by media20 | 2018. Apr. 5. | Fidesz, humor, tibi_atya
Nem egy, nem kettő közszereplő vállalt szerepet a választásra való buzdításban. Ki gondolta volna, hogy ezen a téren Tibi atya nekimegy a Comedy Centralnak? Van egyáltalán létjogosultsága a viccnek a politikai palettán? A blogunknak nyilatkozó szakértő szerint mindenképpen, ám nagyon óvatosnak kell lenni, mert könnyen előfordulhat, hogy óriási koppanás lesz a vége.
A kampányfinisben a hazai humorszakma két nagyágyúja egymásnak esett, amikor a Comedy Central (CC) szavazásra buzdító reklámjait követően Tibi atya keményen betalálta a csatornát. A fiktív pap azt kifogásolta, hogy szerinte a csatorna a megidézett, valóban szélsőségesen buta karakterekre próbálja kenni, hogy az ország ott tart a rendszerváltás óta, ahol. Illetve ezzel a reklámmal újabb ellenségképet kreáltak, a bemutatott, „alsóbbrendű embereket”, akiknél te, az átlagszavazó bizony jobb vagy, de legalábbis jobbnak kell lenned.
Saját követői estek neki
A blogposztra a CC és a reklámokban szereplő humoristák, Bödőcs Tibor és Kovács András Péter nem reagált, sőt az atya Facebook-oldalán olyannyira megindult a kommentáradat, hogy a fiktív papnak kellett egy posztban megmagyaráznia korábbi gondolatait.
Tibi atya kezdetben pedofil is volt – ezt a tulajdonságát el kellett távolítani a brandből /Forrás: Youtube/
A kommentelők többsége, még a legnagyobb fanok is a CC mellé álltak, mondván a reklámjai humorosak, a benne szereplő figurák pedig egy sajátos értelmezés szerint a lenyomatai a mai magyar társadalomnak. Az egyik hozzászóló az eredeti posztra reagálva azt írta, „vagy akár úgy is lehetne érteni, hogyha nem mész el szavazni, akkor a Te véleményed nem lesz képviselve. A két szereplő szélsőségesen kifacsart személyisége meg klasszikus humorforrás.” Más úgy fogalmazott, „a felhívás teljesen nyilvánvaló, a tartalma pedig pontosan annak van szánva, ami a csatorna nevéből eredeztethető, azaz poénnak.” A véleményüket megosztók közül többen is arról lamentáltak, hogy Tibi atya is a sztereotípiákra, főleg az alkoholistákra építette a brandjét.
A másik oldalon az atya mellett igen kevesen álltak ki, csak elvétve találunk olyan gondolatokat, amelyek inkább a reklámokat pécézték ki – akkor is inkább csak azt emelték ki, hogy a CC humorát nem biztos, hogy az átlagember (értsd: átlagszavazó) megérti. Egyikük szerint „nem csak a CC követi el azt a hibát, hogy azt hiszi, az emberek többsége érti ezt a fajta humort. Amikor kimész tüntetni nyakadban az “én is Soros bérenc vagyok” táblával, az neked hiába irónia/ szatíra/ vicc , sokan nem értik és komolyan veszik.”
Nem biztos, hogy mindenki érti a politikai iróniát /Forrás: 444.hu/
Ezt egy másik hozzászóló is megerősíti, pontosítja: „sajnos a humor minél intellektuálisabb, annál kevesebb ember képes felfogni. Megvallom, engem nagyon gyakran zavar, hogy képtelen vagyok emberekkel vitázni, akár egyáltalán beszélni, mert nem ért. Nem beszélünk közös nyelvet.”
Pedig a Comedy Central filmjei annyira elérték a köztudatot, hogy még egy lelkész is, enyhén kormánykritikus prédikációjában is felidézte a két főszereplőt. A politikai kommunikáció igen rázós terep, minden üzenetnek, minden mondatnak nagyon komoly hatása van/lehet a választópolgárokra, humort vegyíteni a szeriőz témákkal különös kockázatot rejthet az azzal operálók számára. Korábban az ál-Magyar Hírlap miatt mi is írtunk a humor megengedhetőségéről, de ott csak polgári jogi felelősségről volt szó, a választási kampány kockázatosabb terep.
