by kiraly.david | 2015. May. 8. | Média 2.0 blog, meetup
Május 26-án a tudománykommunikáció lesz a Média 2.0 blog meetupjának témája: Stöckert Gábor az Index tudományrovatának vezetője és Dr. Láng Benedek a BME tankszékvezetője előadását lehet majd meghallgatni. Többek között a tudományos hírekről, áltudományokról és az újságírók és tudósok kapcsolatáról lesz szó.
A laboratóriumokban, kutatóintézetekben dolgozó szakemberek véleménye, az itt folyó tevékenység és az elért eredmények az átlagemberhez ma már szinte kizárólag a médián keresztül jutnak el – ha egyáltalán. Az egyre bonyolultabb kutatások, specializáltabb szakterületek megértése komoly erőfeszítést igényel az olvasótól, így mind nagyobb a szerepe és felelőssége azoknak a médiamunkásoknak, akik e területtel foglalkoznak írásaikban. Két szempontból is nagyon fontos ez a kérdés: egyrészt az állampolgároknak joguk van tudni, hogy az állami fenntartású egyetemek és kutatóintézetek mire használják fel a közpénzeket, ez miért jó, milyen lehetséges hatásai vannak az ő életére, másrészt pedig a nem megfelelő tájékoztatás, az áltudományos hírek elterjedése akár közvetlen veszélyforrás is lehet az emberek életére. Ehhez kapcsolódóan korábban írtunk már az újságírás, a tudomány, és a PR kapcsolódiási pontjairól, érdemes ezzel kezdeni a meetupra való felékszülést.
A korábban Minőségi Újságírásért-díjat nyert Stöckert Gábor, az Index tudományrovatának vezetője arról fog beszélni, hogy miért speciális egy médiumon belül a tudományrovat, milyen problémákkal szembesülhetnek az újságírók, illetve, hogy milyen a tudósokkal, kutatókkal a kapcsolat, kommunikáció.
Dr. Láng Benedek végzettségét tekintve történész, és középkorász, jelenleg pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktat humán és társadalomtudományi tárgyakat, valamint ő írja a rejtjelekkel, kódokkal, titkosírásokkal foglalkozó Kripto blogot. Előadásában ő bővebben fog foglalkozni az áltudományokkal, illetve annak definiálásával, a média az újságírók és a tudósok felelősségével valamin a PUS (Public Understanding of Science) működési modelljeivel.
Helyszín a Design Terminál
A Meetup helyszíne ezúttal az Erzsébet téren található Design Terminál lesz, május 26-án 19:30-kor várunk mindenkit, aki regisztrál. Az előző eseményeink tapasztalatai alapján érdemes időben érkezni a biztos helyfoglalás érdekében. A korábbi Meetupokon, az előadásokról készült felvételeket Youtube csatornánkon találjátok, a Facebook oldalunkon pedig az aktuális információk mellett a korábbi események képgalériát is böngészhetitek. Találkozunk 26-án!
by bodor.andras | 2015. May. 7. | kommunikáció, konferencia, marketing, Média 2.0 blog, sas_istván, youth_marketing, Z-generáció
A marketing és a kommunikációs szakemberek mindig bajban vannak, amikor a fiatalokhoz akarnak szólni. Bár sokan tesznek úgy, mintha ők soha nem lettek volna fiatalok, a többség még emlékszik arra, hogy neki milyen vágyai, érzései, gondolatai voltak fiatalon. Ezzel a tudással azonban semmire sem mennek, hiszen mire felnőnek, az akkori fiataloknak már teljesen más dolgok lesznek fontosak. Persze legjobb lenne ilyenkor közvetlenül a fiatalokkal beszélgetni, de ha erre nincs lehetőség, akkor érdemes olyanokat hallgatni, akik a saját kárukon már szert tettek tapasztalatokra. Jó lehetőség volt erre a Youth Marketing konferencia, amit május 5-ére szervezett meg az Extreme Net Kommunikációs Ügynökség a MOM Kulturális Központban. Miért nevezhetjük a Z-generációt nárcisztikusnak? Hány alcsoportra lehet felosztani őket? Miért nem koncentrálnak semmire?
