bodor.andras | 2015. Jan. 14. | facebook, Google, Média 2.0 blog, médiakonvergencia, médiapiac, USA
A Sony Pictures botránya nemcsak kríziskommunikációs szempontból volt érdekes, azt is bizonyította, hogy a széles értelemben vett média mennyire nincs felkészülve az internet, és úgy általában a változó világ által támasztott kihívásokra. Az internetes vállalatok viszont egyre jobban kiismerik a média világát, és ami még fontosabb: egyre nagyobb befolyást szereznek benne. Az erőviszonyok átalakulása pedig nagyon messzire vezethet.
(more…)