A szakértő szerint a humor kontraproduktív lehet
„A magyar társadalom egész széles rétege érintett a politikai apátiában, sérült a politikusokba vetett bizalmuk, nehéz számukra az elköteleződés vagy egyszerűen csak nem érdekli őket a politika, ez látszik a választási részvételen is” – hangsúlyozta Horváth Zsófia, politikai kommunikációs szaktanácsadó a Média 2.0-nak. Hozzátette, a közügyekkel foglalkozó közszereplőkkel azonban könnyebben megszólítható a kiábrándult réteg, ezért akár hatékony is lehet az ő szereplésük a kampányban, választásra buzdításban. Jó példa erre, hogy az egyik kereskedelmi csatornán, sőt egy sportcsatornán is népszerű közéleti személyiségek, énekesek, színészek, közönségkedvencek szólítanak aktivitásra.
Nacsa Olivér (balra, épp Bajnai Gordonként) például már hitet tett a Fidesz politikája mellett
Közben azért nem árt tudni, hogy ha nem figyelünk oda, bizony a humor egyik pillanatról a másikra válhat kontraproduktívvá, és áteshetünk a ló túloldalára. Ez sérelemként érheti a szavazót, kialakulhat benne a dac, az ellenállás.
„Nem szerencsés egy bizonyos rétegre, annak is végletekig sztereotipizált, kiparodizált szereplőire építeni egy kampányt vagy felhívást. Van helye a humornak a politikai kommunikációban, ha okosan használjuk, hatásos kampányeszköz is lehet. A politika nyelve ugyanis nem mindig tiszta, sokszor dramaturgiákra épül, a humorral viszont közvetlenebbé tehető. A hangsúly azonban az arányokon kell legyen, ez pedig mindenképpen kihívás” – hangúlyozta Horváth. Szerinte felettébb ingoványos a talaj, mert a humor a komolyan vehetőség rovására mehet, amely egy poltikus, vagy egy politikai alakulat végét jelentheti.
Van, ami nem humoros
Tökéletes példa erre az egyik, az utóbbi napokban éppen a képviselőjelöltségtől visszalépő, ellenzéki politikus magánakciója, amikor gerincdoktorként vagy mosóporeladóként próbálta átadni az aktuális üzeneteit a választóinak, támogatóinak, szimpatizánsainak. Ezek azok a videók, amelyeknek nem sikerült megugrani a lécet; nem humorosak, nem kreatívak, talán kicsit még alpáriak is – nem is lettek különösen nézettek, a kommentekben komoly vitát szültek.
Hofi Géza politikai humorát megtűrte a szocialista rendszer /Forrás: Wikipédia/
Vagy ott van Magyarország első és egyetlen viccpártja, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, amely szépen-lassan népszerű szereplőjévé vált a sokszereplős politikai palettán. Hosszú évekig küzdöttek és matricáztak azért, hogy végre elindulhassanak a választásokon; ergo hosszú évekig küzdöttek azért, hogy komolyan vegyék őket.
Nem lehet elvitatni a Kutyapárttól, hogy humorosak, kreatívnak igen kreatívak, a 2016-os kvótanépszavazásnál pedig még egy nagyon határozott véleményt is érvényesíteni tudtak, ám a kérdés most már az, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor vérre menő küzdelmet folytatnak egyes szerveződések, biztosan van helye a komolytalanságukra büszke, a komolytalanságukkal kampányoló tömörüléseknek? Kérdés, mennyire sikeres és mennyire káros, hogy a választáson csirkejelmezes embert indítanak egy választókerületben, vagy éppen ezt a csirkejelmezest küldik a köztévébe öt percig kotkodácsolni.
by media20 | 2018. Apr. 2. | meetup, rendezvény
A partymarketing alapvetően hálás téma, bulizni szinte mindenki szeret. De hogyan élik meg a szervezők és a szponzorok a saját rendezvényeiket? Mik a promóteri szakma buktatói? Ki a szponzor szempontjából hasznos közönség és mi a jó partyszervezés kulcsa? A márciusi kerekasztal-beszélgetés résztvevői több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek, Schadl Balázs, a BOOM Party ügyvezetője és Pesti Gergely, a Ballantine’s termékmenedzsere voltak.