5 perces gyerekek
Az egész napos konferencia logikus felépítése szépen körbejárta az úgynevezett Z-generációt, ahogy a szakma az 5-21 éves fiatalokat nevezi. Az első részben arról hallhattunk, hogy mik a jellemzői ennek a korosztálynak. Először Dr. Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus beszélt az általa először bedrótozott generációnak, majd később net-, illetve multitasking-generációnak nevezett korcsoportról, akikre a kutatások és a tapasztalatok alapján a praktikum igénye jellemző és az, hogy mindig szeretnék tudni a miérteket. Nehéz az érzelmeikre hatni, nem lehet őket elkábítani valamivel, ami jól néz ki, ha az egyébként nem praktikus és logikus. Az 5 perces gyerekeken, akiket azért neveznek így, mert szüleiknek átlagosan napi 5 percük van, hogy beszélgessenek a gyerekükkel, a nevelői hatás kevéssé érvényesül, nem tanulnak meg kommunikálni, a kapcsolataik a nyilvánosság mellett rendeződnek.
Bár állandóan online vannak, rendkívül magányosak, érzelmi reakcióik visszafogottak, türelmetlenek, rendkívül rossz a konfliktuskezelési képességük, a pályaválasztásuk pedig nagyon racionális, azaz nem olyan pályát választanak, amit szívesen csinálnak, hanem amiről úgy gondolják, meg tudnak belőle élni. Hogy ne csak rosszakat mondjunk róluk, a szakpszichológus azt is elmondta, hogy ugyanakkor sokkal otthonosabban is érzik magukat a globalizált trendekben, képesek alkalmazkodni a gyors ritmusú élethez, készek a változásra.
Showman a színpadon
Nick Sohnemann, Futurecandy (fotó: Extreme Net)
A következő előadó, Nick Sohnemann elsőre egy show-mannek tűnt, már bemutatni sem hagyta magát a moderátor által, hogy ő adhassa elő saját hatásos belépőjét. Kíváncsian vártam, hogy lesz tartalma is a mondandójának. Futurecandy alapítója és ügyvezetője arról beszélt, hogy a Z-generáció figyelmét innovatív tartalmakkal lehet folyamatosan a márkán tartani, éppen ezért különböző technológiai újdonságokat, illetve azok marketingben, kommunikációban történő alkalmazását mutatta be látványos módon.
Székely Levente szociológus arról beszélt, hogy a pénzügyi helyzettől eltekintve a hazai és a nyugati Z-generációsok tulajdonképpen nem különböznek egymástól, majd beavatta a hallgatóságot, hogy szociológiai szempontból milyen jellemzőkkel illethető ez a korcsoport.
A TNS Hoffman média szektorvezetője, Perjés Tamás a generációt három csoportra (Mainstream, Trendy és Belongers), azokon belül pedig tíz alcsoportra (Outsiders, Material Girls, Home Girls, Hopsters, Supergeek, Clubbers, Populars, Smart urbans, Next elite, Preppies) osztotta, hogy ezzel a további szegmentációval könnyítse meg ennek a célcsoportnak a megértését, átlátását.
Kézikönyv a Z(űrös)-generációhoz
Ezután a konferencia igazi szórakoztató tartalma következett, hiszen Sas István tartott egy előadást arról, hogy hogyan lehet akkor mégis megszólítani ezt a korcsoportot, akiket sokan Nárcisztikus-, Selfie-, sőt Balfasz-generációnak neveznek. Sas ugyanakkor megértést kért ennek a generációnak, mert szerinte olyan tehertételnek vannak kitéve, mint előtte egyik generáció sem: magányosság, irdatlan mennyiségű információ feldolgozásának kényszere, szeretethiány, mindezeknek is köze van ahhoz, hogy náluk nem az vagy, amit teszel, hanem amit felteszel. Az empátiát az előadó annyira komolyan vette, hogy a prezentáció végére még egy “Je suis Balfasz” jelvény is felkerült. A kérdésre, hogy hogyan lehet velük kommunikálni, a rövid válasz Sas Istvántól az, hogy sehogy, a hosszú válasz pedig egy ABC(D) volt: A, mint adni élményt, szórakozást, tartalmat. B, mint bevonás. C, mint célozni és D, mint dicsérni.
