Iskolaújság szintjére süllyedt az Origo

Lassan már két hónap eltelt a főszerkesztő-váltás óta: a kezdeti botrány elült, a lap szerkesztősége kicserélődött, és a tartalma is komolyan megváltozott. Nem előnyére: furcsán kezelik a Facebookot, felháborító címeket adnak, és összességében is csökkent a minőség.

Az új főszerkesztő, Pálmai L. Ákos, az Origón belülről került ki: korábban a vállalat televíziós részlegét irányította, felügyelete alá tartoztak a kevésbé ismert Ozone Network és Life Network kábelcsatornák. Előtte a TV2-nél az Aktív és a Magellán szerkesztőjeként dolgozott. Újságírói és lapszerkesztői tapasztalatai hiányában a híroldal szerzőinek is komoly kételyei voltak szakmai felkészültségével kapcsolatban.

szexihamász.png

(more…)

Itt a médiaarmageddon

A kormány támadások sorát zúdítja a magyar médiára: befolyásolják a piacot és csorbítják a sajtószabadságot. Hétfőn ismét előkerült a reklámadó tervezete (ami ellen még a fideszes lapok is szót emeltek), kedden pedig jött az újabb csapás, az Origo főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek a leváltása. A médiumok tiltakoznak, a médiaszereplők tüntetnek. Így kell pár nap alatt szétzúzni a magyar médiát. Nem látszik, hol a vége.

Durvább a javaslat, mint egy éve

A Fidesz hétfőn nyújtotta be a reklámadóról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az esemény váratlan volt, de nem előzmények nélküli: a kormány már tavaly is tervezte a hazai médiapiac megadóztatását. Az ötlettel 2013 tavaszán állt elő a miniszterelnök, de végül elvetették. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2013 októberében nyilvánosan leszögezte, hogy 2014-ben semmiképpen sem vetik ki a reklámadót. Ez érthető taktika volt, hiszen sokkal nehezebb lett volna megnyerni a 2014-es választásokat, ha előtte a Fidesz magára haragítja a teljes magyar médiát. Azonban a választások után alig egy hónappal ismét napirenden van a téma. A tervezet szerint a reklámadót már idén kivetnék, és augusztus 20-ig kellene bevallani, majd november 20-ig két egyenlő részben befizetni.

(more…)

A közszolgálatot nem érdekelte az origós tüntetés

Az Origo főszerkesztőjét, Sáling Gergőt hétfőn váratlanul kirúgták. A független újság főszerkesztőjének távozása mögött politikai okok állhatnak. Ennyit a sajtószabadságról és a független médiáról? A magyar média mindenesetre nem hagyta mindezt szó nélkül: kedd délután több ezren tüntettek a sajtószabadságért. A németek közben a Telekomot támadják.

Hétfőn váratlanul kirúgták az Origo főszerkesztőjét, Sáling Gergőt, aki 12 éve dolgozott a lapnál. Helyére a négy éve a lapnál dolgozó Pálmai L. Ákos került, aki korábban a Televíziós és Webvideó üzletág irányítója volt. Az Origo közleménye szerint közös megegyezésről van szó, a történteket pedig azzal indokolták, hogy a változó médiafogyasztási szokásokhoz alkalmazkodva döntöttek a tartalomirányítási szervezet átszervezése mellett. A 444 szerint azonban nem Sáling teljesítményével volt gond, a kirúgás mögött egyértelműen politikai okok állnak, amihez a Lázár János kétmilliós hotelszámlájáról szóló cikkek is hozzájárultak.

(more…)

Tüntet a magyar média

Viharos sebességgel rúgták ki Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét, és cserélték le Pálmai L. Ákosra, aki négy éve dolgozik a lapnál „a televíziós és webvideó üzletág irányítójaként”. Az Origo tulajdonosa (így a főszerkesztői kinevezés jóváhagyója) a Magyar Telekom.

Bár az Origo azt írja, a főszerkesztő közös megegyezéssel távozott, a 444 szerint egyértelműen kirúgásról van szó, ami mögött politikai okok állnak: Lázár Jánosnak például nem tetszett a róla szóló cikk. Ezt alátámasztani látszik az új főszerkesztőről szóló hír elején olvasható egyértelmű bullshit: 

„Az Origo Zrt. a változó médiafogyasztási szokásokhoz alkalmazkodva nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az integrált tartalom előállítás stratégiájának megvalósítására, ezért átszervezi az eddigi tartalomirányítási szervezetét. ”

A kirúgás miatt megmozdul a magyar média, a Facebookon szerveződik tüntetés ma délután öt órára.