A szervezők is buliznak?
Hogyan viselkednek a saját rendezvényükön: talán ők az elsők, akik felülnek a pultra táncolni, vagy a backstage-ben ülnek szerződéseket olvasgatva? Schadl Balázs megjegyezte, hogy ő már 12 éve partiszervező, és annyit éjszakázott az évek alatt, hogy már szívesebben alszik otthon a rendezvény alatt. Persze, ha a klubbal problémák vannak, ha vitába kerülnek az üzletvezetővel, az egy másik helyzet. Pesti Gergely saját elmondása szerint szerencsésebb helyzetben van, mivel ő nem szervezi, hanem szponzorálja a bulit, és neki inkább az esemény előtt van dolga, közben már nem igazán.
Schadl Balázs (b) és Pesti Gergely
Hogyan azonosítják magukat?
Schadl leginkább rendezvényszervezőként és márkamenedzserként azonosítja magát, mivel egyszerre kell betöltenie a marketinges, a kommunikátor, a promóter és a klub képviselőjének szerepét, emellett pedig videót és fotókat válogat, gazdasági vezetőként és jogászként is funkcionál. Pesti mint szponzor leginkább a márkáért felel és marketingesként gondol magára: az ő feladata, hogy a termék megjelenjen a rendezvényen, illetve, hogy szerves részévé váljon a partinak, például welcome drink formájában.
Milyen marketingeszközök vannak a Facebook-hirdetéseken túl?
Pesti Gergely promótereket bíz meg: ma már ez legalább annyira fontos, mint az online hirdetések, hiszek ők viszik a hátukon a rendezvényeket. Schadl Balázs szerint, amikor megjelent az internet, a leleményes promóterek azonnal megtanulták kezelni, meglátták benne a lehetőséget. Ők kezdetben az IWIW-en reklámozták a BOOM-partikat, a szórólapozás mellett. Mivel egyre nehezebb figyelmet szerezni, nincs már olyan cég, aki csak egy eszközt használ, mindenki használ minden elérhető felületet. Bár promóterként kisebb büdzsével dolgoznak, mint akár egy fesztivál, mégsem elhanyagolható a promóteri ágazat, mivel ők vonzzák be a jó társaságokat rendezvényekre, amitől valóban sikeresek lehetnek.
Be lehet vonzani színházas-mozis szórakozókat vagy a “bulizási hajlandóságnak” adottnak kell lennie?
A vendégek válaszai alapján a “bulizási hajlandóság” mindenképp szükséges az értékesítéshez. A BOOM főleg megrendelésre dolgozik, és sok más partiszervezőhöz hasonlóan, a szalagavató-afterpartikkal léptek be a piacra. Ez azért jelent egy jó alapot, mert a gimnazisták fix, évről évre visszatérő közönség. Jó eséllyel a teljes évfolyamot meg lehet győzni, hogy elköltsön valamennyi pénzt, ami ráadásul nem a konkrét fogyasztó, hanem a szülei pénze, ezért még nagyobb is a fogyasztási hajlandósága. Schadl szerint ha az afterpartik szervezése után megmarad egy cég a piacon, akkor előbb-utóbb hétről hétre kell tudnia önállóan megtölteni klubokat. Ezután jöhetnek szóba a bulisorozatok is, ott pedig már komolyabb eszközökre van szükség: a közönség egyre mélyebb ismeretére, olyan zenére, amit a külföldiek is hallgatnak, és amit a lányok szeretnek, mivel ők vonzzák be a fiúkat.
Fontos a fizetőképes közönség?
Pesti számára nem az a legfontosabb, hogy az adott rendezvény közönsége meg tudja venni helyben a Ballantine’s-t, hiszen a valódi bevételük nem abból származik. Élményt akarnak kapcsolni a termékhez: ezért is szponzorálnak sok szalagavató-afterpartit. A kevésbé mély pénztárcával rendelkező fiatalok első nagy buliélménye így az ő termékéhez kötődik, évek múlva is megvásárolják és jó esetben egy életen át fogyasztják majd, esetleg a barátaikat is behúzzák. Szívesen kommunikálják a felelősségteljes alkoholfogyasztást: az ő céljuk nem az, hogy valaki egyszer leigya magát aztán soha többé ne nyúljon a márkához, hanem, hogy egy egész életen át tartó márkahűséget alakítsanak ki.
