by molnar.andrea | 2016. Feb. 15. | aktiv_figyelem, kommunikáció, kommunikációs_probléma, Média 2.0 blog, menedzser, munkahely, vezetés
A vezetők és menedzserek egyik legnagyobb problémája, hogy nem fordítanak elég figyelmet a belső kommunikációra, nem figyelnek eléggé alkalmazottaikra. A jó vezető jó kommunikátor is kell legyen. A leggyakoribb hibák közé sorolható a “rossz hallgató” szindróma, a túlmagyarázás, vagy ha nem teszünk fel kérdéseket. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, amik betartásával a vállalati teljesítmény javulása, a menedzser és a többi alkalmazott közti jó kapcsolatok kialakítása egyszerűen elérhető bárki számára.
(more…)
by molnar.andrea | 2016. Jan. 4. | brand, CSR, facebook, Google, imázs, kommunikáció, közösségi_média, márka, marketing, Média 2.0 blog, médiafogyasztás, natív_hirdetések, Public_Relations, reklám, youth_marketing
A legújabb pr-trendek közt ott a virtuális valóság, több felületen átívelő történtetmesélés. A klasszikus reklámokat a mindennapi életben megtapasztalt élmények váltják fel. A Hotwire nevű pr-tanácsadó cég felmérésében a jövő kommunikációs kihívásait vizsgálta.
(more…)
by farkas.brigitta | 2015. Dec. 10. | kommunikáció, Média 2.0 blog, munkahely, szervezeti_kommunikáció
Az about.com 2014-es felmérése szerint a megkérdezettek 62 százaléka a nem megfelelő információáramlás, illetve a kommunikáció hiánya miatt nem elégedett a munkájával. Kapcsolat nélkül kellemetlen légkör alakul ki, a munkavállalók kedvtelenül végzik feladataikat. Az információcsere hiánya széleskörű probléma, ami csoportban együtt élő emberekre hat, és annak minden tagjára kiterjed.
(more…)
by arki.noemi | 2015. Nov. 10. | agy, kommunikáció, Média 2.0 blog, telepátia, tudomány
Az emberi agyak közötti közvetlen kommunikáció régóta foglalkoztatja a tudományt. Sci-fik épülnek a kérdésre és próbálkoztak is már olyan gépezet létrehozásával, ami lehetővé tenné ezt. Minden kísérlet eddig valamiképpen a beszédből kiindulva közelített a problémához, valójában azonban egészen másról lehet szó.
Lehetséges-e tudatos kommunikáció két emberi agy között? Egyáltalán ugyanazt értjük-e telepátia és agyak közötti kommunikáció alatt? Átfedés biztosan van a kettő között, de némi különbség is: az agyak közötti kommunikáció mintha valamivel tudatosabb és irányítottabb folyamatnak tűnne. Telepátiáról egymással szoros kapcsolatban álló emberek – például ikrek – gyakran számolnak be, de inkább egymás érzéseinek érzékeléséről beszélnek, mint egy tudatosan vagy szándékosan továbbított gondolatról.
Sci-fiből valóság
Többen próbálkoztak agyak közti kommunikációra alkalmas felület létrehozásával, a legsikeresebb Rajesh Rao és kollégáinak 2013-ban létrehozott eszköze volt. Első lépésben EEG (elektroenkefalográf) segítségével – mely az idegsejtek elektromos aktivitásának mérésére szolgál – letapogatják az agy aktivitását, ezt követően az eszköz elküldi az üzenetet internet segítségével. Végül egy TMS tekercs – melyet a csonttal borított területek vizsgálatára használnak – mágneses impulzust generálva az előző agyi tevékenységet a másik agyába továbbítja.
Forrás: Discover
Ez is beszéd, csak bonyolultabb
Jogosan merül fel a kérdés, hogy ugyan miben különbözik ez az emberi beszédtől – már magát a metódust tekintve. Gyakorlatilag semmiben: a beszéd során az ember agyi tevékenysége generálja a gondolatok üzenetté formálását, melyet aztán a hangok útján továbbít a vevőhöz, aki egy speciális eszközzel – a fülével – ismét agyi tevékenységgé alakítja az üzenetet. Végül az agy további részei próbálnak értelmet rendelni mindehhez. Ha innen nézzük, akkor a találmány leginkább csak egy nagyon fenszi és komplikáltnak tűnő útja egy olyan dolognak, ami sokkal egyszerűbben is kivitelezhető.
A probléma nem magával a találmánnyal, hanem a megközelítéssel van. Egyes elképzelések szerint nem a nyelvből kiindulva kell gondolkodni, sokkal inkább a két agyfélteke kapcsolatához hasonlíthat az agyközi kommunikáció. A két félteke önmagában is két, jóformán teljes értékű agy, mégis egynek tekintjük, nem két különállónak. Ez pedig a corpus callosum névre hallgató idegrostkötegnek köszönhető, ami kapcsolatot teremt a két agyfélteke között – olyan szoros kapcsolatot, amitől tulajdonképpen eggyé válnak. Tulajdonképpen folyamatos információcseréről és agyak közötti kommunikációról van szó, aminek azonban nem vagyunk tudatában.
Forrás: Spirit Science
Külső és belső üzenetek
Ezzel szemben beszélgetés közben tudatában vagyunk annak, hogy éppen információt cserélünk egy másik személlyel: külső jel, külső üzenet küldése folyik. A valódi agyközi kommunikáció azonban valószínűleg külső üzenet nélkül kell, hogy történjen. Méghozzá minden létező kommunikációs formától eltérő módon: az egyik személy üzeneteket küld a másik agyába úgy, hogy azokat nem egy másik féltől érkezőnek, hanem saját gondolatainak éli meg és tapasztalja.
És ezen a ponton már tényleg releváns a kérdés, hogy létezhet-e egyáltalán ilyen kommunikációs forma?
by he.h | 2015. Oct. 19. | járművek, kommunikáció, Média 2.0 blog, V2V
Ha az autók közötti kommunikációról hallunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy valami olyasmiről van szó, ami csak a távoli jövőben lehetséges, a sofőr nélküli járművek világában. A vehicle to vehicle (V2V), magyarul a járművek közötti kommunikáció azonban létezik, és óriási innovációt ígér a közlekedésben. Hogyan beszélgetnek az autók, és miért lesz ez jó a közlekedőknek?
(more…)
by bacsarszki.agnes | 2015. Sep. 28. | felsőoktatás, kommunikáció, Média 2.0 blog, oktatás
A holland Radboud University nagy hangsúlyt fektet a kommunikációs képzésben a gyakorlatorientált, munkában és mindennapi életben is használható tudás átadására. Beszámoló.
Az ELTE BTK Kommunikáció és médiatudomány mesterszakos hallgatójaként lehetőségem volt Erasmussal egy félévet Hollandiában tanulni, a Radboud Universityn. Az oktatás ott elképzelhetetlenül más mint itthon, nálunk.
(more…)