A kirúgott főszerkesztővel hivatalosan szolidaritást vállal a 444.hu, az Átlátszóa Hír24 és az Index. Origós cikket osztott meg Facebook-oldalán a HVG, 444-eset az Origofotó. Origósra cserélte a borítóképét a Hír24, Sáling Gergőre az Index. A bloggerek közös közleményben tiltakoznak a politikai nyomás ellen. A közleményhez a Média 2.0 blog is csatlakozott.

Az Sg.hu 2007-es cikke szerint „Pálmai L. Ákos a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem elvégzését követően a Magyar Televízió Pécsi Regionális Stúdiójának munkatársa volt, ahol a hír- és magazinműsorok szerkesztő riportere és dokumentumfilmek rendezője volt. A kilencvenes évek végén egy brit kommunikációs intézet munkatársaként Londonban élt és dolgozott. Hazaérkezését követően az RTL Klub Fókusz műsorának szerkesztőségéhez hívták. 5 éve a TV2 munkatársa, az Aktív és a Magellán című műsorok felelős szerkesztője. Az ő nevéhez kötődik Magyarország Európa Uniós csatlakozásának TV2-es kommunikációs kampánya, az Aktív Európa project. 2007. június elsejétől a TV2 Aktív és Magellán című műsorainak új főszerkesztője lett”. 

origo_1.png

Ennyi.

Elbukik a Vs.hu?

Radikális szerkezeti átalakulások, tulajdonoscserék, pezsgő online jelenlét és fogyatkozó nyomtatott tartalmak jellemzik a hazai médiát 2013-ban. Igaz, a piaci pletykák és a háttérben zajló politikai meccsek további változásokat sejtetnek. Blogunk évösszegzős cikksorozatának első részében rendhagyó online sétára buzdítjuk olvasóinkat a hazai digitális média mikroszkopikus koordináta-rendszerében. Miből él a Vs.hu, a 444 és a Cink? Van még Poszt? Haldoklik az Index? Újra menő a retro?

Cinkelt lapok

Rögtön az év elején„ “néhány kereszténydemokrata hasonlattal és nagy lendülettelelindult az Indextől tíz év után távozott Szily László blogja, a Cink.hu. A felület érdekessége, hogy a New York-i székhelyű Gawker Media első magyarországi blogja, így a  Deadspinhez, Jezebelhez vagy Lifehackerhez hasonlóan ez is elsősorban a  felhasználókkal folytatott interakcióra alapozza sikerességét. 

Az animgif befogadására is képes oldal teljesen reklámmentes, cserébe a Gawker-birodalom atyja, az egészet finanszírozó Nick Denton a magyar olvasókon teszteli a Kinja-rendszer legújabb fejlesztéseit, hogy az amerikai piaci küszöb átlépése előtt fény derüljön a kínos bugokra vagy technológiai hibákra. A szerkesztőségi koncepció alapján a hangsúly a kompromisszummentes szórakoztatáson van: a Cinken politika, bulvár, nagyvárosi kultúra, netes topikok és popkulturális témák egyaránt megférnek. Szily szavaival élve: „a blog arról szól, ami engem érdekel. Hírekről, de szabadosan értelmezve, hogy attól Deutsch Tamás klubelnök is elpirulna.”

Uj időknek Uj dalaival?

Ha a Cink.hu nem volna elég, akkor a magyar média belterjességét még jobban érzékelteti Uj Péter április 29-én beinduló híroldala, a 444.hu. A főszerkesztő még 2011 szeptemberében távozott az Indextől, mostanra pedig olyan húzónevek is csatlakoztak csapatához, mint Mészáros Zsófi, Vajda Gábor és Haszán Zoltán főszerkesztő-helyettesek, valamint a Riszpekt Ház című parlamenti közvetítések arcai, Tamás Bence Gáspár és Plankó Gergő.