Egy jó buli titka
Pesti szerint régen a promóterek egyszerűen alulöltöztettek néhány csinos lányt, kezükbe adtak egy üveg italt, hogy kínálják körbe a szórakozóhelyen, és mindenki azt az italt akarta fogyasztani. A felelősségteljes alkoholfogyasztás jegyében azonban mára szerepel a szabályzatban, hogy az alkoholt nem szabad ilyen módon kommunikálni. Ha nem a csinos lányokkal, akkor koncepcióval lehet eladni ma már a rendezvényeket, ilyen ötlet például a Ballentine’s Brazil, vagy a BOOM One Dance reggeatón-világa. De ott van a World is Mine nevű cég is, akik fantáziakoncepciókkal dolgoznak: világvége partival vagy tűz és víz összecsapásával. Ilyen eszközökkel lehet kitűnni azok közül, akik csak kiírják a DJ nevét, és a dátumot. Schadl szerint fontos az eredetiség és a hitelesség is: lássa a szervezőkön a közönség, hogy ők is őszintén élvezik, és megélik a saját rendezvényüket.
Fotó: Karvaly Bence
by media20 | 2018. Mar. 30. | 2018, Televíziós_Újságírók_Díja
Szerdán este adták át a Televíziós Újságírók Díját, amelyet a 2017-es év legjobb tévés produkciói, a legjobb teljesítményt nyújtó szakemberek, műsorvezetők és színészek nyertek el. Ördög Nóra könnyezve vette tudomásul, hogy negyedik alkalommal is a legjobb női műsorvezetőnek választották, a férfi kategóriában pedig idén kivételesen nem Sebestyén Balázs nyert. A Terápia lekörözte a szintén népszerű A mi kis falunkat, és idén először az elmúlt években Magyarországon is befutott gasztro reality műfaj is megjelent mint önálló kategória. A 12 díjból kettőt az HBO nyert meg, a többin az RTL Klub és a TV2 osztozott: mindkét tévétársaság 5-5 kategóriában.
Ötödik alkalommal rendezték meg szerdán este a Televíziós Újságírók Díja gálát, amelyen 12 kategóriában hirdettek győztest. A díj célja, hogy a szakmai média által, klasszikus kritikai szempontok alapján emelje ki a legprofesszionálisabb magyar tévés teljesítményeket. Az esemény házigazdája Gundel Takács Gábor volt, aki azzal kezdte, hogy mennyi változáson ment át a tévézés az elmúlt évtizedekben. A mostani trendeket jól mutatják az évről évre megjelenő új kategórák, mint idén a gasztro reality, amelynek 3 jelöltje a Konyhafőnök VIP (RTL Klub), a Gasztroangyal (Duna) és a Séfek séfe (TV2) volt.
Csoportkép a díjazottakról
A celebek elviszik a show-t
Alapvetően nem születtek meglepő eredmények: az új gasztro reality kategóriában a celebeket felvonultató Konyhafőnök VIP nyert, amelyben a közismert személyiségek a konyhában mérkőznek meg egymással. A comedy show kategóriában a tavalyi győzelmet megismételve ismét a celebvetélkedő és a talkshow műfaját vegyítő Gyertek át! nyert. Ebben szintén közismert emberek oldanak meg vicces, vagy legalábbis annak szánt feladatokat, miközben együtt hülyéskednek és ugratják egymást.
Látszik, hogy továbbra is hatalmas a kereslet a celebek iránt, nem csoda, hogy a magyar kereskedelmi csatornák az ilyen típusú műsoroknak egész sorát vonultatták fel az elmúlt években: volt már társasjátékozás, tánc és túlélés a dzsungelben. Egyrészt, sok néző kíváncsi arra, hogy a hírességek hogyan viselkednek különböző élethelyzetekben, másrészt a modern kor társas magányát teszik elviselhetővé ezek az ismert embereket mutogató műsorok – mondták el korábban a Média 2.0-nak a JóLÉlek Pszichológiai Alapítvány szakemberei.
