Manapság egyre több marketinges próbálja tudatos közösségimédia-használattal elérni az újságírókat. A cél ugyanaz, mint eddig: hatással lenni az újságírókra, hogy nagy felületen közvetítsék üzenetünket másoknak is. Az eszközök viszont egyre kifinomultabbak.
A Facebookot az emberek többsége magánszférának tekinti, ezért sokan a közösségi médiás megkereséseket, legyen szó egy kihagyhatatlan ajánlatról, vagy egy kíváncsi újságíróról, akinek a figyelmét egy poszt keltette fel, nem fogják figyelembe venni, sőt kifejezetten sértőnek is találhatják. Az új, felhasználó által létrehozott tartalmú oldalak az újságírónak kimeríthetetlen aranybánya. Folyamatosan frissülő kontent és közvetlen elérés a posztolókhoz. De meddig mehet el, illetve meddig érdemes elmennie egy újságírónak? Hol van az etikusság határa? Erről adott javaslatokat a Reuters hírügynökség, aki nagyon fejlett rendszerrel figyeli és szűri a felhasználó által generált tartalmakat.
A fényképek egyre nagyobb szerepet kapnak történeteink megosztásában, például a Facebookon, ahol saját fotókkal osztjuk meg érzéseinket és élményeinket a nagyvilággal. Könnyen válhat bárkiből tartalomgyártó, anélkül, hogy bármilyen előképzettsége lenne. Íme néhány tanács, hogy büszkék lehessünk az okostelefonnal készített alkotásokra.
A hírességek általában menekülnek előlük, a pletykalapokon csámcsogóknak ők szállítják a napi betevőt. Technikai felszereltségük és lenyűgöző ötletgazdagságuk ellenére azonban elmondható, hogy a lesifotós műfaját általános megvetés övezi. Pedig ha csak napi munkájuk nehézségeit, problémamegoldó készségüket, kapcsolati hálójukat és a munkájukban rejlő bizonytalanságot nézzük, úgy a minőségi paparazzo az egyik legtiszteletreméltóbb figurája lehetne a médiának. Nézzük a bulvársajtós néhány műfogását, és hogy milyen új eszközöket adott kezébe az online média.
Az élet múlandó, ám az internetnek hála örökké jelen leszünk a kibertérben. A Mashable a Twitteren állítanaméltó emléket a párizsi terrortámadás áldozatainak. Valóban méltó emlék vagy inkább az áldozatok emlékének megsértése?
A 8 és 18 év közötti korosztállyal készítettek felmérést Amerikában a médiahasználati szokásaikról. Így néz ki a Z-generáció Amerikában: napi 6-9 órát töltenek szórakoztató médiával, a hagyományos formák még mindig vezetnek, a tévét és a zenehallgatást egyelőre nem taszította le a trónról a közösségi média, de a 8-12 évesek több mint felének már saját tablete van.