Sas István (fotó: Extreme Net)
A nap hátralévő részében esettanulmányokat láthattunk, amik nagyjából egyébként a Sas István által felvázolt ABC-t követték, talán ennek volt köszönhető a sikerességük. A Nívea, a Starbucks, a Ford, az OTP és több nemzetközi példán keresztül láthattuk, hogy van azért remény, szót lehet érteni ezzel a generációval, még ha sokak attitűdjére nagyon is jellemző példa az, hogy a „F..szom, inkább visszafekszem aludni” facebook oldalnak több, mint 300.000 rajongója van.
by szirak.sara | 2015. May. 1. | határon_túli_magyarok, közmédia, Média 2.0 blog
A közmédia átalakulásával számos olyan kulturális, turisztikai, természetvédelmi és agráriummal kapcsolatos magazin szűnt meg, amely rendszeresen foglalkozott a határon túli témákkal. A műsorok készítői is részben Magyarországon kívül élő magyarok, akik nemcsak népszerűségüket köszönhetik a régióknak, de a határon túli nézők is jórészt csak a magyar közmédia révén juthattak hozzá az említett réteg-tartalmakhoz. A március 15-i átalakítások következtében azonban nemcsak teljes műsorok szűntek meg, hanem több operatőr, tudósító, szerkesztő és riporter veszítette el az állását a határon túli munkavállalók közül is.
A klasszikus határon túli magazinok már 2010-ben, az MTVA létrehozásakor megszűntek vagy átkerültek a Duna TV felületére. A 2015-ös szervezeti átalakítások értelmében ugyan az utóbbi csatornát kiáltották ki az összmagyarságnak szóló „nemzeti főadónak”, mégis úgy tűnik, megszűnnek az eddig sugárzott kulturális műsorok is.
Aggódó nézők
“Hol van a Térkép, a Gazdakör?” – szólnak az aggódó nézői SMS-ek a csíkszeredai Hargita Népe megyei lap szerkesztőségében. Felmerül a kérdés, hogy az MTVA műsorstruktúrát érintő döntései milyen üzenetet sugallnak a televíziónézők számára? A köztévé nézettsége korábban is rendkívül alacsony volt, de legalább biztos nézői célközönséget jelentett a határon túli magyarság, akik most hiába keresik az általuk jól ismert, értékes tartalmakat.
“Hová lettek a határon túli műsorok? Hol keressenek a nézők ilyen műsorokat?” – kérdezte Daczó Katalin, a csíkszeredai Hargita Népe újságírója Havasi Jánost, az MTVA határon túli kapcsolatokért felelős különmegbízottját. Havasi válaszából az derül ki hogy az MTVA és a megrendelő részvénytársaságok továbbra is számítanak a külhoni munkatársak munkájára, de utóbbiaknak figyelembe kell venni az időközben bekövetkezett változásokat. “A beszállítandó anyagok súlypontja áttevődött a hírcsatornára, amely – kellő összecsiszolódás után – szinte korlátlan felvevőpiac lesz a rövid, hírműfajba tartozó, s a helyi jelentőségen túlmutató produktumok számára. De az egyenletes színvonal biztosítása érdekében az MTVA – esetleg külső források igénybe vételével – fontolgatja, hogy közreműködik majd a határon túli tudósítói hálózat műszaki fejlesztésében is…” – mondta az MTVA munkatársa.