Kivétel azonban a fenti megállapítás alól a Ninja Warrior ügyességi vetélkedőműsor, amit a TV2 sugároz, és bár ebben nem ismert arcok versenyeznek, nagy népszerűségre tett szert a műsor, az eseményen pedig díjazták a nagyszabású showműsor kategóriában.
Till Attila és a díj ötletgazdája, Kenderessy Szabolcs
Liptai Claudia és Mácsai Pál is kapott díjat
A legjobb női műsorvezetőnek járó díjat ebben az évben is Ördög Nóra nyerte, aki 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is megkapta az elismerést. Könnyek között vette át a díjat, és elmondta, hogy lassan már elhihetné, hogy tényleg ő a legjobb műsorvezető, de közben fontosnak tartja, hogy ne higgye ezt el el, hanem továbbra is keményen dolgozzon.
Legjobb férfi műsorvezetőként Till Attilát szólították színpadra, ennek a kategóriának az érdekessége, hogy már ötödik éve ugyanazok a jelöltek: Gundel Takács Gábor, Sebestény Balázs és Till Attila. Utóbbi a díj átvételekor elmondta, hogy a mai napig nagyon élvezi, amit csinál, és az olyan visszajelzésekből, mint ez a díj, úgy látja, hogy a lelkesedése kifelé is látszik.
Liptai Claudia
A zsűritag kategóriában idén a Sztárban sztár ítésze, Liptai Claudia vehetett át díjat, és elmondta, hogy az önazonosság még mindig nagyon fontos a szakmában, és ezt láthatóan a közönség is értékeli. Az önironikus megjegyzések mellett a többi jelölt cukkolását is bevállalta köszönőbeszédében, a tőle megszokott csípős humorral. Ezt a kategóriát 2017-ben hozták létre a díj alapítói, mert egyre több műsor jelent meg a piacon (például vetélkedőműsorok), amelyeknél a zsűritagok személyisége és szakmai tehetsége is épp olyan fontos, mint a műsorvezetőé.
Üdítően hatott az eseményen, hogy egy teljesen új arc is díjjal térhetett haza: a legjobb színősznőnek járó díjat Lovas Rozi nyerte A mi kis falunk című sorozatban nyújtott alakításáért. A sorozatok terén más meglepetés nem történt, a szerény hazai felhozatalban tavaly az Aranyélet egyenesen tarolt, idén a Terápia vitt el két díjat: a legjobb sorozatért járót, illetve a főszerepet játszó Mácsai Pál a legjobb színésznek járó elismerést kapta meg.
Lovas Rozi
Az egyes kategóriák idei győztesei
- Nagyszabású showműsor: Ninja Warrior Hungary (TV2)
- Comedy show: Gyertek át! (RTL Klub)
- Vetélkedő: Az 50 milliós játszma (TV2)
- Reality: Survivor (RTL Klub)
- Gasztro reality: A Konyhafőnök VIP (RTL Klub)
- Zsűritag: Liptai Claudia (TV2 – Sztárban sztár)
- Női műsorvezető: Ördög Nóra (TV2)
- Férfi műsorvezető: Till Attila (TV2)
- Magyar sorozat: Terápia (HBO)
- Színésznő: Lovas Rozi (RTL Klub – A mi kis falunk)
- Színész: Mácsai Pál (HBO – Terápia)
- Mellékszereplő: Debreczeny Csaba (RTL Klub – A mi kis falunk)
A díjátadó gála közönsége
A 2014-ben alapított Televíziós Újságírók Díja Magyarország egyik legrangosabb szakmai értékmérőjének számít, köszönhetően a díjat övező óriási médiaérdeklődésnek és maguknak a díjazottaknak is. A díjakat Kenderessy Szabolcs, a SorozatWiki főszerkesztője, a díj ötletgazdája,illetve az elismerést alapító szakmédiumok, a 24.hu, a Hír7, az Index-Comment:com, a Kreatív, a Médiapiac, az Origo, a SorozatJunkie, a SorozatWiki, a Színes RTV, a Telenovella-Epizód magazin és a Tvr-hét újságírói oztsják ki. Az esemény főtámogatója a NuMuvee Hungary Kft., televíziós műsorgyártó.
by media20 | 2018. Mar. 26. | kríziskommunikáció, krízistérkép, kutatás, kutatási_eredmények, MPRSZ, Public_Relations, válság, válságkommunikáció
Elkészült Magyarország második Krízistérképe; a Veronai tragédia, a BKK hekkerbotránya és a #metoo-kampány a kiemelt esetek között. A nemzetközi minta alapján elvégzett kutatás során hazánk vezető szakemberei a tavalyi év összes nagyobb, magyar vonatkozású válságát – szám szerint 382 esetet – elemeztek szektorokra lebontva, majd a főbb tendenciákat azonosították.
