Nemcsak a Facebook ismerte fel, hogy a hírolvasás új eszközei – mint az okostelefonok és a tabletek – új típusú hírmegjelenítést is igényelnek. Különös tekintettel annak gyorsaságára. A Google AMP (Accelerated Mobile Pages), amely magyarul felgyorsított mobilos böngészést jelent, bonyolult neve ellenére pont az olvasók életét szeretné megkönnyíteni. Legalábbis ezt mondják, de mi történik valójában?
Miért vagyunk zavarban, ha a szexről beszélünk? Egy amerikai kutatás szerint talán azért, mert nincsenek megbízható adataink róla: az emberek hazudnak a barátaiknak, a szeretőknek, a doktoroknak, a felmérésekben, sőt, még saját maguknak is.
Seth Stephens-Davidowitz közgazdász, a Google volt kutatója megvizsgálta, hogy Google-keresésekkel milyen érzékeny, tabutémákkal foglalkozunk. Megnézte azt is, mit gondolunk ezek alapján a szexről. A saját kutatási eredményeit pedig az amerikai szexuális szokásokat is vizsgáló General Social Survey eredményeivel hasonlította össze.
A Facebook halott, az Instagram divatos és menő, a Twitter teljesen értelmetlen a Snapchat pedig a legintimebb közösségimédia-felület. Sarkos, de legalább kendőzetlenül őszinte véleményét érdekes szempontokkal alá is támasztja cikkében Andrew Watts. Hogy kicsoda ő? Nem közösségimédia-szakértő, nem nagynevű kommunikációs szakember, nem is a szociológia professzora. Watts egy egyszerű 19 éves egyetemista, a texasi Austin állami egyetemen tanul és mellékesen érdekli a közösségi média és annak szerepe. Véleménye azonban pont attól érdekes, nézőpontja pedig pont amiatt egyedi, hogy mindenfajta kommunikációs előélettől és előítélettől mentesen nyújt betekintést abba, hogyan is vélekednek az amerikai tizenévesek a Facebookról, Instagramról, Google+-ról és társaikról.
A Sony Pictures botránya nemcsak kríziskommunikációs szempontból volt érdekes, azt is bizonyította, hogy a széles értelemben vett média mennyire nincs felkészülve az internet, és úgy általában a változó világ által támasztott kihívásokra. Az internetes vállalatok viszont egyre jobban kiismerik a média világát, és ami még fontosabb: egyre nagyobb befolyást szereznek benne. Az erőviszonyok átalakulása pedig nagyon messzire vezethet.
Az utóbbi időben egyre több cég és szervezet elégedetlenkedik amiatt, hogy a Facebook-oldaluk elérése egyre csökken. Nézzük, mi ennek az oka, és mi köze úgy általában az internet jövőjéhez!
A felhasználókhoz a Facebookon elsősorban a hírfolyamon keresztül, ömlesztve jut el minden bejegyzés, legyen az akár céges tartalom vagy egy barát állapotfrissítése. Minél több oldalt kedvelünk, annál több bejegyzés verseng a figyelmünkért. Mivel a napjaink várhatóan nem lesznek hosszabbak, az egyre növekvő oldalszám egyre kezelhetetlenebb mennyiségű posztot eredményez, vagyis a hírfolyamunk (és a befogadóképességünk) túlterhelődik. A Facebook szerint egy átlagos felhasználónak napi 1500 bejegyzéssel kellene megbirkóznia, ha minden ismerősének és kedvelt oldalának az összes tartalmát ráeresztenék. Az Edgerank Checker felmérése szerint pedig, amely ezer Facebook-oldal 50 ezer bejegyzését vizsgálta, 2012 februárjától 2014 márciusáig az egyes oldalak organikus elérése 16 százalékról 6,51 százalékra esett vissza.
Az elmúlt évtizedek elképesztő ütemű technológiai fejlődése megváltoztatta a különböző termékekhez való hozzáállásunkat, fogyasztási szokásainkat. Ha úgy tetszik, a fogyasztói társadalom új állomásához érkezett az upgrade-jelenség elterjedésével. Joshua Topolsky december utolsó napján publikált cikkében bemutatja azon mérföldköveket, amelyek megismerése fontos ahhoz, hogy megértsük a ma már természetesnek tűnő trendeket a technológia világában. Alább a Verge című technológiával foglalkozó lap alapítójának publikációját közöljük magyarul.
Az 1980-as évek végéhez közeledve furcsa dolog történt az amerikai vásárlókkal: elkezdték megérteni, hogy mit is jelent valójában az upgrade szó. Az új jelentés egy olyan terméknek köszöhetően jött létre, amely a technológiai fejlődés és a kapitalizmus adta lehetőségek mezejében manifesztálódott: a konzol.