Az Index szerint a projekt pénzügyi és tulajdonosi hátteréről eddig két fontosabb cikk jelent meg: a HVG és a Heti Válasz írásai azonban egymásnak lényegi pontokban ellentmondanak. A site lapigazgatója, Kardos Gábor, aki korábban a Ringier kötelékében is jelentős gazdasági vezetői pozíciókkal bíró új modellről beszélt az indulást követően, mely idén ugyan még nem tükröződött, de a nagyvárosi értelmiségiek körében azonban kedvező fogadtatásra talált.

Az oldal első ránézésre sem szokványos hírportál: jól felismerhető és megkülönböztethető ugyan, de felhasználóbarátnak nevezni azért barokkos túlzás volna. “Nem egyszerű eligazodni a tartalmak között sem: a rövidebb híreket az újságírók egyfajta műsorfolyam részeként közlik, nincsenek rovatok, keresni a cikkek címkéi alapján lehet. Bár a portál a mennyiség helyett az egyedi hangvételre helyezi a hangsúlyt”, népszerűsége ma már vitathatatlan a magyar olvasók körében 70-130 ezres látogatottságával. Az Index tavaszi indulásakor titkos üzenetben üdvözölte a lapot, mely a cikk végén található fehér rész kijelölésével válik láthatóvá. Uj Péter pedig az alábbi, a 444.hu-n közzétett videóval mondott hivatalos köszöntőt.

 

Az index.hu-t egyelőre nem veszélyeztetik az új kihívók

A 444.hu sikere kapcsán már utaltunk rá, hogy a tavasz felmondásokkal és átszervezésekkel volt terhes az Index háza táján. A hírportál nemcsak túlélte a tucatnyi munkatárs – köztük az Uj Pétert váltó főszerkesztő, Mészáros Zsófi – kilépését, de némileg visszafogottabb, függetlenebb és pontosabb anyagokkal szolgálja ki olvasóit.

A volt gazdasági rovatvezető, Dudás Gergely vette át a lap irányítását, aki megerősítette az index.hu pozícióját az Origo mellett az online lappiacon.

Nem majmol tovább az Origo

2013-ban elengedte végre az eddigi designját és teljes arculatváltáson esett át az Origo: felfrissítették kínálatukat, elköltöztek és új logót kaptak, mely végre hangulatot adott a brandnek. Bár a szerkesztőség jól felépített, friss site-tal értelmezte újra a portált, mely immár nemcsak MTI-s cikkeket gyúr az ugróhivatkozások alá, a WebAudit szerint az Origo teljesítménye hullámzó.

Október elsejével Gazda Albert, a korábbi főszerkesztő közös megegyezéssel távozott, a portál új vezetője a címlap átalakítását is jegyző Sáling Gergő lett.

Nem jött be a Poszt

Októberben megszűnt az online cikkeket nyomtatott formában közlő politikai-gazdasági hetilap, a Poszt, mely mindössze hat lapszámot ért meg és soha nem ment háromezer példány fölé. Nádori Péter alapötlete az volt, hogy heti rendszerességgel összegyűjtik, „printre alkalmazzák” és valamelyest kiegészítik a megelőző időszak internetes cikktermését.

A magazint a Lapcom adta ki, főszerkesztőként pedig Weyer Balázs jegyezte, aki szerint a Poszt nemcsak az olvasói szelektálást segíti, de a minőségi tartalomterjesztést is támogatja. A kiadvány többek között szemlézte az Origót, az Indexet, a Hír24-et, a 444.hu-t, a Mandinert, az Átlátszót, valamint blogokat is, ám ősszel végleg eltűnt az újságos standokról. Szakértők szerint a koncepció eleve elhibázott volt, mert bár nyomtatva maradandóbbnak tűnik a produktum, ugyan miért venné meg valaki öccázé’ ugyanazokat a cikkeket, amiket az elmúlt héten már ingyen elolvashatott?

Elindult a vs.hu

Az online lappiac erősödését jól mutatja, hogy novemberben 5-én az Opten.hu cégadatbázisa szerint 25 milliós indulótőkével újabb magyar hírportál indult VS.hu néven. A fiatal, önálló életet kezdő 20-35 éves korosztályt célzó orgánum ötlete Száraz Istvántól, a We Love Budapest és a We Love Balaton alapítójától származik.