A kiadvány bemutatására a Magyar Public Relations Szövetség márciusi PR Kávéházi Estjén került sor, ahol a szerzők képviseletében Bőhm Kornél, az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozatának elnöke tartott előadást a kutatás módszertanáról és legfontosabb eredményeiről.
Előadásából kiderül: a nyilvánosság és közélet területén alakult ki messze a legtöbb krízishelyzet 2017-ben. Igaz, a gyűjtésbe a 2016-os 460 után tavaly csak 382 válsághelyzet került. A közlekedés területe volt a második leginkább érintett terület – elsősorban a veronai buszbaleset révén. A szolgáltatói szférában viszont tavaly csökkent a krízishelyzetek száma, és ebben szerepet játszik az is, hogy az ágazat felkészültebben és gyorsabban reagál azokra a helyzetekre, amelyeknél a válság elkerülésében vagy a károk enyhítésében része van a jó kommunikációs stratégiának, az időben adott tájékoztatásnak.
Krízishelyzetek ágazatonként
A Krízistérkép szerzői olyan botrányokat vizsgáltak meg, amelyek valamilyen módon válságkommunikációs eljárást; a reputáció, a hírnév védelmét követelték meg az érintettektől. A szakemberek azt is kielemezték, hogy mely szektorokban, milyen gyakorisággal fordulnak elő a közvélemény ingerküszöbét elérő botrányok, válsághelyzetek, milyen az egyes iparágak aktuális krízisérzékenysége, reputációs kitettsége. „Az esetek több mint negyven százaléka közéleti esemény volt, de jelentős arányt képviseltek a közlekedéssel, szállítással összefüggő esetek is. A legkisebb halmazt, – a tavalyi vizsgálathoz hasonlóan, – a technológiai cégek ügyei képezték. Kronológiát tekintve 2017-ben január és augusztus volt a két leginkább krízisektől sújtott hónap. Mindösszesen az esetek majdnem felét a forprofit (nyereségérdekelt) szervezetek adták, több mint egyharmadukat pedig az állami és nemzetgazdasági intézmények tulajdonában álló szervezetek produkálták.” – hangzanak a kötet legfontosabb megállapításai.
A krízisek mintegy háromnegyede, szám szerint 293 eset hirtelen megjelenő válság volt, mely újra aláhúzza a megelőzés, felkészülés jelentőségét. Kiváltó okok tekintetében a mismanagement, a balesetek, valamint a bűncselekmények okozta válságok fértek fel a dobogóra. Súlyosság szerint a legtöbb, 2017-es válság kritikusnak minősíthető, a menedzselhetőség szerint pedig 314 válság tekinthető kemény, nehezen kezelhető krízisnek. A legfontosabb tanulság talán az, hogy a krízisek forrását legnagyobb arányban a hibás menedzsment, rossz szervezeti, vezetői döntések okozták – ezeken pedig a legkönnyebb változtatni kellő odafigyeléssel, tapasztalatgyűjtéssel, átgondoltsággal.
KFC-től BKK-ig
A tanulmány 2017 legfontosabb, kiemelt válságait is azonosítja, melyek között megtalálható a BKK „hekkerbotránya”, a veronai tragédia és a #metoo-mozgalom is. „Összesen 382 esetet gyűjtöttünk össze, amelyeket iparágak, a tulajdonos/fenntartó szektora, kronológia, valamint aszerint csoportosítottunk, hogy az adott válságot elhúzódónak, vagy hirtelen fellépőnek és gyorsan lecsengőnek tekintjük. Az előző évitől eltérően ezúttal három újabb elemzési szempontot is vizsgáltunk: egyfelől a válság súlyosságának, kritikusságának mértékét; másfelől a krízisek kiváltó forrását; harmadrészről pedig a válság menedzselhetőségét” – hangsúlyozzák a szerkesztők.