Székely Kapu, Gazdakör és Talpalatnyi Zöld nélkül
A székelyföldi magazinműsorok gyártását előbb csak szüneteltették a téli hónapokra, de március 15-ét követően teljesen megszüntették őket. Ezek a változások nem csak az előállító, székelyudvarhelyi stúdiót – amely összefogta a térség magyar tudósítóit– és annak munkatársait érintették, hanem más, bedolgozó tudósítókat is. Ezekkel a műsorokkal rendkívül fontos integrációs feladatokat láttak el a készítők, fontos nézői igényeket kielégítve.
Nemrégiben Öt kontinens címmel indult egy műsor, amely kéthetente jelentkezik a Duna World-ön, vasárnap 18:00 órától huszonöt percben. A műsor a közvetlen kapocs szerepét kívánja betölteni Magyarország és a világ különböző részein élő magyarság között. Arra keres választ, miként lehet távoli országokban megőrizni a magyar identitást, és hogyan lehet népszerűsíteni a magyar kultúrát. A Duna TV-vel ellentétben a Duna World-öt azonban nem minden háztartásban lehet fogni Székelyföldön. Ugyan a műsor érdekes színt hozhat televíziózásban, de nem helyettesítheti a korábban megszüntetett műsorokat.
Mit szól ehhez az MTVA sajtóosztálya?
Megkérdeztük az MTVA sajtóosztályát, mit gondolnak arról, hogy a közmédia átalakulásával a határon túli műsorstruktúra is átszerveződött, s a korábban látható műsorok eltűntek a kínálatból. A következő választ kaptuk:
Az M1 napi aktuális csatorna hírműsoraiban kiemelt figyelmet szentelünk a határon túli magyarságot érintő híreknek. Amennyiben figyelemmel követi a napi aktuális csatornát, láthatja, hogy naponta élő bejelentkezésekkel, stúdióbeszélgetésekkel, valamint forgatott anyagokkal jelentkezünk a határon túlról.
Ahogy korábban is írtuk, a közmédia új napi aktuális csatornája valamennyi magyart szeretné elérni: az M1 tudósítói az egész Kárpát-medencében jelen vannak, így a határon túl élők életével kapcsolatos friss információk is azonnal elhangoznak. Ezt erősíti, hogy nem csak a magyarlakta részeken dolgoznak a munkatársak, hanem például Bukarestben is, ahol számtalan, a magyarokat érintő döntés születik.
A NMHH Médiatanácsának Médiatudományi Intézete ezzel párhuzamosan kutatást indított a határon túli magyarság médiafogyasztásáról. A kutatás középpontjában a közmédia és az identitás kapcsolata áll majd. “Egyedül a közszolgálati televíziók és rádiók műsorpolitikájának megújítása lehet alkalmas arra, hogy a jelenleg erőteljesen fokozódó értékerózió és identitásroncsolódás szempontjából „korrekciókat” hajtson végre mind a magyarországi, mind a határon túli magyarság tömegkommunikáció által meghatározott információs terében” – olvasható a kutatás tervéről szóló beszámolóban. Reméljük, hogy a kutatás információi lehetőséget adnak a műsorstruktúra újbóli átgondolására, és továbbfejlesztésére.
by bolcso.daniel | 2015. Apr. 29. | Gricz_István, imec-interjú, interjú, kulturális_kommunikáció, Média 2.0 blog, pr
A kulturális terméket is el kell adni, de ebben a szokásosnál is nagyobb szerepe van az eredeti ötleteknek, mint amilyen a rangos Webby Awardsra jelölt Gifszínház is volt. A tartalom fontosabb, mint a hirdetés, a kommunikáció pedig jobban működik, ha az értékesítő csapatot is bevonják. Gricz Istvánnal, a Katona József Színház kommunikációs és értékesítési vezetőjével beszélgettünk színházi PR-ról, kommunikáció szakról és persze gifekről. Az utca és a fiatalok felé is nyitni kell.
Interjúsorozatunkban a „PR kommunikáció a gyakorlatban” című IMEC-képzés előadóival beszélgetünk. Az eddigi interjúk itt olvashatók.
(more…)