A főszerkesztő Kerényi György, a Kossuth Rádió egykori főszerkesztője, aki mellett csaknem harminc újságíró, fotós, videótechnikus munkatárs dolgozik egy látványos, Magyarországon egyedülálló, reklámmentes koncepción. A lapot a New Wave Production adja ki, aki a minőségi tartalomszolgáltatást modern köntösbe öltöztetését tűzte ki célul a színes-szagos VERGE.com lemásolásával.

verge-vs-vs-760x851.jpg

A VS.hu interaktív és elgondolkoztató ugyan, de súlyos gyermekbetegségekkel küzd: az igényes tartalom komoly informatikai teljesítményt igényel, az oldal nehezen kezelhető melyen nem segít a hagyományos rovatrendszer mellőzése sem. Amennyiben az interfész-navigációs-értelmezési problémákat nem sikerül záros határidőn belül megoldani, félő, hogy 2014-ben a VS.hu a mindenki szerint igényes, de mégis kevesek által olvasott előd, a Zoom.hu mintájára kényszerül végleg lehúznia rolót.

Az év nagy vesztese a HVG

A videóbotrány következtében elvesztette főszerkesztőjét és az elmúlt években megszerzett hitelességét és lendületét is a hvg.hu. A rendőrség által október végén hamisítványként leleplezett szavazatvásárlást bemutató spot komoly személyi konzekvenciát vont maga után: Gavra Gábor helyét Neizer Anita vette át az online lap vezetését.

A döntésről a hetilap kiadója rövid közleményt adott ki, melyben arra hivatkozik, hogy „Gavra a bajai videófelvétel kezelésével, megjelentetésének körülményeivel súlyosan megsértette az 1979 óta megjelenő HVG alapértékeit, különös tekintettel a függetlenségre és a pártatlan tájékoztatásra, veszélyeztetve ezzel a HVG három és fél évtized alatt kivívott jó hírét.” A botrány többek között azt is megmutatta, hogy a tulajdonosok nevetséges törekvései ellenére sem lehet egy márkanéven, de két külön brandként kezelni a HVG-t és a hvg.hu-t.

Startolt a Forbes

A Business Consulting & Media jóvoltából ősszel elindult a legújabb gazdasági magazin, a magyar nyelvű Forbes. A nagynevű lap hazai kiadását szakmai körökben kedvező visszhang fogadta a nagy kérdés azonban vélhetőleg az lesz, hogy a hirdetők jövőre mennyire számolnak a magazinnal. Idén egyébként gazdát cserélt az egyik hasonló tematikájú nyomtatott napilap, a Napi Gazdaság is, a vevő a Századvég Gazdaságkutató Zrt. volt.

Államosították a Neo FM frekvenciáit

Az NMHH Médiatanácsa december közepén bejelentette, hogy javul a közszolgálati Kossuth és Dankó Rádió vételminősége. A közlemény szerint a közszolgálati Kossuth adó, az URH-frekvenciatartományban országosan jelenleg mindössze 45 százalékos területi lefedettséggel rendelkezik, és az ország lakosságának 74 százalékát éri el.

A közszolgálat rendelkezésére bocsátott új adóhálózat és a frekvenciacserék segítségével január 2-a után viszont a Kossuth és a Dankó Rádió adásai több hallgatóhoz juthatnak el. Az NMHH közleménye azonban nem érintette azt a kérdést, hogy a két rádió milyen frekvenciákkal gazdagodott, a Radiosite.hu viszont megnézte, és kiderült, hogy az új frekvenciák egy része a korábban a Sláger Rádió, illetve a Neo FM által használt frekvenciacsomagból került ki, mely egyértelműen a nagy konkurensnek, a jobboldali érdekeltségű Class FM-nek kedvezett.

comic-satire-cartoons-angel-boligan-3.jpg

Eladták a TV2-t

A tv2 vezetése Karácsony előtt pár nappal hivatalosan is bejelentette a dolgozóknak, hogy az eddigi tulajdonos, az ProSiebenSat1-csoport eladja az országos kereskedelmi csatornát. Ennek nem csak a legfőbb konkurensnek számító RTL Klub ellen elszenvedett vereség és a növekvő veszteségek az oka, hanem az is, hogy a német médiavállalkozást szintén eladja két tulajdonosa. A hírek szerint a Viasat3 feje, az MTG elől maga Simon Zsolt vezérigazgató happolta el a tv2-t jelentős hazai befektetői kör és kormánypárthoz közel álló üzletemberek segítségével.