„Az első ilyen összefoglaló kutatás jelentős szakmai visszhangot váltott ki a kommunikációs szektorban, rengeteg pozitív visszajelzést, támogató észrevételt és új elemzési szempontot kaptunk. Tavaly, az első krízistérkép publikálásakor is jeleztük: a kiadvány akkor válhat igazán relevánssá, ha képesek leszünk évről évre elkészíteni azt, vagyis ha összehasonlíthatóvá válnak a tendenciák, ezáltal pedig hosszútávon rajzolódhat ki, hogy melyik iparágat, melyik szektort, milyen intenzíven veszélyeztetnek válságok, mekkora a különböző válsághelyzetek kialakulásának az esélye” – mondta el Bőhm Kornél, az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozatának vezetője a kötet tegnapi bemutatóján.
A szakemberek kiadványukat elsősorban cégvezetőknek, a kommunikációs szakma képviselőinek, a válságkommunikáció területét kutatóknak, valamint iparági elemzőknek és egyetemi oktatóknak ajánlják, hiszen a Krízistérkép végén nemcsak hasznos szakmai tanácsokat adnak, de fontos tanulságokra is felhívják a figyelmet. Mint írják: az alapos, mindenre kiterjedően válságérzékeny szervezeti hozzáállás, a preventív szemlélet és a profi felkészülés jelentősen csökkenti a krízisek kialakulásának veszélyét, egyúttal a kialakuló válságok romboló hatásait is képes mérsékelni.
A kiadvány elérhető: innen.
A kutatás szerzői:
Bőhm Kornél kommunikációs szakértő, Horváth Mónika, kommunikációs tanácsadó, Petrányi-Széll András, szociálpszichológus és szakközgazdász, Pintér Dániel Gergő PR-stratéga és válságkommunikációs szakértő; Sztaniszláv András, stratégiai kommunikációs tanácsadó.
Budapest Airport és a közösségi média
Az est hátralevő részében dr. Domonkos Márton a GDPR közelgő bevezetésének határideje kapcsán tájékoztatta a jelenlévőket az előírásokról és teendőkről, majd Hardy Mihály, a Budapest Airport Kommunikációs Igazgatója a reptéren történt csomagfelnyitások és lopások médiavisszhangját elemezte. Az esemény moderátora dr. Rácz Gábor, az MPRSZ örökös tagja volt.
A kommunikációtechnológia rohamos fejlődése és a médiahasználati szokások változása miatt érdemes egyre nagyobb figyelmet fordítani a közösségi média helyes kezelésére és stratégiai szintű leszabályozására. Mivel könnyen, olcsón és gyorsan lehet tömegekhez eljuttatni a kívánt üzenetet, így egyre több cég képviselteti magát ezeken a platformokon. Legtöbben marketing/sales célokra használják a felületetek, ahol a bizalomépítés, kapcsolattartás, párbeszéd kialakítása a legfőbb cél.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Facebook, Instagram vagy Twitter kétélű fegyver, ami számos veszélyhelyzetet is rejt magában. Disszonáns lehet az olyan stratégia, mely valódi ügyfélpanaszok esetén nem reagál érdemben a felhasználók problémáira. A helyzetet színezi a felhasználók egyre inkább polarizált gondolkodása: az elmúlt években felerősödtek a szélsőséges vélemények, melyek még inkább megnehezítik a cég reputációjának visszaállítását. Hardy Mihály szerint egy válsághelyzetben a közösségi médiára fordított erőforrás mértéke nem arányos annak eredményével, érdemesebb a válság okának megszüntetésére koncentrálni.
by media20 | 2018. Feb. 26. | brand, brandépítés, branding, Cserpes, Dorko, Ilcsi, kommunikáció, magyar, magyar_márka, magyar_termék, márka, márkaépítés, marketing, meetup
Gumitalpú dorgo, habos kakaó és gyanta füst. Egyikről sem gondolnánk, hogy egy-egy csúcskategóriás márka alapköveiként szolgálhatnak, pedig pont így történt ez a Dorko, a Cserpes Sajtműhely és az Ilcsi Szépítő Füvek esetében. A három márka képviselői (Tolnai Viktória, Cserpes István és Molnár Ferenc) legutóbbi meetupunkon beszéltek tapasztalataikról, a fogadtatásról és a feltörekvésről a konkurenciák mellett magyar cégként.
