A legújabb pr-trendek közt ott a virtuális valóság, több felületen átívelő történtetmesélés. A klasszikus reklámokat a mindennapi életben megtapasztalt élmények váltják fel. A Hotwire nevű pr-tanácsadó cég felmérésében a jövő kommunikációs kihívásait vizsgálta.
Hogyan lehet megközelíteni és hitelessé tenni a közösségi médiából származó forrásokat? Milyen szerepet játszhatunk a pletykák és becsapások megfékezésében? Hogyan lehet mindezt kivitelezni úgy, hogy gazdaságilag is versenyképes legyen a megoldás? Ezekre a kérdésekre kínál választ az újságíróknak létrehozott First Draft News honlapja, mely a közösségi média problematikus talaját próbálja áttekinthetőbbé tenni a média munkatársainak. (more…)
A nemrégiben bemutatott Éhezők Viadala: A kiválasztott második része kapcsán a rajongók felfigyeltek, hogy a főszereplő, Jennifer Jawrence alakja Jeruzsálemben és Bnei Brakban eltűnt a poszterekről. Ez nem az első ilyen eset: Izraelben a vallásos cenzúrának köszönhetően alig látni nőket a médiában vagy reklámtáblákon. Kiollózták már Angéla Markelt, Kim Kardashian és Gila Gamliel, nemek közti egyenlőség miniszterének alakját pedig elhomályosították. A bizarr cenzúra alól Irán sem kivétel, ahol már amerikai filmszereplőket is kivágtak, de legalábbis felöltöztettek, hogy megfeleljenek a társadalmi normáknak.
Az amerikai titkosszolgálatok globális szinten figyelik az állampolgárok internetes aktivitását, és hozzáférnek a mobiltelefonokban tárolt adatokhoz, ez alól még az államfők sem kivételek – derült ki az Edward Snowden whistleblower által még 2013-ban kiszivárogtatott dokumentumokból, melyek társadalmi vitát okoztak. Az USA-ból menekülnie kellett, az Európai Unió több országában is elutasították Snowden menedékkérelmét, 2015 októberében az Európai Parlament mégis megszavazta a menedékjog biztosítását. Az elmúlt években Snowden több díjat kapott munkásságáért, a szólásszabadság jelképévé vállt, Berlinben és New Yorkban is szobrot állítottak neki, életéről több film készült. Mi a sikerének titka? Hogyan épült fel az imázsa?
A 2010-ben huszonharmadik helyen álló Magyarország 2015-re hatvanötödik helyre csúszott a Reporters Without Borders Médiaszabadság Indexén. Más nemzetközileg elismert szervezetek, köztük a Committee to Protect Journalists, Index on Censorship és a World Association of Newspapers and News Publishers is keményen bírálta a magyarországi médiát, melynek helyzete a 2010-es választások óta súlyosan romlott. Míg a Fidesz médiabirodalmat épített, addig versenyképes újságok, rádiók és televíziócsatornák mondtak csődöt. Elterjedt a puha cenzúra, mely a sajtószabadságot korlátozza, a demokrácia és az EU alapvető értékrendszerét veszélyezteti. Még az egykor párthű médiatulajdonosok is fogukat csikorgatják az állam intézkedései miatt, amelyek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a magyar médiapiacra.