Új retrocsatorna

A fentiekkel párhuzamosan, december 20-án este hat órakor a Színészek a porondon című, 1963-ban rögzített műsorral elindult az M3, a közmédia új retrocsatornája. Szabó László Zsolt, az MTVA megbízott vezérigazgatója szerint a kábelcsatornát piaci tendenciák, a nézők változó tévézési szokásai hívták életre. A gyermekeknek programokat kínáló M2 után ez lett a közmédia második tematikus tévécsatornája, mely több kábeltelevízió-szolgáltatónál az alapcsomagban érhető el.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap közleménye szerint a közmédia archívumára épülő műsorszórás már az indulásakor mintegy 1,4 millió háztartásba jutott el, s olyan magyar sztárokat hozott otthonainkba, mint Voith Ági, Bujtor István, Antal Imre, Rózsa György vagy Bodrogi Gyula. “A ’60-as, ’70-es, ’80-as és ’90-es évek emblematikus műsorait, filmjeit vetítő új adón a nézők ismét megnézhetik a Zenebutik, a Halló fiúk, halló lányok! vagy a Leg-leg-leg adásait, találkozhatnak a képernyőn Kodály Zoltánnal és a 11 éves Kocsis Zoltánnal, de azt is láthatják majd, hogy Kern András tizennégy évesen miként nyerte meg a Ki mit tud? című vetélkedőt.

Újra vetítik a Szomszédok, a Nők a pult mögött vagy a Kórház a város szélén című sorozatokat is, és adásba kerül az 1993-tól kezdődő Játék határok nélkül című nemzetközi ügyességi vetélkedő Gundel Takács Gábor műsorvezetésével. A retrocsatornán a műsorzárást követően a hét minden napján Időmetszetek címmel tovább folytatódik az időutazás: éjféltől archív fotóválogatást láthatnak a nézők.” – írja az MTI. Emellett az érdeklődők számos olyan műsort – úgynevezett M3-premiert – is megtekinthetnek majd, amelyek a digitalizálás hiánya miatt bemutatásuk óta nem kerültek adásba.

retro_0.jpg

Bizonytalan jövő

Az innovatív változások jól mutatják, hogy folytatódott a fragmentáció (nagy lefedettségű médiumok súlyának fokozatos csökkenése az elmúlt években a tematikus, kisebb lefedettségűek javára). A válság a médiafogyasztásra jóval kevésbé hatott, mint a reklámköltésekre. A tévénézés mértéke magas szinten stagnál, míg a nyomtatott lapok piacán nem nagyon találkozhattunk olyan jelentős példányszámmal bíró lappal, amely az egy évvel korábbi példányszámát meg tudta volna tartani. A szakértők szerint a vásárlók erodálódásának gyorsulásához a trafiktörvény is jelentősen hozzájárult.

chart_id_574_2013_11_19t10_40_47_01_00.png

Nehéz volna pontos előrejelzéseket tenni 2014-re, de az biztos, hogy a reklámtortából egyre nagyobb szeletet kiszakító globális médiacégek ellen megpróbálnak ahol csak lehet hirdetőt nyerni a magyar oldalak is.

A nagy kiadóvállalatok kapcsán a legfontosabb idei történés a Ringier és az Axel Springer összeolvadása volt, de jövőre még ennél is nagyobb durranás lehet a Sanoma eladása. A hosszú évek óta nem tapasztalt tulajdonosi átalakulás jövőre vélhetően nemcsak az országos kereskedelmi tévéket érinti, de a politikával alig foglalkozó magazinokat és reklámügynökségeket is. “Az átalakulás hátterét ismerő piaci és lapkiadói források szerint az átalakulást nyomon követi a rádióktól a napi- és hetilapon, az ingyenes lapon, tévén keresztül a plakátcégekig milliárdos médiabirodalmat kiépítő Simicska Lajos–Nyerges Zsolt–Fonyó Károly trió is. A Fideszhez kötődő cégek továbbra is arra törekednek, hogy ők legyenek az átalakulás nyertesei.” – írja a HVG.