Bár a Cserpes és az Ilcsi nagyon sok közös értéket tudhat magáénak a kézművesség, eredeti receptúra és hagyományok alapján, a Dorko sem panaszkodhat, hiszen folyamatosan magyar hírességekkel társul, hogy lépést tartson a fiatalok igényeivel, minden termékét egy-egy művész tervezi.
Sokat számít egy ismerős név
A Cserpes nem márkanévként indult, jól jött nekik, hogy a magyar márkák egy időben gyengültek, így lehettek a vakok között félszeműek, ahogy Csepres István fogalmazott. Azonosították a nevet az eladóval, ami aztán márkanévvé vált. Nem kellett körítés az Ilcsinél sem, ahol Molnár Dánielnével, Ilcsi nénivel, a krémeket készítő kozmetikussal azonosították a márkát és a szakértelmet. Ahogy Molnár Ferenc, Ilcsi néni fia és a cég tulajdonosa említette: „anyukám negyven éves tapasztalata ötvöződik a magyarországi értékekkel”, utalva ezzel a hazai gyógyfüvek felhasználására. A Dorko esetében a dorgo kifejezés a Dorogi Gumigyárra utalva terjedt el a köznyelvben. A hetvenes évektől ez dorkóvá alakult, megihletve a későbbi márkanevet, ami egyrészt tudatos, másrészt találó választás volt az ugyancsak gumitalpú fiatalos cipőkhöz, ezzel a felütéssel visszahozva azt a divatba.
Tolnai Viktória és Cserpes István
A magyar termék itthon sem mindig húzónév
Mára a fogyasztók is egyre reklámellenesebbek, bár sokan előnyben részesítik a magyar termékeket, fontos a szájhagyomány marketing (“Word of mouth”) is. Cserpesék kóstoltatással, a Dorko kollaborációkkal (például a Halott Pénzzel dobnak ki közös terméket), míg Ilcsiék háza táján főleg a kozmetikusok terjesztik a hírnevet és a minőséget, akik továbbképzéseken sajátítják el a terméktípusok hatását és használatát. Mindhárman előnyösnek gondolják, hogy hazai márkaként indulnak a hazai piacon, de Cserpes István szerint ki kellett várni ehhez azt is, míg a multik is nyitnak a magyarok felé. Az Auchan például már megtette, de van olyan magyar lánc is ami ellenáll. Cipőket tekintve nincs gond a magyarsággal, de egy „olasz cipő” mellett még mindig kevésbé húzónév, ennek ellenére a Dorko is nemzetközileg ismert brand lett a milánói MICAM kiállításon bemutatott lábbelikkel. A Cserpes és az Ilcsi főleg a határon túli magyarok körében hódít, de Molnár Ferenc kiemelte, hogy Erdélyben a román kozmetikusok is elfogadják az Ilcsit.
Molnár Ferenc, az Ilcsi Szépítő Füvek tulajdonosa
Van, ami pénzben nem mérhető
Bár a minőség fontosságában mindhárman egyetértenek, az eltérő pályákban is van valami közös: a hozzáadott érték. Cserpes Istvántól – aki a termék belsőjét, nem a csomagoláson villantott díjakban méri – már a Danone is kért tanácsot joghurtjaival kapcsolatban. Tolnai Viktória a vevőkre való figyelést és egyediséget tartja meghatározónak, a Dorko egyik sikereként említette, hogy Bercsényi Balázs is tervezett cipőt kollekciójukba, aki azóta New York egyik legjobb tetováló szalonjának alkotójaként Rihannának is készített tetoválást. Molnár Ferenc már gyerekkora óta figyelemmel kísérhette az Ilcsi fejlődését: „Otthon nem a gulyás, hanem a krém állt az edényekben.” Ő is úgy gondolja, hogy öntömjénezés helyett a szakmai tartalom a lényeges: „Szeretem úgy végezni a munkám, hogy közben tükörbe tudjak nézni.”
Fotók: Árki Noémi
